Gázában fogva tartott izraeli túszok kaptak magyar és német állampolgárságot – állítja egy izraeli lap

2024. január 10. – 07:55

frissítve

Gázában fogva tartott izraeli túszok kaptak magyar és német állampolgárságot – állítja egy izraeli lap
Izraeli harckocsik a Gázai övezetben – Fotó: Menahem KAHANA / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A Gázai-övezetben fogva tartott izraeli foglyoknak adott állampolgárságot Magyarország és Németország – állítja a Jerusalem Post izraeli lap. Beszámolójuk szerint volt olyan túsz, aki a magyar és a német állampolgársága megszerzése után tudott szabadulni a gázai fogságból.

A Jerusalem Post szerint Magyarország és Németország olyan izraelieknek adott titokban állampolgárságot, akiknek rokonai vagy felmenői itt születtek. Ezzel azt próbálták meg elérni, hogy a túszok minél nagyobb eséllyel szabaduljanak a fogságból.

A lap szerint az állampolgárságot szerző túszok egy része azóta kiszabadult, egy másik része azonban nem. Azt nem állítják, hogy a magyar vagy német útlevél közvetlenül szerepet játszott a szabadulásukban. A lap megkeresésére az izraeli, a német és a magyar külügyminisztérium sem válaszolt.

(JP)

A ciszjordániai Tulkarm városában egy házra szerelt biztonsági kamera felvételein az látszik, hogy az izraeli biztonsági erők járművei többször áthajtottak egy palesztin férfi holttestén, akit az izraeli rajtaütés során lőttek le.

Az izraeli határrendőrség közölte, hogy a jármű véletlenül hajtott át a holttesten, és vizsgálják az esetet.

A felvételek azután kerültek elő, hogy a határrendőrség hétfőn közölte, hogy kommandósai rajtaütöttek Tulkarmban egy épületen, hogy letartóztassanak egy körözött fegyverest. Az összecsapásban három palesztin fegyverest öltek meg. A felvételen látható, amint az izraeli biztonsági erők éjszaka megközelítenek egy házat, és tüzet nyitnak egy csapat fiatal férfira.

Két férfit a ház előtti utcán találtak el, és mozdulatlanul feküdtek, amikor – ahogy a felvételen látszódik – az izraeli biztonsági erők egyik járműve a földön fekvő két holttesthez ért, és áthajtott az egyikükön.

Egy feltehetően valamivel később rögzített felvételeken az látszik, ahogy az egyik holttestet az út szélére tolják, miközben egy másik jármű tolat a másik holttest fölé, majd még kétszer átmanőverezik rajta.

A palesztin külügyminisztérium közleményben ítélte el az incidenst, amely szerinte a „gyűlölet és a szélsőségesség kultúráját” tükrözi.

A Tulkarm Brigádok, a nemzetközileg elismert Palesztin Hatóságot vezető Fatahhoz kötődő fegyveres militáns csoport a hétfőn megölt palesztinok egyikét a saját tagjának vallotta.

(Reuters)

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbásszal beszélt arról, hogy a Fehér Ház támogatja a „kézzelfogható lépéseket”, amelyek egy palesztin állam létrehozására irányulnak. Blinken megismételte Washington eddigi álláspontját, miszerint egy palesztin államnak Izrael mellett kell állnia, hogy „békében és biztonságban éljenek” egymás mellett.

Blinken látogatása ellen palesztinok százai vonultak utcára Ciszjordániában, Ramallah utcáin. A tüntetők a „Blinken, nem szívesen látunk itt” táblák mellett olyan transzparenseket emeltek fel, amelyeken Blinken neve alatt piros háromszögek voltak: ez a szimbólum gyakran használt a Hamász propagandavideóiban is. A megmozdulást végül a Palesztin Hatóság oszlatta fel.

A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium közleményében azt írta, hogy összesen 23357 palesztin vesztette életét, közel 60 ezren pedig megsebesültek azóta, hogy a Hamász izraeli mészárlására Gázára mért csapásokkal válaszolt Izrael. A minisztérium szerint az elmúlt 24 órában 147-en haltak meg Gázában.

A becslések szerint Gáza teljes lakosságának csaknek 85 százalékát költöztették el otthonából a háború kitörése óta. Közülük sokan a terület déli részén lévő, túlzsúfolt ENSZ-létesítményekben húzódnak meg. Október 11. óta a Gázai övezetben áramszünet van, a WHO közlése alapján 35 gázai kórházból mindössze 15 működik részben.

Izraelnek eddig 186 katonája veszítette életét Gázában. Izrael offenzívája azután kezdődött, hogy a Hamász október 7-én megtámadta Dél-Izraelt, közel 1200 embert lemészárolva. Becslések szerint 240 embert rabolt el a Hamász és vitt túszként Gázába, nagyjából 130 ember sorsa a mai napig nem ismert.

(Guardian)

Az izraeli hadsereg arról írt a Telegramon, hogy kedd után szerdán is csapást mértek a Hezbollahra. A közlés szerint egy izraeli vadászgép mért csapást Dél-Libanonban a Hezbollah terrorista infrastruktúrájára és egy katonai egységére, valamint egy katonai központra is.

Az IDF közölte, hogy a „Hezbollah folyamatos terrorista tevékenysége és Izrael elleni támadásai sértik” az ENSZ vonatkozó határozatát, ezért az IDF „továbbra is megvédi határait a fenyegetéstől”.

Izraelt és Libanont 2000 óta választja el az ENSZ. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát 2006-ban fogadták el, ez felszólítja a feleket „minden ellenségeskedés befejezésére” és egy demilitarizált övezet létrehozására a Litáni folyónál.

Az Egyesült Királyság bevetette HMS Diamond irányított rakétarombolóját, hogy támogassa az USA harcát a húszik eddigi legnagyobb, Vörös-tengert ért támadásában, írja a CNN.

Amerika közel két tucat rakétát és drónt lőtt le kedd este a Vörös-tenger felett, amelyeket Jemenből lőttek ki a húszik. A brit védelmi minisztérium képet is közölt a kedd esti rakétaelhárításról:

Fotó: Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma
Fotó: Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma

Az IDF azt állítja, hogy az elmúlt napokban több mint 150 Hamász-célpontot talált el, de továbbra is harcolnak a terrorszervezet ellen, írja a Times of Israel. A harcok a dél-gázai Hán Júnisz térségében zajlanak jelenleg. Maghaziban az IDF szerint 15 alagutat is feltárt a hadsereg.

Az amerikai haditengerészet a hadsereg közleménye szerint leszedett 21, Jemenből indított húszi rakétát és drónt a Vörös-tenger felett. A mostani volt az elmúlt hónapok egyik legnagyobb húszi támadása, írja a CNN.

A kedd esti támadásban többek között hajóelhárító cirkálórakétákat és egy hajókat célzó ballisztikus rakétát is kilőttek a húszik. A támadás a Vörös-tenger déli részén húzódó nemzetközi hajózási útvonalakat célozta, ahol több kereskedelmi hajó úszott.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdára tűzött ki egy szavazást, amelyben elítélnék a jemeni húszik hajók elleni támadásait a Vörös-tengeren. A határozatterv kitér arra is, hogy eddig legalább két tucat támadás akadályozta a globális kereskedelmet, aláásva ezzel a „regionális békét és biztonságot”. Bár nem nevezik meg a tervezetben Iránt, elítélik benne a húszikat támogató fegyverszállítókat: ezek közül Irán a legnagyobb.

Az előző napi tudósításunkat itt tudja visszaolvasni.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!