Brit hírszerzés: Az ukrán erők közelednek a Bahmutba vezető egyik fő utánpótlási útvonalhoz

Az ukrán különleges erők hajthattak végre egy drónokkal végrehajtott támadássorozatot az Ukrajnától légvonalban is 3500 kilométerre található szudáni Kartúm közelében. A szeptember elejére datálható támadások a Wagner orosz félmagán hadsereg által támogatott milícia, a hadsereggel szemben rivális fegyveres erőként fellépő „Gyorsreagálású Támogató Erők” (RSF) konvoját érték.

Az RSF az Afrikában Jevgenyij Prigozsin zendülése, majd „balesete” után is aktív Wagner-csoporttól Csádon keresztül kapott jelentős jármű-és fegyverutánpótlást, a drónok ezt a szállítmányt vették célba. Hat légicsapás a Níluson átívelő Sambat-hídon haladó járművek ellen irányult, nyolc pedig a szudáni főváros északnyugati elővárosának (és egyben az idén tavasszal felizzó konfliktus egyik ütközőpontjának) számító Ondurmánban állomásozó járműveket és milicistákat célozta.

A támadást részletesen feltáró CNN-nek nyilatkozó ukrán katonai források lényegében elismerték Kijev felelősségét, és a lap által megszerzett videófelvételeken is több árulkodó jel utal arra, hogy a drónok Ukrajnából érkezhettek. Szudáni és amerikai katonai források viszont kételkedve fogadták az ukrán akció lehetőségét.

A CNN és az általa megszólaltatott elemzők egyértelműen azonosították a felvételeken felbukkanó drónokat. A kereskedelmi forgalomban is kapható, átalakított DJI MAVIC 3 típus 30 kilométeres hatótávolsága arra utal, hogy az operátorok valahol Kartúmban rejtőzködtek.

Ahogy arról részletesen írtunk, a Wagner-csoport vezetőinek (valószínűsíthető) likvidálását követően is folytatja szerteágazó tevékenységét, egyes elemzők szerint több mint ötezer embere van különböző műveletekre – melyek a bányászattól a gerillaellenes harcig terjednek – többek között Egyenlítői-Guineában, Líbiában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban, Csádban, Burkina Fasóban és Maliban is.

A CNN cikke arra a kérdésre nem válaszol, miért érezhette úgy az eddig csak oroszországi célpontokat – és azokat is csak hébe-hóba – támadó ukrán titkosszolgálat, hogy pont Szudánban kell hátráltatnia a Wagner, azaz Oroszország befolyásának terjedését, és miért pont a vártnál jóval lassabban és nagyobb véráldozat árán araszoló nyári offenzíva finiséhez érve áldoztak erre operátorokat és drónokat, illetve a csapássorozathoz szükséges irányító- és szállítókapacitást.

Az ukrajnai drónhadviselés jellegéről és kihívásairól ebben a cikkben olvashatnak részletesen.

Újabb fordulat állt be az európai gabonavitában; a behozatali tilalmat fenntartó három ország közül Lengyelország ugyanis szerdán jelezte, hogy kész tárgyalni Ukrajnával a mezőgazdasági exportvita rendezéséről.

Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter azután jelezte a tárgyalási szándékot, hogy Tarasz Kacska ukrán agrárminiszter jelezte Kijev megegyezésre való hajlandóságát. Telus szerint egy olyan megoldásra van szükség, ami egyszerre védené meg a lengyel piacot, a lengyel gazdákat, de közben segítené Ukrajnát is.

Az MTI által szemlézett közlemény szerint miniszter ilyen megoldásként említette a gabonatranzitot, valamint azt, hogy az ukrán termékekre vonatkozó tilalmi lista legyen rugalmas, módosítható, tegye lehetővé például egyes termékek importját oda, ahol erre igény van. Egyúttal jobb lenne, ha tartós megállapodás születne, méghozzá nem tagállami, hanem uniós szinten.

Az egyes uniós tagállamok és Ukrajna közti mezőgazdasági konfliktus abból a tényből fakad, hogy az olcsón megtermelt ukrán gabona jó része az orosz invázió után nem a hagyományos felvevőpiacoknak afrikai és közel-keleti államokba került, hanem az elvileg csak tranzitállomásként szereplő EU-ba, ahol dömpingáron a tagállamokban adták el.

Az EU a tagállami panaszokat elfogadva májusban felfüggesztette az ukrán gabona behozatalát Magyarországra, Lengyelországba, Szlovákiába, Bulgáriába és Romániába. Az Európai Bizottság ugyanakkor szeptemberben már úgy látta, az ukrán gabona már nem torzítja a piacot, ezért nem tartotta szükségesnek az importtilalom meghosszabbítását. A bizottsági döntéssel egyet nem értő Magyarország, Lengyelország és Szlovákia azonban tagállami hatáskörben fenntartotta a gabonán kívül több agrártermékre – például a repcére vagy napraforgómagra – is kiterjedő behozatali tilalmat.

Ahogy az a magyar tilalom indokoltságáról szóló elemzésünkből kiderül, a hazai árak és fogyasztói igények miatt a magyar piacot valójában nem fenyegeti az ukrán gabona, azonban az uniós piacra szánt magyar gabonaexportnak valóban erős vetélytársa az Ukrajnából érkező áru.

Egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült az oroszországi Belgorod régiót ért szerdai ukrán támadásban – jelentette a helyi kormányzó. Vjacseszlav Gladkov a Telegram-csatornáján azt írta: „Maksimovka falu ismételt bombázása sajnos egy civil életét követelte. A férfi az országúton haladt az autójával, amikor a gránát becsapódott mellette. A helyszínen belehalt a sérüléseibe.”

Hozzátette, hogy egy másik férfi repeszsérüléseket szenvedett, őt a belgorodi kórházba szállították. A kormányzó állítása szerint a légicsapás két lakóházat, két autót és egy buszmegállót is megrongált.

(Guardian)

Lezuhant egy orosz Szu–34-es vadászbombázó a voronyezsi régióban, kétfős legénysége katapultált – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium. A legénységét visszaszállították a bázis repülőtérre, a minisztérium szerint a pilóták nem sérültek meg súlyosan.

A baleset lakott területektől távol történt, a földön nem keletkezett kár. A repülést lőszer nélkül hajtották végre. A védelmi minisztérium szerint a baleset oka műszaki hiba lehetett.

(MTI, Interfax)

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel várhatóan arra fogja kérni Kínát az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki ülésén, hogy tegyen többet azért, hogy Oroszországot az „igazságos béke” felé terelje Ukrajnában – írja a Sky News az elnök beszédének tervezete alapján.

Michel olyan „igazságos békét fog” követelni, amely „tiszteletben tartja az ENSZ alapelveit, azaz egy szuverén nemzet területi integritását”.

A tervezet szerint ezután közvetlenül a kínai delegációhoz fordul majd, amikor azt mondja: „Mint felelős nemzetek, egyesítsük erőinket, hogy meggyőzzük Oroszországot, hogy vessen véget ennek a bűnös háborúnak, amely oly sokaknak árt”.

Várhatóan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz majd a tanács ülésén.

A G7-országok (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán) külügyminiszterei szeptember 19-én az ENSZ-közgyűlés alkalmával közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben szintén arra szólították fel Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra, hogy hagyjon fel az ukrajnai agresszióval.

Kína eddig tartózkodott az ENSZ 193 tagú közgyűlésének azon szavazásain, amelyek elsöprő többséggel követelték Moszkvától, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából.

Az ukrán erők közelednek a Bahmutba vezető egyik fő utánpótlási útvonalhoz – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb, szerdán közzétett jelentésében.

A brit hírszerzés szerint az ukrán csapatok biztosították Kliscsivka és Andrijivka falvakat, amelyek mintegy 8 kilométerre délre fekszenek az oroszok által május végén elfoglalt Bahmuttól.

„Ez a taktikai siker közelebb hozza az ukrán erőket a T 05-13-as úthoz, amely déli irányból az egyik fő utánpótlási útvonal Bahmutba. Oroszország azonban továbbra is tartja a Kliscsivka és a T 05-13 közötti töltésen futó vasútvonalat, amely könnyen védhető akadályt képez” – áll a jelentésben.

Hozzátették, hogy az orosz erők közelmúltbeli, Zaporizzsjába történő átcsoportosításai valószínűleg meggyengítették az orosz védelmet Bahmut körül.

A Szergej Lavrov orosz külügyminisztert az ENSZ Közgyűlésre elkísérő orosz újságírók utazási korlátozással ellátott amerikai vízumot kaptak, aminek értelmében New York központjától legfeljebb 40 km-re utazhatnak – írja az orosz állami hírügynökség a TASZSZ.

Az orosz újságírók a korábbi években 1-es típusú újságírói vízumot kaptak, 2023-ban viszont már csak C2-est. Ezzel csak az ENSZ New York-i közgyűlésén vehetnek részt, de például Washingtonba már nem utazhatnak el interjúkészítés céljából sem.

Így is szerencsésnek mondhatók, Lavrov delegációjából ugyanis nem mindenki kaphatott vízumot, így több munkatársa is Oroszországban maradt. Az orosz külügyminiszter egyébként a tervek szerint 20 kétoldalú találkozón vesz részt nemzetközi szervezetek képviselőivel, köztük António Guterres ENSZ-főtitkárral. Az amerikai és ukrán delegációval viszont nem tervez találkozót.

Az ENSZ tavalyi New York-i közgyűlésén Szijjártó Péter volt az egyetlen uniós külügyminiszter, aki tárgyalt az orosz külügyminiszterrel. Mint később kiderült, ezt annak ellenére tette, hogy az Európai Unió arra kérte a tagállamokat, hogy ne tartsanak kétoldalú megbeszéléseket az orosz féllel.

Oroszország az éjszaka folyamán dróntámadással csapást mért a kremencsuki olajfinomítóra, ami tüzet okozott – közölte szerdán Dmitro Lunin, a Poltavai terület kormányzója. „Ma éjjel az oroszok ismételten megtámadták Poltava régiót. A légvédelmi rendszerünk jól működött az ellenséges rakétákkal szemben” – írta Lunin a Telegramon.

„Sajnos találat érte a kremencsuki olajfinomítót. Tűz ütött ki. Minden érintett szolgálat a helyszínen van. Az üzem munkája ideiglenesen szünetel.” A kormányzó hozzátette, hogy jelenleg nincs információja áldozatokról.

Eközben az ukrán fegyveres erők a szerda reggeli jelentésükben azt közölték, hogy az éjszaka folyamán indított 24 orosz drónból 17-et megsemmisítettek.

(France 24)

Az ukrán First Lady is felszólalt az ENSZ Közgyűlése előtt kedden. Olena Zelenszka arra sürgette a résztvevőket, hogy segítsenek hazajuttatni az elrabolt és Oroszországba hurcolt gyerekeket.

Zelenszka szerint eddig több mint 19 ezer ukrán gyereket hurcoltak el erőszakkal és deportáltak Oroszországba vagy a megszállt területekre. Eddig csak 386-ot hoztak vissza. Oroszországban „azt mondták nekik, hogy a szüleiknek nincs szükségük rájuk, hogy az országuknak nincs szüksége rájuk, hogy senki sem várja őket haza. Azt mondták nekik, ők mostantól orosz gyerekek, nem ukránok” – mondta.

A Közgyűlésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt, aki arról beszélt, sok szék lesz üres az ENSZ Közgyűlésében, ha Oroszország sikerrel jár Ukrajnában.

Az ICC márciusban adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova, Oroszország gyermekjogi biztosa ellen. Az ICC vádja szerint az orosz megszállás alatt álló területekről gyereket deportáltak illegálisan árvaházakból és gyermekotthonokból az orosz elnök és gyermekjogi biztos tudtával és közreműködésével. A Kreml tagadta, hogy illegálisan deportáltak volna gyerekeket, és állította, hogy csak a konfliktusövezetekből mentették ki a kiskorúakat. A Putyin elleni elfogatóparancsról és várható következményeiről ebben a cikkben írtunk bővebben.

A Telex is találkozott Ukrajnában olyan szülőkkel, akik az orosz megszállás idején oroszországi nyári táborokba küldték gyerekeiket, ám eközben a terület Ukrajna ellenőrzése alá került vissza, és a szülők akkor már hetek óta eredménytelenül próbálták gyereküket visszahozni.

(France 24)

• Az oroszok ismét drónokkal támadták a nyugat-ukrajnai Lvivet.
• Az ukrán légierő közlése szerint 27 orosz drónt és egy Iszkander típusú ballisztikus rakétát semmisítettek meg a kora reggeli órákban.
• A G7-országok felszólították Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra a háború leállítása érdekében.
• Horvátország sem fog ukrán gabonát importálni, jelentette be Andrej Plenković horvát miniszterelnök.
• Erdoğan török elnök azt mondta, hogy ugyanannyira bízik Oroszországban, mint a Nyugatban.
• Meghosszabbítja az EU az ukrán menekültek védelmét.
• A New York Times elemzése szerint az ukránok lőtték ki azt a rakétát, ami egy ukrán város belvárosi piacán pusztított.
• Ukrajna visszautasított 10 német tankot, mert olyan rossz állapotban kapnák meg azokat, hogy nem tudják megjavítani. A német szakemberek Lengyelországba utaztak, hogy besegítsenek.
• Zelenszkij azt mondta az ENSZ Közgyűlésének, hogy sok székük lesz üres, ha Oroszország sikerrel jár.
• Novák Katalin azt mondta a Közgyűlésnek, hogy a békének nincs alternatívája.

Jó reggelt! Ha a háború keddi híreire kíváncsi, itt megtalálja őket.