Feloszlás, új vezető, betagozódás – nagy kérdés a Wagner-csoport sorsa Prigozsin után

Legfontosabb

2023. szeptember 3. – 08:36

Feloszlás, új vezető, betagozódás – nagy kérdés a Wagner-csoport sorsa Prigozsin után
Megemlékezés a Wagner novoszibirszki irodájánál – Fotó: Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Jevgenyij Prigozsin és Dmitrij Utkin halálával a Wagner-csoport pénzügyi és katonai vezetését is kiiktatták, amikor augusztus 23-án lezuhant a repülőjük. A zsoldossereg azonban várhatóan nem vész el, csak átalakul. A katonai magánvállalat afrikai tevékenysége geopolitikai és pénzügyi szempontból is rendkívül fontos Vlagyimir Putyin rezsimjének. Az viszont kérdéses, mi lehet a már Belaruszba költözött Wagner-katonák sorsa.

Másfél hét elteltével is nagy kérdés, hogy mi lesz a Wagner-zsoldoscsoporttal, miután augusztus 23-án meghalt Jevgenyij Prigozsin, az orosz magánhadsereg vezetője. Halálát persze csak annyira vehetjük biztosra, amennyire hihetünk az orosz hatóságok közleményeinek: bár a hivatalos DNS-vizsgálatok szerint valóban Prigozsin holttestét találták meg a Rosztyovszkij repülőtérről felszálló, majd útban Szentpétervár felé lezuhant magánrepülőgép roncsai között, a testéről fotót nem közöltek, és a zárt körű temetésen is csak a virágokkal fedett sírt lehetett látni.

A repülőgép lezuhanásának okát még vizsgálják, de több forrás szerint a gépet lelőtték vagy felrobbantották. Többen is a Kreml lépéseit látják a történtek mögött, és bár az orosz központi hatalom váltig állítja, hogy semmi közük Prigozsin kiiktatásához, szerintük is elképzelhető, hogy merénylet történt.

Prigozsin sokáig az orosz elnök egyik legbizalmibb emberének számított, júniusban viszont katonai lázadást indított az orosz védelmi minisztérium ellen, majd csapatait Moszkva irányába vezényelte. A lázadás alig egy nap alatt véget ért, miután Putyin Alekszandr Lukasenko belarusz vezető közvetítésével megegyezett Prigozsinnal, aki szabadon távozhatott.

Miközben több szakértő is úgy vélte, előbb-utóbb utoléri Putyin bosszúja, a zsoldosvezér hollétéről ezután csak találgatni lehetett: egy időre elhagyta Oroszországot és Belaruszba ment, és egy nem sokkal a halála előtt bemutatott videófelvétel alapján Afrikában volt. Prigozsin augusztus 29-i temetése után néhány nappal előkerült egy újabb felvétel is, amely feltehetően az említett afrikai útján készült, ezen a zsoldosvezér azt mondta: „Azoknak, akik arról vitatkoznak, hogy élek-e vagy sem, üzenem, hogy élek. Hétvége van, 2023 augusztusának második fele. Afrikában vagyok. (…) Minden rendben van.”

A lázadás utáni időszakban az ukrajnai harcokból teljesen kivont Wagner-zsoldosok többsége lojális maradt Prigozsinhoz, és vele együtt Belaruszba települtek át, ahol a belarusz hadsereg kiképzésével kezdtek foglalkozni. Az elmúlt hetekben viszont kiderült, hogy a Wagner sem az orosz, sem a belarusz államtól nem kap pénzt, ami elégedetlenséget szült a zsoldosok körében, és egyes wagneres egységek már el is kezdtek visszamenni Oroszországba. Ezzel párhuzamosan Prigozsinról sem véletlenül Afrikából kerültek elő videók: az elmúlt években az ukrajnai háború mellett Afrikában is megkerülhetetlen szerepe volt a Wagner-csoportnak az orosz érdekek érvényesítésében, és úgy tűnt, Belarusz mellett erősíthetik ottani jelenlétüket is.

Prigozsin mellett azonban a lezuhant repülő utasaként a Wagner vezetőségének több tagját, köztük a névadó Dmitrij Utkint is hivatalosan halottnak nyilvánították, így a zsoldossereg működésének is biztosan át kell alakulnia.

Mentőalakulatok tagjai a Kuzsenkino község közelében lezuhant magánrepülőgép lángoló roncsa mellett 2023. augusztus 23-án – Fotó: Wagner Telegram Account / Anadolu Agency / AFP
Mentőalakulatok tagjai a Kuzsenkino község közelében lezuhant magánrepülőgép lángoló roncsa mellett 2023. augusztus 23-án – Fotó: Wagner Telegram Account / Anadolu Agency / AFP

Kiiktatták a pénzügyi és a katonai vezetést is

A Wagner-csoport sikertelen puccskísérlete után pontosan két hónappal lezuhant repülőgép körüli kérdéseket korábban már részletesen is elemeztük Rácz András segítségével. A Corvinus Egyetem oktatója szerint Prigozsin gépének lezuhanása üzenet az orosz elit felé.

„Prigozsin csinálta az üzletet és a kommunikációt, de a [Wagner] valódi tulajdonosa Dmitrij Utkin volt. Az ő Wagner előtti karrierje definiálta igazán, mit értettünk és mit értünk ma is a Wagner alatt”

– mondta Rácz a Financial Timesnak. Az 1970-ben született Utkin az orosz katonai hírszerzés, a GRU különleges műveleti ügynöke volt két és fél évtizeden át, majd 2013-ban nyergelt át a magánszférába. Előbb egy biztonsági céghez került, majd 2014-ben megalapította a nácik kedvenc zeneszerzőjéről elkeresztelt Wagner-csoportot. A konnotáció nem véletlen, Utkin maga is a szélsőjobboldal híve volt – már csak ha abból indulunk ki, hogy a nyaki ütőere mellé SS-jelvényt tetováltatott magának –, és elkötelezetten hűséges volt Prigozsinhoz, akit több útjára is elkísért.

Utkin mellett az érintett gépen ült Valerij Csekalov is, aki a katonai magánvállalat pénzügyeiben játszott jelentős szerepet. „Bárki is volt az okozója a repülőgép lezuhanásának, sikerült kiiktatnia a Wagner pénzügyi és katonai vezetését is. Ez egy olyan eshetőség volt, amivel egyszerre lehetett semlegesíteni Prigozsint és Utkint is, két legyet ütve egy csapásra” – mondta Rácz.

A múlt pénteki cikkünkben az Oroszország-szakértő úgy látta, a legvalószínűbb, hogy a wagneresek el fogják fogadni az orosz védelmi minisztérium vagy másik, szintén az orosz államhoz köthető katonai magánvállalatok ajánlatát. Azonban több esélyt látott az utóbbira: egyrészt azért, mert a reguláris haderőbe beállni a vereség elismerése lenne, másrészt az orosz hadsereg sokkal rosszabbul fizet.

Nem egy ember, hanem egy egész ökoszisztéma

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Wagner-csoport csak új irányítás alá kerül, teljesen betagozódik az orosz hadseregbe vagy egy másik magánhadseregbe, esetleg új néven működhet majd tovább. Azonban ha hinni lehet az orosz Telegram-csatornákon terjedő híreknek, akkor a Putyinhoz való lojalitás lehet a jövőben a legfontosabb szempont. Az is kiderült, hogy Putyin aláírt egy rendeletet, amelyben utasította a Wagner harcosait, hogy írjanak alá hűségesküt az orosz állam felé.

A szakértők véleménye mindenesetre megoszlik abban, hogy Prigozsin halála a Wagner-csoport teljes végét jelenti-e, vagy csak egy újabb fejezet kezdetét. Sean Bell katonai elemző, a brit hadsereg korábbi légi altábornagya júniusban még azt mondta, hogy a Wagner Prigozsin nélkül „egyszerűen semmi”.

Ezzel ellentétben Joana de Deus Pereira, a Royal United Services Institute vezető kutatója úgy látja, hogy Prigozsin halála a csoport bizonyos átalakításához vezethet, de összességében a Wagner működése valószínűleg ugyanúgy folytatódhat, mint Prigozsin alatt – csak valószínűleg más néven.

„Nemcsak egyetlen emberként, hanem egy ökoszisztémaként kell tekintenünk a Wagnerre, úgy, mint egy hidrára, amelynek sok-sok feje és sokféle érdekeltsége van Afrikában”

– mondta De Deus Pereira. Hasonló véleményen volt a BBC-nek nyilatkozó Ruslan Trad, az Atlantic Council agytröszt biztonsági elemzője, aki szerint Prigozsin halála után valószínűleg az orosz katonai hírszerzéssel kapcsolatban álló személyt nevezhetnek ki a csoport élére – akinek vélhetően kevesebb lesz majd a személyes ambíciója is.

A párizsi Science Po oktatója, Anastasiya Shapochkina pedig arról beszélt a France 24-nak, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a Wagnert mint brandet leértékelik, a csapatokat leépítik, az erőforrásait átcsoportosítják, és csak egy fantomcégként maradna meg az orosz köztudat számára.

A Kremlnek is fontos üzlet az afrikai buli

A Wagner erőforrásai viszont így is fontos eszközt jelentenek, a zsoldossereg katonái ugyanis Ukrajna és Szíria mellett Afrikában is aktívan tevékenykedtek, és nem csak fegyveres harcokban. A csoport tagjai védelmezik például a kontinensen az orosz oligarchák és állami vállalatok különböző érdekeltségeit, befolyásolják a helyi konfliktusokat, és kémkednek az orosz riválisok ellen.

A Conversation elemzői szerint a Wagnernek több mint ötezer embere van különböző műveletekre többek között Egyenlítői-Guineában, Líbiában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban, Csádban, Burkina Fasóban és Maliban is. Mali legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a nigeri katonai puccs után a junta egyes vezetői az országba látogattak, ahol feltehetően a Wagner képviselőivel is találkoztak. Később Niger hadserege közvetlenül is kérte az orosz zsoldosok beavatkozását – ez viszont egyelőre nem történt meg.

Mindenesetre az afrikai műveletek tovább folynak a fent felsorolt országokban: ezek többnyire dezinformációs akciókból, homályos kereskedelmi egyezményekből és zsoldosmunkából állnak, legfőképpen azokra a kapcsolatokra támaszkodva, amelyeket Prigozsin társaival együtt kiépített az elmúlt években.

Az elmúlt hónapokban úgy tűnt, hogy a Kreml is az áldását adta a Wagner afrikai profilerősítésére. Prigozsin például feltűnt azon a szentpétervári Afrika-konferencián, ahol Putyin a kontinens több állam- és kormányfőjével is egyeztetett, és ahogy már említettük, a zsoldosvezérről később több olyan videót is közzétettek, amelyek állítólag valahol Afrikában készültek.

„A Wagner egy pénznyomda, amely kizsákmányolja az afrikai országokat aranyból és más forrásokból, cserébe szavatolja az afrikai vezetők biztonságát. Ez egy fontos üzlet Oroszországnak”

– mondta a France 24-nak Shapochkina. Ruslan Trad szerint a Wagner olyan mértékben integrálódott az afrikai országok védelmi infrastruktúrájába, hogy a műveleteiket nem fogja zavarni Prigozsin halála: „A Szíriában, a Közép-afrikai Köztársaságban vagy Maliban állomásozó parancsnokok már nagyon jó modellekkel rendelkeznek, és szabadon cselekedhetnek.”

Tüntetők Bamakóban „Köszönjük, Wagner” feliratú transzparenssel, miután bejelentették a francia csapatok Maliból való kivonását 2022. február 19-én Fotó: Florent Vergnes / AFP
Tüntetők Bamakóban „Köszönjük, Wagner” feliratú transzparenssel, miután bejelentették a francia csapatok Maliból való kivonását 2022. február 19-én Fotó: Florent Vergnes / AFP

Anton Mardaszov, a Közel-keleti Intézet Szíria-programjának kutatója szerint viszont más zsoldoscégek (ezekről itt írtunk részletesebben) is egyre inkább vetekednek a Wagner jelentőségével, főleg Szíriában. Egyes híresztelések szerint például a júniusi lázadás után számos Szíriában állomásozó Wagner-katonának felajánlották, hogy áthelyezik őket a PMC Redut nevű rivális magánhadsereghez, amely szintén a katonai hírszerzéshez kötődik. Mardaszov hozzátette, hogy a külföldön tartózkodó Wagner-parancsnokok még Prigozsin lázadása után is nagyrészt megúszták a megtorlást, mondván, nem szabad gyengíteni Moszkva általános pozícióját a térségben.

Bizonytalan lehet a jövő Belaruszban

Az elmúlt év nagy részében a Wagner volt Oroszország leghatékonyabb harci ereje Ukrajnában, Bahmut bevétele után azonban Prigozsin visszavonta katonáit, majd a lázadás után teljesen kivonultak Ukrajnából. A csapatok egy része Belaruszba vonult a Lukasenkóhoz köthető állítólagos egyezmény jegyében.

Feltételezések szerint közel 8000 Wagner-katona állomásozott Belaruszban, az elmúlt napokban készült műholdfelvételek azonban azt mutatják, hogy a fővárostól, Minszktől délkeletre fekvő Oszipovicsiban, a Wagner fő táborában több sátrat is lebontottak. A Szabad Európa Rádió belarusz adása arról számolt be, hogy a tábor 273 sátrából 101-et már eltüntettek. Azt nem lehet tudni, hogy ez végleges távozást jelent, vagy csak ideiglenes munkálatokat.

Lukasenko jó ideig nem szólalt meg az ügyben, csütörtökön viszont azt mondta a belarusz biztonsági tanács ülésén, hogy amíg Lengyelország, Litvánia és más balti államok területén külföldi katonák vannak jelen, addig szó sem lehet a Wagner-zsoldosok kivonásáról Belaruszból. „Ezek észszerűtlen és ostoba követelések – nem is kérések vagy javaslatok, hanem követelések” – idézi a belarusz vezetőt a Politico.

Emily Ferris, a Royal United Services Institute munkatársa mindenesetre arra számít, hogy idővel elválhat egymástól a Belaruszban és a máshol állomásozó wagneresek sorsa: „Az a legvalószínűbb, hogy a Wagner kettészakad. A Belaruszban maradt, vezető nélküli csoportosulások feloszlanak, a külföldön aktív másik frakció pedig valami mássá alakul át, ami aztán az orosz külpolitika eszköze lehet.”

Az viszont egyértelműnek tűnik, hogy az ukrajnai háború rövid távú kimenetelét nem fogja érdemben befolyásolni Prigozsin halála. A magánhadsereg csapatai hónapok óta nem harcolnak Ukrajnában, és valószínűleg Putyin nem fogja őket a közeljövőben visszavezényelni a frontra. Az eddigi tapasztalatok alapján a Wagner-katonák igazán offenzív hadműveletekben képviseltek az orosz átlagnál magasabb értéket, így előfordulhat, hogy a mostani ukrán ellentámadás folyamán nem is vennék annyi hasznukat.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!