Orosz külügyminiszter: A NATO valójában már harcban áll Oroszországgal

Ukrajna kétfrontos háborút vív: az egyiket kifelé, az orosz hadsereg ellen, a másikat befelé, a korrupció ellen – mondta a német közszolgálati televízió portáljának Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója a kijevi EU-csúcs előtt. Podoljak a Tagesschaunak azt mondta: most, hogy rengeteg pénz áramlik Ukrajnába a háború miatt, az országban kitört korrupciós botránnyal nem szabad elveszíteniük partnereik bizalmát. Hiába van háború, „nem engedhetjük meg magunknak, hogy a korrupció bármely formáját eltűrjük, ez Zelenszkij elnök elvi álláspontja és a miénk is” – mondta az elnöki tanácsadó. A háború nem rejtheti el azt a tényt, hogy szükség van egyrészt a nem hatékony, másrészt a korrupt tisztviselők azonosítására, majd megbüntetésére. Az Egyesült Államok egyébként szigorúan ellenőrzi a támogatások felhasználását, és az amerikai igazságügyi minisztérium legutóbbi nyilatkozata szerint nem találtak rendszerszerű jogsértést – tette hozzá.

Podoljak szerint az Európai Unióhoz akkor tudnak csatlakozni, ha a háború véget ér. Ez 2023-ban megtörténhet, ha elegendő mennyiségű fegyvert kap az ország. Podoljak azt mondta: nincs kétsége afelől, hogy a „harckocsi-koalíció” után rövid időn belül lesz „rakétakoalíció” is nagy hatótávolságú rakétákkal. Azt elismerte, hogy ennek létrehozása egy kicsit bonyolultabb ügy lesz, de mindenképpen lesz egy légi koalíciójuk, mert szükségük van vadászgépekre és drónokra. Ezek kellenek ahhoz, hogy a háború idejét lerövidítsék, a lehető legtöbb ember életét mentsék meg, és megállítsák Oroszország terjeszkedését. Podoljak szerint 2025-től lehet beszélni az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Podoljak tavaly októberben a Telexnek is adott interjút.

Csütörtökön Beregszászra utazott Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere; ahol a legnépesebb magyar közösséggel rendelkező kárpátaljai város polgármesterével, Babják Zoltánnal és a városi közgyűlés magyar tagjaival is találkozik. Karácsony csak a látogatás tényéről számolt be Twitter-oldalán.

Karácsony januárban Rafał Trzaskowski, Varsó főpolgármestere, Matúš Vallo, Pozsony főpolgármestere és Zdeněk Hřib, Prága főpolgármestere társaságában Kijevbe látogatott, ahol Vitalij Klicskóval, Kijev polgármesterével találkoztak. A főpolgármester előtt novemberben már Novák Katalin köztársasági elnök is az ukrán főváros vendége volt, Orbán Viktor miniszterelnök azonban nem látogatott el az orosz invázió ellen harcoló szomszédos országba, és év végi sajtótájékoztatója alapján erre nem is készül.

Az orosz elnök a II. világháború fordulópontjának számító sztálingrádi győzelem 80. évfordulója alkalmából mondott beszédet a ma Volográdnak nevezett Volga-parti város háborús emlékművénél, ahol természetesen párhuzamot vont a náci Németország elleni honvédő háború és a jelenleg is zajló ukrajnai invázió között.

A német Leopard-tankok múlt héten bejelentett Ukrajnába szállítására utalva azt mondta, hogy 80 év elteltével újból német harckocsikkal kell szembenéznie az orosz fegyveres erőknek (a Leopard 2-es harckocsik ukrán kezelőszemélyzettel szállnak majd harcba), de ahogy 1943-ban, úgy idén is győzelmet aratnak majd.

(Guardian)

Kollégáimmal nemcsak azért vagyunk itt, hogy megvitassuk a további támogatást, hanem hogy az Ukrajnát az Európai Unióhoz még közelebb hozó lépésekről is tárgyaljunk. Az a tény, hogy ma itt találkozunk Kijevben, erős jele a már elért óriási előrelépésnek és közös elkötelezettségünknek.

– jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Kijevben, az EU és az ukrán kormány együttes ülésén. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csúcstalálkozón úgy vélte, hogy idén már nem lesznek akadályok az Ukrajna teljes jogú uniós tagságáról szóló tárgyalások előtt. Reményét fejezte ki, hogy ez év tavaszán az Európai Bizottság értékelést ad arról, Ukrajna miként hajtja végre azt a hét uniós ajánlást, amelyeket az uniós tagjelölti státusz megszerzésekor kapott. Von der Leyen is elismerően szólt „Ukrajna komoly előrehaladásáról”, és felhívta a befektetők figyelmét arra, hogy az EU központi intézményeinek és magasrangú vezetőinek kijevi látogatása azt is üzeni, hogy Ukrajna tovább fog haladni ezen az úton.

Von der Leyen azt is bejelentette, nemzetközi törvényszéket állítanak fel Hágában az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök kivizsgálására; a törvényszék rendszerezi a bizonyítékokat, melyek egy részét a helyszíni nyomozócsoportokat delegáló Eurojust nevű EU-s kvázi-ügyészségi szervezet gyűjt majd be.

Az Európai Unió Bizottsága nem érkezett üres kézzel Kijevbe, az EU végrehajtó szervének számító testület csütörtökön közölte, 2023-ban saját hatáskörben 450 millió euróval toldja meg az idén összesen 18 milliárd euróra tervezett segélyt, és épp összeállítás alatt áll egy egymilliárd eurós helyreállítási csomag is. Brüsszel ezen kívül vállalta, hogy 35 millió LED-izzóval és 2400 generátorral segítik az orosz csapások alatt nyögő ukrán energiaellátás normalizálását (korábban már leszállított 3000 generátort).

Ukrajna – Moldovával egy körben – az orosz invázió után példátlan gyorsasággal kapta meg az európai uniós tagjelölti státuszt, azonban ahogy azt az elmúlt hetekben kirobbant súlyos korrupciós botrányok is mutatják, az országnak még rengeteget kell dolgoznia a tagsághoz szükséges feltételek teljesítéséhez.

(via MTI)

A Nyugat megpróbál akkora vereséget mérni Oroszországra, hogy az évtizedekig ne tudjon magához térni. Ez nem más, mint az „oroszkérdés” megoldására tett kísérlet – jelentette ki az Ukrajna egyes területeit már 2014-ben megszálló, 2022-ben pedig egy népirtással és a civil infrastruktúra részleges elpusztításával súlyosbított általános inváziót indító Oroszország külügyminisztere. Szergej Lavrov az orosz állami médiának adott „interjú”-ja szóhasználatával – az „oroszkérdés megoldásá”-ba nehéz nem belehallani a zsidókérdés „végső megoldásá”-t – implicit módon erősítette a csaknem egy évvel ezelőtt kezdődött invázió egyik fő indokát, miszerint az oroszok elleni népirtás megakadályozása érdekében elkerülhetetlenné vált Ukrajna „nácitlanítása”.

Lavrov Oroszországot igyekezett az „amerikai kizárólagosságtudat” jegyében az egész NATO-t és az EU-t maga mögé utasító Egyesült Államok áldozatának beállítani; mondván, hogy miközben Oroszország és személy szerint ő is az ukrajnai konfliktus lezárására törekszik, a Nyugat részéről senki sem próbálja meggyőzni Kijevet arról, hogy térjen vissza a tárgyalásokhoz, ehelyett inkább Moszkva stratégiai vereségének fontosságáról beszélnek, és bár a NATO tagadja, hogy a fegyverszállításon felül részese lenne a konfliktusnak, valójában harcol Oroszország ellen. A külügyminiszter „szakemberekre” hivatkozva rámutatott, hogy a bonyolultabb fegyverrendszerek kezelésére lehetetlen rövid időn belül katonai személyzetet kiképezni, ezért ezt a feladatot zsoldosoknak beállított „szabadságolt” nyugati katonai szakértők fogják ellátni. Egyébként ahogy arról mi is írtunk, a nyugati gyártmányú harckocsik pont azért is érkeznek be relatíve lassan, mert hetekbe telik az ukrán kezelőszemélyzet kiképzése.

Ausztria négy orosz diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek, mert a nemzetközi szerződésekkel összeegyeztethetetlen magatartást tanúsítottak – közölte a bécsi külügyminisztérium. Erre a kitételre gyakran szoktak hivatkozni kémügyekben de konkrétumokat nem árultak el.

A Reuters azt írta, hogy a négy diplomatából kettő az ENSZ állandó bécsi képviseletén tartózkodik, és az ENSZ és Ausztria közötti megállapodással összeférhetetlen módon jártak el. A másik kettő az orosz nagykövetség munkatársa, akik diplomáciai státusukkal összeférhetetlen módon jártak el. Ezzel kilencre emelkedett a 2020 óta kiutasított diplomaták száma.

Az EU külügyi és külgazdasági főképviselője, Josep Borrell bejelentette, hogy idén megkétszerezik, vagyis 30 ezerre növelik az EU által kiképzett ukrán katonák számát.

Emellett 25 millió eurót ígért a visszafoglalt területek aknamentesítésére. „Európa az invázió első napja óta egyesült Ukrajnával, és vele lesz a győzelemben és az újjáépítésben is” – írta a Kijevben tartózkodó Borrell.

Az orosz hadsereg egykori főhadnagya, Konsztantyin Jefremov eredetileg Csecsenföldön szolgált, aknamentesítést végzett, onnan helyezték át a háborúba februárban. Dezertált, és részletesen beszámolt arról, mi történt Bilmakban. Hogy kínozták meg az ukrán katonákat, és hogy mentette meg valakinek az életét. A BBC-nek a katonai igazolványát is bemutatta, és azt is elmondta, hogyan sikerült megpattannia.

A Donyecktől 100 kilométerre északra fekvő Kramatorszk városát lőtte szerdán késő este az orosz haderő, és egy lakóházat is találat ért. Az ukránok arról számoltak be, hogy a romok alól három holttest került elő csütörtök reggel, de két embert élve mentettek ki. Összesen tizennyolc sérültet láttak el, közülük nyolcat kezelnek kórházban. A ház lakhatatlanná vált. (Unian)

Több mint tíz magas rangú EU-tisztviselő érkezik csütörtökön Kijevbe a további katonai, pénzügyi és politikai segélyek ígéretével – írta a Reuters. Az utazás szimbolikus, így fejezi ki az EU a lassan egy éve harcban álló ország felé az egyértelmű támogatását, de ettől még az EU-tagságot nem adhatják meg Ukrajnának.

„Ez egy nagyon erős jelzés, hogy Kijevben vagyunk a háború alatt. Ez egy jelzés az ukrán népnek, egy jelzés Oroszországnak és egy jelzés a világnak” – nyilatkozta az egyik tisztviselő.

Pénteken az EU vezetője, Ursula von der Leyen találkozik Zelenszkijjel. Von der Leyen már meg is érkezett az ukrán fővárosba, negyedszer van Kijevben az orosz invázió kezdete óta.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij tanácsadója erős üzenetet küldött a Twitteren a Twitter tulajdonosának, Elon Musknak, hogy abba kellene hagynia a hivatalos ukrán fiókok és profilok elérésének erőszakos gyengítését.

„Túl nyilvánvaló. Ne segíts a tehetségtelen orosz propagandának! Az oroszokon nem segít, és a Twitter jó hírneve is haldoklik. Talán szükséges egy szabályozó, aki elmagyarázza a versenyszabályokat a tulajdonosnak?”

Ukrajna védelmi minisztere szerint Oroszország új nagyszabású offenzívára készül, és figyelmeztetett, hogy az akár már február 24-én, az invázió 2022-es kezdetének évfordulóján vagy annak környékén megkezdődhet. Olekszij Reznyikov szerint Moszkva több ezer katonát gyűjtött össze, azt gyanítják, mások mellett ezért.

A támadással egyben a február 23-i oroszországi haza védőinek napját is ünnepelhetnék – 1918-ban ezen a napon kezdték meg az oroszországi Munkás-paraszt Vörös Hadsereg létrehozását. Emléknapként a rendszerváltás után is megmaradt a február 23.

Reznyikov szerint az ukrán parancsnokok a vélt orosz előrenyomulás előtt „stabilizálni fogják a frontot és felkészülnek az ellentámadásra”. „Hiszek abban, hogy 2023 a katonai győzelem éve lehet” – idézte Renyikovot a BBC.

• Ismét közös hadgyakorlatot jelentett be Oroszország és Belarusz.
• Zelenszkij elnök újabb reformokat ígért az Ukrajna–EU-csúcstalálkozó előtt.
• A britek szerint a háború legintenzívebb orosz támadásai történtek a Dnyeper folyó környékén.
• Nyolc év börtönt kapott Oroszországban, mert azt írta, hogy az oroszok direkt támadták meg a mariupoli kórházat.
• Az új cseh elnök szerint Ukrajna megérdemli, hogy a NATO tagja legyen.
• A német kancellár szerint vadászgépek Ukrajnába szállításával talán túl messzire mennének.
• Oroszországban nem elérhető az Onlyfans.
• Boris Johnson szerint game over lenne Putyinnak, ha elvágnák a Krímet a megszállt területektől.
• Házkutatás volt Ukrajna egyik leggazdagabb emberénél.

Szerdai közvetítésünket itt tudja visszaolvasni.