Egyre több uniós ország tiltaná ki az orosz turistákat, a donyecki szakadárok együttműködnének Észak-Koreával
2022. augusztus 17. – 09:14
frissítve
A litván és a dán külügyminiszter szerdán szintén azt javasolta, hogy az Európai Unió tagországai szüntessék be a turistavízum kiadását orosz állampolgárok részére Ukrajna orosz megszállása miatt.
Finnország és Észtország múlt héten tett erre javaslatot, de Olaf Scholz német kancellár és az EU Bizottság egyelőre nem támogatja a tervet – a lengyel külügy emiatt finoman bele is szállt Scholzba.
Ideális esetben ezt a döntést az uniós vezetők szintjén kellene meghozni: megszüntethetnék a már kiadott turistavízumok érvényességét, és minden (tagállam) beszüntetné az ilyen vízumok kiadását (orosz állampolgároknak) – magyarázta Gabrielius Landsbergis, a litván diplomácia vezetője.
Vilnius már nagyrészt felfüggesztette a turistavízumok és tartózkodási engedélyek kibocsátását orosz állampolgárok részére, miután Észtország és Lettország korábban megtette ezt a lépést, Finnország pedig szigorítja az orosz állampolgárokkal szembeni vízumszabályait.
Landsbergis megkérdőjelezte az egyéni, tagállami szintű intézkedések hatékonyságát, mivel orosz állampolgárok továbbra is beléphetnek az EU területére más EU-tagországok által kibocsátott vízumokkal.
Dánia, ahová Finnországhoz képest jóval kevesebb orosz turista látogat, egyetért a közös uniós válasz szükségességével, de ha kell, egyedül is lépni fog. Ha nem lesz közös EU-s nyilatkozat a kérdésben, Dánia a maga részéről megvizsgálja annak lehetőségét, hogy korlátozásokat vezessen be, és így csökkentse az orosz állampolgároknak kibocsátandó turistavízumok számát – hangsúlyozta Jeppe Kofod dán külügyminiszter a Ritzau dán hírügynökségnek.
Az EU féléves elnökségét jelenleg betöltő Csehország azt tervezi, hogy a kérdést napirendre tűzi a következő, augusztusi EU-külügyminiszteri találkozón. Svédország még nem döntött az álláspontjáról, Norvégia viszont, amely nem tagja az EU-nak, támogatna minden közös lépést.
(MTI)
A háború kezdete óta Ukrajna sorra kapja Nyugatról a jobbnál jobb fegyvereket, az egyik leghatékonyabb eszköz, amit az USA küldött nekik, az úgynevezett HIMARS-rendszer (High Mobility Artillery Rocket System). Ebből az egyszerre több rakétát kilőni képes fegyverből már legalább 20 darabot kapott az ukrán védelem, amely jellemzően orosz lőszerraktárak, parancsnoki állások és légvédelmi állások támadására használta őket.
Az első HIMARS-szállítmány érkezőse óta téma, hogy Oroszország meg tudott-e semmisíteni ezekből az eszközökből, az orosz fél többször is azt állította, hogy igen, a rakétavetők egy részét likvidálták. Az ukrán védelmi minisztérium most Twitteren tagadta ezt, állításuk szerint egyetlen egy HIMARS sem pusztult még el, miközben az orosz csapatok elit egységeinek 30 százaléka elesett a harcok folyamán. Ugyanebben a posztban közölték azt is, hogy tervük továbbra is minden elfoglalt terület visszaszerzése.
Marcin Przydacz, Lengyelország külügyminiszter-helyettese bírálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért ellenzi azt a javaslatot, hogy minden orosz állampolgárt tiltsanak ki az Európai Unióból.
Scholz hétfői olsói sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ez „nem az orosz nép háborúja, hanem Putyin háborúja”. Przydacz erre reagálva közölte a TVP1 lengyel állami tévécsatornán, hogy elutasítja a „jó oroszok és a rossz cár” gondolatát.
„[Scholz] nem olvasta el azokat a jelentéseket, amelyek arról szólnak, hogy az egyszerű oroszok körében óriási a támogatottsága Vlagyimir Putyin politikájának, talán nem látta azokat a videókat, amelyeken az emberek Z szimbólumokkal felszerelkezve gyülekeznek” – mondta. Az orosz társadalmat szerint is évszázadok óta propagandával táplálják, és „egy olyan imperialista álomban él, amelyben a helyzete attól függ, hány területet foglal el, hány országot hódít meg”.
Kínai csapatok utaznak Oroszországba, hogy részt vegyenek a házigazda ország által vezetett közös hadgyakorlatban, amelyen többek között India, Belarusz, Mongólia és Tádzsikisztán katonái is részt vesznek – közölte szerdán a kínai védelmi minisztérium. Kína részvétele a közös gyakorlatokon „nincs összefüggésben a jelenlegi nemzetközi és regionális helyzettel” – áll a minisztérium közleményében.
A kínai védelmi minisztérium szerint a gyakorlaton való részvétel az Oroszországgal kötött, folyamatban lévő kétoldalú éves együttműködési megállapodás része. „A cél a gyakorlati és baráti együttműködés elmélyítése a résztvevő országok hadseregeivel, a stratégiai együttműködés szintjének növelése a résztvevő felek között, valamint a különböző biztonsági fenyegetésekre való reagálási képesség erősítése”.
Múlt hónapban Moszkva bejelentette, hogy augusztus 30. és szeptember 5. között „Vosztok” néven gyakorlatokat tervez tartani. A legutóbbi ilyen gyakorlatra 2018-ban került sor.
(Reuters)
Jelentések szerint az orosz erők az éjszaka folyamán rakétatámadást indítottak az Odesszai terület ellen. Szerhij Bratcsuk, a területi közigazgatás szóvivője arról számolt be, hogy az orosz erők több rakétát is kilőttek a régióra, a csapásokban legkevesebb hárman megsebesültek. Az ukrán fegyveres erők azt közölték, hogy a rakéták megsemmisítettek egy szabadidőközpontot és több magánépületet.
António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön Ukrajnába utazik, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. A találkozóra a nyugat-ukrajnai Lvivben kerül sor. A tervek szerint a vezetők áttekintik az ENSZ által támogatott gabonaexport-megállapodást, megvitatják „a konfliktus politikai megoldásának szükségességét”, valamint az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű helyzetét. Pénteken Guterres ellátogat Ukrajna legnagyobb kikötőjébe, Odesszába. Szombaton pedig Isztambulba utazik, ahol az ukrán gabona és műtrágya fekete-tengeri exportját felügyelő orosz, ukrán, török és ENSZ-tisztviselőkkel fog egyeztetni.
(Guardian)
- Robbanások történtek az orosz megszállás alatt álló Krím félsziget északi részén: a Dzsankoj melletti Maiskoje faluban lévő lőszerraktár kigyulladt.
- Az orosz védelmi minisztérium szabotázsnak nevezte a Krímben történteket.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltotta a titkosszolgálat több regionális vezetőjét, és átalakításokat is végrehajtott.
- Az ENSZ égisze alatt elindult Etiópiába egy 23 ezer tonna ukrán búzával megrakott hajó.
- Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy szerinte a nyugati országok ki akarnak terjeszteni egy NATO-hoz hasonló rendszert az ázsiai csendes-óceáni térségre, Ukrajnát pedig ágyútölteléknek használják.
- Pekka Haavisto finn külügyminiszter bejelentette, hogy Finnország szeptember 1-jétől jelentősen csökkenti az oroszoknak kiadott vízumok számát.
Ez itt a Telex háborús közvetítésének mai adása, az orosz-ukrán háború 175. napján. A keddi hírfolyamot itt olvashatja vissza. A frontvonalak aktuális állását mutató térképet az Institute for the Study of War kutatóintézet készítette.
Észak-Korea és az oroszbarát Donyecki Népköztársaság „egyaránt előnyös kétoldalú együttműködést” fog kialakítani – közölte Gyenisz Pusilin donyecki szeparatista vezető a Kim Dzsongunnak írt levelében, jelentette szerdán az észak-koreai állami média.
Észak-Korea júliusban független államként ismerte el a két kelet-ukrajnai szakadár államot, a Donyecki (DPR) és a Luhanszki Népköztársaságokat (LPR). A lépéssel Észak-Korea Oroszország és Szíria után a harmadik ország lett, amely hivatalosan is elismerte a két szakadár államalakulatot. Ukrajna a lépés miatt azonnal megszakította kapcsolatait Phenjannal.
Pusilin a levélben gratulált Kimnek az augusztus 15-i felszabadítás napi ünnephez – jelentette az észak-koreai KCNA állami hírügynökség. „A donbaszi régió népei is a szabadságuk visszaszerzéséért és a történelem igazságáért küzdenek ma, ahogyan a koreai nép tette 77 évvel ezelőtt” – idézte a jelentés Pusilin levelét.
A donyecki vezető korábban azt mondta, reméli, hogy gyümölcsöző lesz az együttműködést és a kereskedelem fokozása Észak-Koreával. Az észak-koreai, az orosz és a szakadár régiók tisztviselői már tárgyaltak arról, hogy esetleg észak-koreai munkásokat küldenének Donyeckbe.
(Reuters)
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!