Az amerikaiak szerint Oroszország hivatalosan is annektálhatja a megszállt ukrán területeket, az oroszok bejelentették új célpontjaikat

Iskolát és egy postával és önkormányzati hivatallal kiegészített kórházat épít Bucsában a magyar kormány. Erről a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Magyar Levente beszélt szerdán az ukrajnai településen. „Mi ennyit tudunk tenni” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország lesz az első, amelyik tettekre váltja az ígéreteket és a szimpátiát, egyértelmű üzenetként Ukrajnának, hogy „mellettük vagyunk”. A beruházást a Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül valósítja meg a kormány.

A kijevi hatóságok szerint az ukrán főváros környékén 1346 civil holttestét találták meg, mióta az orosz csapatok március végén kivonultak. A Telex tudósítói is jártak Borogyankában és Bucsában, ahonnan a legtöbb civil áldozatot jelentették az ukránok. Borogyankai képes riportunkat itt, videónkat itt nézhetik meg, bucsai képes tudósításainkat itt és itt, videónkat pedig itt találják.

(MTI)

A most bejelentett újabb négy darabbal együtt már 16 ilyen típusú nagy hatótávolságú, precíziós mobil tüzérségi egységet kapott Ukrajna. Az újabb amerikai fegyverszállítmányt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter jelentette be szerdán.

Az első HIMARS-egységek június végén érkeztek meg Ukrajnába, és a Donbaszban dúló harcokban vetették be őket. A HIMARS annyira hatékonynak bizonyult, hogy az oroszok kénytelenek voltak stratégiát váltani miatta.

A rakátarendszer hat darab 227 mm-es irányított rakétát képes kilőni, amelyeket a személyzet néhány perc alatt gyorsan újra tud tölteni. A HIMARS 80 kilométeres távolságból is képes eltalálni a célpontot. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is dicsérte az amerikai fegyvert, nemrég pedig még dal is született róla.

Ezen a videón jól látszik, mire képes a HIMARS:

A lengyel szenátus szerdán egyhangúlag megszavazta a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálásáról szóló jogszabálytervezetet, így a törvény most már csak Andrzej Duda elnök aláírására vár. A román parlament szintén szerdán ratifikálta a két ország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet. A bukaresti kormány múlt szerdán fogadta el a ratifikáláshoz szükséges törvénytervezetet, amelyet Klaus Iohannis elnök hétfőn írt alá, így a parlament elé lehetett terjeszteni. Románia egy hét alatt lebonyolította az eljárást, mivel az elsők között akarja ratifikálni a két északi ország NATO-csatlakozási jegyzőkönyveit.

Finnország és Svédország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajna ellen indított orosz támadásokra hivatkozva. Kérésüket a június végi madridi NATO-csúcstalálkozón fogadták el. A 30 NATO-tagállamnak körülbelül a fele már jóváhagyta a két skandináv ország belépését. Németország volt az első NATO-tag, amely jogilag is elfogadta a szövetségi rendszer bővítését.

(MTI)

Kapcsolódó cikkeink a témában:

• Jobb most a NATO-n belül lenni, mint azon kívül – helyszíni riport Helsinkiből
• Két erős hadsereg kopogtat a NATO ajtaján, amitől Oroszország nagyon ideges lett
• Több generációnyi semlegesség után Finnország és Svédország is a NATO kapujában Putyin ukrajnai háborúja miatt

Az orosz állami médiának adott interjút Szergej Lavrov külügyminiszter. Az interjúban azt mondta, hogy miután a Nyugat nagyobb hatótávolságú fegyverekkel látta el Ukrajná, Moszkva is stratégiát váltott, írja a BBC.

"Oroszországnak az ukrán erőket távolabbra kell szorítania a frontvonaltól, hogy saját biztonságát garantálhassa" – magyarázta. "Most más helyzet, utalt a nagy hatótávolságú amerikai HIMARS rakétarendszerekre, amiket csak nemrég kaptak meg az ukránok.

"Nem engedhetjük meg, hogy Ukrajna Zelenszkij által ellenőrzött része... olyan fegyverekkel rendelkezzen, amelyek közvetlen fenyegetést jelenthetnek országunkra". Ezután megnevezte az orosz erők új célpontjait, a déli Herszon és Zaporizzsja régiót. Mindkét terület egy részét már megszállták az oroszok.

John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője szerint is új terveket kovácsol Oroszország nagyobb ukrán területek annektálására. Szerinte Moszkva hasonló forgatókönyv alapján tervez továbblépni, mint amit a Krím elfoglalásakor, a 2014-ben egy álnépszavazás megszervezésekor használt.

Kirby szerint Oroszország illegitim oroszbarát tisztviselőket ültet majd a megszállt ukrajnai régiókba, akik aztán népszavazások segítségével csatolnák a területeket Oroszországhoz. Kirby ezt már az őszre valószínűsíti. Az elcsatolásra kiszemelt területek közé tartozik Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk , ezeket a régiókat fogja most támadni Oroszország.

Az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője azt ígérte, ha ez így lesz, az USA és szövetségesei gyors választ fognak adni.

A gázfelhasználás 15 százalékos mérséklését javasolja a tagállamoknak az Európai Unió szerdán nyilvánosságra hozott terve, mely szerint a 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. közötti időszakban minden országnak 15 százalékkal mérsékelnie kellene a gázigényét. A terv részleteiről cikkünkben olvashat.

Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság a Wikipédiát üzemeltető alapítvány megbüntetésére készül, mivel Roszkomandzor szerint a digitális enciklopédia „továbbra is tiltott anyagokat publikál, például az Ukrajna területén folyó különleges katonai műveletről”, a Wikipédiát feldobó keresési találatok (nyilván az orosz keresőkön) pedig az orosz képviselőház informatikai bizottságának alelnöke szerint jelezni fogják, hogy törvénysértő oldalra készül belépni a felhasználó.

A Wikimedia Foundationt júniusban egy moszkvai bíróság 35 millió forintnak megfelelő rubelre büntette, mivel (szerkesztési elveinek megfelelően) az alapítvány nem volt hajlandó törölni az orosz invázióról, illetve a hadműveletek során elkövetett háborús bűnökről szóló, a bíróság szerint „álhíreket” tartalmazó orosz nyelvű szócikkeit.

Miután Oroszország az invázió február 24-i megindítása során lényegében betiltotta a független média működését, az orosz netezők körében megugrott a Wikipédia hírforrásként való felhasználása. Oroszország globális internetről való leszakadási törekvéséről itt írtunk részletesen.

(Reuters)

Vlagyimir Putyin a háború megindítása óta eddig egyszer utazott külföldre, akkor is csak a szomszédos Türkmenisztánig jutott. Kedden azonban már valóban komoly diplomáciai útra vállalkozott; Teheránba utazott, ahol iráni vezetők mellett az őt megfricskázó Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel is találkozott. Elemzők szerint útja nem véletlenül követte szorosan Joe Biden közel-keleti körútját; ő is meg akarta mutatni regionális befolyását.

Oroszországot és Iránt nem csak a szankciós sors vagy a markánsan Nyugat-ellenes ideológia köti össze. A két ország jó évtizede szövetségben támogatja a szíriai Aszad-rezsimet, Irán ráadásul az orosz hadiipar megbízható megrendelőjének is számít. Szóval nem véletlen, hogy Ali Hámeini, az ország legfelsőbb vezetője (a poszt ötvözi az államfői és vallási vezetői elemeket) teljes mellszélességgel kiállt az ukrajnai orosz invázió mellett, amikor az orosz hivatalos álláspontot lényegében felmondva kijelentette, hogy ha Oroszország nem indított volna támadást, akkor előbb-utóbb úgyis szembe kellett volna néznie egy NATO-offenzívával. Putyin viszont Ebrahim Raiszi elnöknek azt ígérte, hogy támogatja Iránt az atomalku egyre inkább diplomáciai rétestésztává nyúló újratárgyalásában és az ország elleni szankciók felszámolásában. Az iráni propaganda diplomáciai áttörésként ünnepelte a látogatást, az Iráni Forradalmi Gárda lapja egyenesen odáig ment, hogy

Putyin és Erdoğan látogatása egy új nemzetközi rendhez vezet, egy új szövetség kovácsolódik az amerikai szankciók és az amerikai dollár ellen.

A diplomáciai gesztusokon túl valószínűleg az egyik legfontosabb konkrét tárgyalási pontot a harci körülmények között is bizonyított iráni drónok vásárlása jelenti (az orosz drónvásárlásról először az amerikai kormányzat számolt be, de a orosz-iráni drónkapcsolat azóta más forrásból is megerősítést nyert). Ami a konkrét megállapodást illeti, kedden az iráni állami energiavállalat egy 40 milliárd értékű megállapodást is nyélbe ütött az orosz Gazprommal iráni gázmezők kitermeléséről és új cseppfolyós gázvezetékek építéséről – az új tranzitútvonalak kialakítása roppant fontossá vált az európai piacairól lemondani kényszerülő orosz állami energiavállalat számára.

A másik teheráni vendég, Recep Tayyip Erdoğan – ahogy az Erdoğannal lenni szokott – igen sokrétű és ellentmondásoktól sem mentes viszonyban áll Putyinnal. Egyfelől a NATO tagjaként egyértelműen ellenzi az ukrajnai inváziót, és nincs ínyére az, hogy a Fekete-tenger túlpartjának nagy részét már egyedül Oroszország tartja ellenőrzése alatt – arról nem is beszélve, hogy az orosz katonai jelenlét komolyan hátráltatja Ankara líbiai és szíriai törekvéseit is. De miközben Törökország csúcstechnológiás drónokat ad el a kijevi vezetésnek, addig elzárkózik a szankcióktól, mivel a megroggyant török gazdaság a turizmustól az energiahordozók importjáig ezer szállal kötődik Oroszországhoz.

Erdoğan elsősorban az orosz blokád miatt az ukrán fekete-tengeri kikötőkben rekedt 20-25 millió tonna gabonát akarja kiszabadítani (részben Törökország ellátása, részben saját nemzetközi közvetítői imázsának erősítése céljából). Törökország konkrétan azt akarja elérni, hogy az ukrán kézen maradt kikötőket – főleg Odesszát – kijelölt útvonalakon hagyhassák el a teherhajók, a járműveket a blokádot fenntartó orosz haditengerészet kutathatná át, nincsenek-e felfegyverezve, vagy visszatérve nem szállítanak-e fegyvert. A sürgető kérdésben azonban úgy tűnik, nem született megállapodás, mivel Putyin az orosz állami médiának csak azt a semmitmondó nyilatkozatot tette, hogy „Még nem oldottunk fel minden nézetkülönbséget a kérdésben, de jó, hogy történt némi haladás”.

Az orosz-iráni-török háromoldalú találkozón a szíriai helyzet került terítékre – ez a három ország számít a polgárháború három legfontosabb külföldi szereplőjének, és együtt garantálják a törékeny, de évek óta működgető fegyverszünetet is. Ankara ugyanis szeretné, ha Moszkva és Teherán ha nem is bólint rá, de legalább vállalt von a határ szíriai oldalán kialakítandó 30 kilométeres „biztonsági zóna” újabb szakaszáért indítandó offenzívára – az alapvetően a szíriai kurd autonóm területek megsemmisítéséről szóló törekvésről itt olvashat részletesen. Azonban annak ellenére, hogy egyetértettek a „terroristák” elleni közös fellépésben, ez nem sok mindent jelent, ugyanis miközben Irán és Oroszország a Törökországgal szövetséges iszlamista milíciákat tartja terroristáknak, addig Törökország a kurdokat, Hameini ráadásul óvva intette Törökországot a levegőben lógó katonai akció megindításától.

(Politico, CNN, Al-Monitor)

Az ukrán fegyveres erők kedd esti, a Newsweek által is ismertetett közleménye szerint a légvédelem herszoni kormányzóságban, Nova Kakhovka városa közelében lelőtt egy orosz vadászgépet. A valószínűleg Szu-35S típusú gép (azért valószínűleg, mert a Szu-27-essel kezdődő sorozat gépei külsőre nagyon hasonlítanak egymásra) a közlemény szerint este nyolc óra körül az ukrán légierő egyik gépét próbálta meg lelőni, amikor légvédelmi rakétatalálat érte. A pilótának sikerült katapultálnia, a mintegy 85 millió dolláros Szuhoj az ukrán állások – és ukrán kamerák – előtt, nagy robbanás kíséretében fúródott a földbe.

A Szu-27-es másik, kétüléses és erősebb bombázóprofillal rendelkező változatának, a Szu-34-esnek egyik példányát pont vasárnap lőtték le Kelet-Ukrajna felett, ráadásul ha minden igaz, akkor a barát-idegen felismerő rendszer hibájából kifolyólag az orosz légvédelem volt a tettes.

A bucsai tömegsírok feltárása idején alaposan kiveséztük, milyen súlyos dehumanizáló-népirtó propaganda ömlik a háború kirobbanása óta vasfüggönnyel védett orosz televíziókból, és a háború elhúzódásával az üzenetek nyilván azóta sem lettek szofisztikáltabbak vagy békésebbek. Kedd este Julia Davis, a Daily Beast újságírója, az Orosz Médiamonitor alapítója például egy olyan videókivonatot posztolt, melyen Vlagyimir Szolovjov, a „köztévé” egyik műsorvezetője egyszerre világította meg szemléletes példával a „különleges katonai művelet” kifejezése köré szőtt szómágiát és az ukránok emberi jellegének lehántására irányuló propagandatörekvéseket:

Amikor a doktor féregtelenítést végez egy macskán, akkor az a doktor számára egy különleges művelet, a férgek számára háború.

Az „Ausichicrinites zelenskyyi” névre keresztelt, mintegy 150 millió éve megkövült állatot Etiópiában fedezték fel nagyon jó állapotban, és Mariusz Salamon, a Katowicei Egyetem kutatója szerint azért kapta az ukrán elnök nevét, hogy „így tisztelegjenek a szabad Ukrajnát védelmező ukrán elnök bátorsága előtt”. A háború elmúlt 147 napjának egyik legfontosabb hírének nem hallgathatjuk el a mindenhol elhallgatott részleteit sem: kevés szó esik arról, hogy Zelenszkijről egy évtízmilliók óta kihalt fajt sikerült elnevezni, miközben a tüskésbőrűek törzséhez tartozó tengermélyi tengeri liliomok (krinoidok) családjához több száz, jelenleg is élő faj tartozik. Arról nem is beszélve, hogy az Etiópiában talált krinoid tulajdonképpen egy megkövült antiszemita karikatúra a maga 10 karjával és karomszerű nyúlványával.

A tengeri liliomok az óceánok legősibb élőlényei közé tartoznak, és élő fosszíliáknak is nevezik őket, mert legkorábbi képviselőik a földtörténeti ókorban, a paleozoikumban jelentek meg 480 millió éve, jóval a dinoszauruszok előtt. A Royal Society Open Science című folyóiratban publikált felfedezés szerint ez az első tengerililiom-fosszília az afrikai kontinensen a jura földtörténeti korból.

(MTI)

Kedden jöttek az első hírek arról, hogy ukrán tüzérségi csapás érhette a Dnyipro folyón átívelő Antonovszkij hidat. Herszon városából az egyetlen kifelé vezető út déli irányban, az egy kilométer széles Dnyipro folyón keresztül, és komoly szerepet játszik a várost megszálló orosz erők utánpótlásában, illetve – az egyre közeledő ukrán offenzíva alakulásától függően – visszavonásában.

Az ukrán fegyveres erőkkel szoros együttműködésben álló brit védelmi minisztérium szerdai információi alapján azonban a híd a burkolatot kilyuggató találatok ellenére működőképes maradt. A TASZSZ orosz állami hírügynökség riportja alapján azonban a hidat lezárták a forgalom elől, és az útpálya állapota alapján komolyabb javításokra lesz szükség.

Ráadásul egyes – egyelőre meg nem erősített – hírek szerint az ukrán tüzérség szerda hajnalban újabb csapást mért a hídra.

Az amerikai hírszerzés szerint a Kreml „részletes terveket mérlegel” egy sor elfoglalt ukrán régió annektálásáról

– jelentette be John Kirby fehér házi szóvivő. Herszon és Zaporizzsja megyéken kívül az eddig névleg független „népköztársaságok”-at, Luhanszkot és Donyecket is Oroszországhoz csatolnák, és így a 2014-ben elfoglalt és annektált Krím félszigettel együtt Moszkva lényegében Ukrajna egész délkeleti részét bekebelezné. Herszon és Zaporizzsja egy megrendezett népszavazással útján legitimált elcsatolására már eddig is számos jel utalt, a megyékben már az orosz útleveleket is elkezdték kiosztani, a Kreml azonban mindeddig hivatalosan tagadta, hogy Ukrajna feldarabolására törekedne – az invázió előestéjén sem Luhanszk és Donyeck bekebelezését, hanem a 2014 után itt létesült bábállamok szuverenitásának elismerését jelentette be.

Kirby szerint több jel is arra utal, hogy a Kreml szeptemberre tervezi az annexiót. Azonban érdemes hozzátenni, hogy a törekvéseknek még a katonai feltételei is csak részben adottak, Donyeck megye fele még ukrán ellenőrzés alatt áll, és egyáltalán nem garantált, hogy az orosz hadsereg erejéből futja majd egy luhanszkihoz hasonló offenzívára. Herszon környékén pedig egy nagyszabású ukrán ellentámadás előkészületei zajlanak.

(Axios)

A vendégeit sokszor megvárakoztató, néha bizarr gesztusokkal fogadó orosz elnököt Recep Tayyip Erdoğan török elnök hozta megalázó helyzetbe keddi teheráni találkozójukon. Putyin ugyanis abban a tudatban lépett a terembe, hogy követi őt török kollégája, Erdoğan azonban nem volt mögötte, ezért az orosz elnök ötven másodpercen keresztül egyedül állt a kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében. A meglepetést a korábban fegyelmezettségéről híres Putyin nem viselte jól, egyik lábáról a másikra helyezte súlyát, fogát szívta és arcokat vágott – majd amikor 50 hosszú másodperc után Erdoğan is megérkezett, természetesen diplomatamosollyal rázott vele kezet.

A török média szerint Erdoğan gesztusa tudatos volt, ugyanis a török elnököt és népes kíséretét 2020-ban Moszkvában két percen keresztül, szintén kamerák előtt előszobáztatta Putyin, ráadásul a tébláboló török delegációról készült videót bőszen terjesztette az orosz állami média is.

A gesztusokon és fricskákon túltekintve a két vezető azért találkozott, hogy megtárgyalják a fekete-tengeri gabonakereskedelem lehetőségeit. Az ukrán gabonaimportra szoruló Törökország konkrétan azt akarja elérni, hogy az ukrán kézen maradt kikötőket – főleg Odesszát – kijelölt útvonalakon hagyhassák el a teherhajók, a járműveket a blokádot fenntartó orosz haditengerészet kutathatná át, nincsenek-e felfegyverezve, vagy visszatérve nem szállítanak-e fegyvert. Putyin szerdán „előrelépésekről” számolt be az orosz állami médiának az ügyben. A háborús blokád miatt közel 20 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, és a harcok miatt az idei termést is alig tudják learatni az ukrán gazdák, a világkereskedelemből kieső gabonamennyiség pedig a világ több országában súlyos éhínséget okozhat.

A Putyinnal nagyon bonyolult, a nyílt ellenségeskedéstől a baráti gesztusokig mindent felölelő viszonyt ápoló Erdoğan azonban nem csak a gabonaimportról, hanem a szíriai helyzetről is tárgyalni szeretne; ugyanis a kurdok elleni újabb offenzívájához (hivatalosan „a terroristák elleni biztonsági zóna kiterjesztéséhez”) szüksége van a Szíriában jelentős kontingenst állomásoztató Oroszország jóváhagyására is. A kurdok elleni török törekvésekről itt olvashat részletesen.

(Guardian)

Az orosz elnök szerint a jelenleg éves karbantartás alatt álló Északi Áramlat 1 áteresztőképessége július végén jelentősen csökkenhet, ha Oroszország nem kapja vissza a vezetékrendszer Kanadában megjavított turbináját. A turbinaügy részleteiről itt olvashat részletesen.

Ezek voltak a háború 146. napjának legfontosabb történései:

• Kilenc orosz katona megsérült, közülük több meg is halt a zaporizzsjai atomerőműben történt, közelebbről nem részletezett incidensben, de a reaktorok – bár kissé lecsökkent teljesítménnyel – továbbra is működnek, nukleáris szivárgásnak nincs nyoma.
• Alig egy hónap kiképzés után küldik a frontra a busás zsolddal toborzott orosz önkénteseket – mondjuk, legtöbbjük már eleve katonaviselt, de emellett is elég rövid az felkészítésre fordított idő.
• Putyin Teheránba utazik, ahol iráni vezetőkön kívül Erdoğan török elnökkel is találkozni fog.
• A legnagyobb orosz bank, a Sberbank is szerepel azon az 57 tételes listán, ami az új, EU-s szankció alá vont orosz cégeket és magánszemélyeket sorolja.
• Magomed Daudov, a csecsen parlament szóvivője kifejtette, hogy a Roszgvardia soraiban harcoló – nagy függetlenséget élvező – csecsen egységek mindenekelőtt az iszlám hit védelmében harcolnak Ukrajnában, és szívük szerint egészen Berlinig mennének ebben a dzsihádban, már ha Putyin meg nem kéri őket, hogy álljanak meg.
• James G. Stavridis az amerikai haditengerészet nyugalmazott admirálisa, a NATO szövetséges erőinek volt főparancsnoka szerint a háború négy-hat hónap múlva ugyanolyan befagyott konfliktussá kezd válni, mint az 50-es években a koreai háború, aminek technikailag máig sincs vége, csak fegyverszünetet kötöttek a felek, és egy demilitarizált övezetet húztak fel a két ország határára.

A teljes keddi hírfolyamunkat itt pörgetheti vissza.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5769 ember lépett be kedden Magyarországra, a román–magyar határon belépők közül pedig 4660-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. Vonattal 27 ember – köztük 10 gyerek – érkezett egyenesen Budapestre.

A beléptetettek közül a rendőrség 205 embernek állított ki ideiglenes, 30 napos tartózkodásra jogosító igazolást, melyet az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalán keresztül lehet meghosszabbítani.

A Magyarországra érkező ukrán menekültek szinte mind továbbutaznak nyugat felé; az ukrajnai háború kitörése óta a kormányzat adatai szerint 1,3 millió menekült érkezett Magyarországra, azonban közülük alig több mint 24 ezren kértek menedékes státuszt.

(MTI)