A finn elnök szerint vákuumbombákat vetnek be az oroszok, újabb tömegsírt találhattak Bucsa mellett

2022. június 13. – 09:03

frissítve

A finn elnök szerint vákuumbombákat vetnek be az oroszok, újabb tömegsírt találhattak Bucsa mellett
TOS-1A Solntsepyok rakétavetők a moszkvai Vörös téren a második világháborúban aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából rendezett katonai parádén, 2020-ban – Fotó: Ramil Sitdikov / Sputnik via AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • A finn elnök szerint tömegpusztító fegyvereket – közelebbről vákuumbombákat – vetnek be az oroszok.
  • Hét megkínzott és tarkónlőtt civil holttestét ásták ki Bucsa környékén.
  • Orosz támadás esetén 40 millió lengyel kész fegyverrel védeni hazáját, közölte a lengyel kormányfő.
  • Vagy megadják magukat Szeverodonyeck védői, vagy meghalnak, közölte a szeparatisták vezetője. A városból kivezető mind a három hidat lerombolták.
  • Kertelés nélkül felsorolták az ukránok, milyen fegyverekre van szükségük a háború befejezéséhez.
  • Zelenszkij modern rakétavédelmi rendszereket kér Ukrajna számára.
  • Ötszáz civil rekedt az Azot vegyi üzemben, köztük negyven gyermek, állítja a terület kormányzója.
  • Napi majdnem egymilliárd eurót kerestek az oroszok a fosszilis tüzelőanyagok exportjával a háború alatt.
  • Az határozza meg a háború menetét, hogy át tudnak-e kelni az oroszok a Sziverszkij-Donyec folyón.
  • Háborús bűnöket követtek el az oroszok az Amnesty szerint, amikor Harkivban civilek százait ölték meg.

Az ukrán hatóságok hétfőn bejelentették, hogy az orosz atrocitások szimbólumává vált Bucsa melletti Mirocke falu környékén hét holttestet rejtő sírra bukkantak. A hét civil kezét hátrakötözték, átlőtték a térdét, majd tarkólövéssel végeztek vele. A megkínzott áldozatok exhumálása és azonosítása jelenleg is folyik.

Fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto via GettyImages
Fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto via GettyImages

A régióból március 30-án vonultak vissza az Észak-Ukrajna elleni becsődölt támadásban részt vett orosz csapatok, akik a faluban is több atrocitást követtek el.

(Guardian, BBC)

Múlt csütörtökön a donyecki oroszbarát szeparatisták halálra ítéltek három, az ukrán seregben szolgáló külföldi férfit „zsoldos tevékenységekért, valamint a hatalom megszerzésére és a Népköztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére irányuló tevékenységért”. Az egyik halálraítélt, a 21 éves marokkói származású Brahim Saadunt még áprilisban fogták el. Apja szerint azonban a Kijevi Politechnikai Intézet (KPI) aerodinamikai és űrtechnológiai karán tanuló fia nem külföldi zsoldos, hanem ukrán állampolgárságú katona, aki megadta magát, így nemzetközi egyezmények értelmében kijárna a hadifogolystátusz.

Saadun egyetemi tanulmányai feltételeként 2020-ban egy évig szolgált az ukrán hadseregben ,ezt követően kapta meg az ukrán állampolgárságot, és az orosz invázió megindulása után jelentkezett fegyveres szolgálatra.

Egyébként az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a Kreml bábkormánya csak blöfföl a halálos ítéletek kiosztásával, és a szeparatisták előbb vagy utóbb elengedik, netán kicserélik majd a hadifoglyokat.

(Reuters)

A 2021-es 86 millió tonna után idén várhatóan csak 48,5 millió tonna gabonát tudnak Ukrajnában betakarítani az orosz invázió miatt.

– ismertette hétfő délután a Reuters az ukrán agrárminisztérium helyettes tárcavezetőjének becslését. Tarasz Vijszotszkiji szerint a teljes termőterület 25 százalékkal csökkent, az exportra szánt gabona pedig 30 millió tonnával csökkent. Az orosz-ukrán háború globális élelmiszerválságot eredményezett, ugyanis a két ország számos mezőgazdasági termékben – köztük a búzában vagy a napraforgóban – a világ vezető exportőre közé tartozik.

Ukrán katona egy Zaporizzsja melletti búzamező szélén strázsál Fotó: Celestino Arce / NurPhoto via GettyImages
Ukrán katona egy Zaporizzsja melletti búzamező szélén strázsál Fotó: Celestino Arce / NurPhoto via GettyImages

A fekete-tengeri kikötőkből a Boszporuszon keresztül olcsón szállítható ukrán gabona évek óta létfontossággal bírt a Közel-Kelet és Kelet-Afrika élelmiszerellátásában, és az ukrán kikötők orosz blokádja Törökországtól Jemenen át Kenyáig egycsapásra felverte az árakat – arról nem is beszélve, hogy az energiahordózók árának növekedése mindenhol odavert a műtrágyaiparnak, újabb áremelkedést előidézve. Ukrajna bajait a csak körülményesen megkerülhető blokádon kívül az is tetézi, hogy Oroszország ipari mennyiségben rabolja el a terményeket és a mezőgazdasági gépparkot, illetve rombolja le a silókat és farmépületeket. Az ukrán búza világpiacról való eltüntetése az energiakártya után újabb adut jelent Moszkva számára, hiszen ezzel felértékelődik saját gabonakivitele, melyben ráadásul politikailag célzott módon részesíthet országokat (melyek vezetői rettegnek az élelmiszer-árrobbanás miatt borítékolható elégedetlenségtől).

Oroszország májusban India második legnagyobb olajszállítójává lépett elő Irak után, maga mögé utasítva ezzel Szaúd-Arábiát.

A hétfőn közzétett, az MTI által ismertetett indiai kereskedelmi statisztikák szerint az indiai finomítók a múlt hónapban napi 819 ezer hordó orosz kőolajat kaptak, a valaha feljegyzett legnagyobb mennyiséget. A növekedés volumenét érzékelteti, hogy miközben a télen még elhanyagolható tételt jelentett az orosz olajimport, áprilisban már napi 277 ezer hordón állt az Indiába szállított orosz olajmennyiség, májusban ez is csaknem megtriplázódott. A világ második legnépesebb országa a vártnál sokkal keményebb nyugati szankciókban meglátta a különalkuk lehetőségét; azóta lecsapott az orosz olajra, amit elemzők szerint akár hordónként 30 dollárral is olcsóbban kínálnak. A kedvezmény oka nemcsak a kényszerben keresendő, hanem abban is, hogy az Indiában finomított orosz olaj bizonyos mértékben ki tudja kerülni a szankciókat is.

Az orosz olaj májusban India teljes olajimportjának mintegy 16,5 százalékát tette ki. Ugyanakkor a Közel-Keletről származó részarány mintegy 59,5 százalékra csökkent, míg az Afrikából származó részarány csaknem megduplázódott, 11,5 százalékra. Utóbbi jelenség oka az, hogy a dízel és kerozintermelés mennyiségi fenntartásához az indiai finomítóknak szüksége van az afrikai olajtípusokra is. Ráadásul Kína csökkentette az angolai nyersolaj vásárlását a koronavírus-lezárások miatt, az így felszabadult mennyiség így eljuthat az európai és indiai piacokra.


Sauli Niinistö finn elnök szerint mind Ukrajna, mind Oroszország egyre inkább a nehézfegyverzet használata felé tolódik. Niinistö egy biztonságpolitikai megbeszéléseken azt mondta: "Egyre több nehézfegyverzettel támogatjuk Ukrajnát, másrészt Oroszország is elkezdett ilyen fegyvereket használni, például vákuumbombákat is bevetett, amelyek valójában tömegpusztító fegyverek.

Kijev és a NATO-országok, köztük Nagy-Britannia azzal vádolják Oroszországot, hogy vákuumbombákat használ, amelyek pusztítóbbak a hagyományos robbanószereknél.

Vákuumbombát egyébként már a háború kezdete óta használ Oroszország. Ahogy azt az invázió első szakaszának elhíresült fegyvereiről szóló cikkünkben írtuk, a vákuumbomba úgy működik, hogy oxigént von el a levegőből, és így erős, magas hőmérsékletű robbanásokat hoz létre. Kétlépcsős lőszerről beszélünk: az első fokozatú töltet egy nagyon finom anyagból – a szénalapú üzemanyagtól az apró fémrészecskékig – álló aeroszolt juttat ki, a második töltet begyújtja ezt a felhőt, tűzgömböt, hatalmas lökéshullámot és vákuumot hoz létre, mivel elszívja a környező oxigént. Az óriási nyomást eredményező robbanáshullám lényegesen tovább tarthat, mint egy hagyományos robbanóanyag esetében, és képes komplett épületeket a földdel egyenlővé tenni.

Az ilyen, nagyjából 4 km-es hatótávolságú fegyvereket sokféle célra használják, és többféle méretben kaphatók. A rendkívül nagyméretű, levegőből indítható változatokat barlangok és alagútkomplexumok megsemmisítésére tervezték. A szovjet és a nyugati erők az 1960-as évek óta használnak ilyen fegyvereket, az USA például ilyenekkel próbálta kiporszívózni az al-Káida és a tálibok alagútrendszereit Afganisztánban, az oroszok Csecsenföldön használták, de 2016-ban, Szíriában is bevethették ezeket.

(Sky News)

Ha Oroszország megtámadja Lengyelországot, 40 millió lengyel kész fegyverrel védeni hazáját – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfői sajtóértekezletén. Morawiecki a sziléziai Myszkówban vett részt egy sportlőtér megnyitóján, ahol reményét fejezte ki, hogy az ott elsajátított készségek „kizárólag a lőtereken maradnak, és soha nem kell majd a harctéren használni őket”, ahogyan az ma Ukrajnában történik.

Az ukrajnai háború kapcsán azt mondta, ahogyan a korábbi nemzedékeknek fegyverrel a kezükben kellett harcolniuk érte, „úgy nekünk is ébernek kell lennünk”, utalva a történelem azon időszakaira, amikor a lengyelek „Oroszország igájában, rabságában sínylődtek”.

„Nem akarjuk újból azt a rabságot, elutasítjuk az orosz gyarmatosítást, a birodalmi törekvésüket” – hangoztatta. „Szabad országban élünk, és a szabadságunkat őrizni fogjuk, harcolni fogunk érte” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy amennyiben

„Oroszországnak valaha is eszébe jutna megtámadni Lengyelországot, akkor a Kremlnek tudnia kell, hogy Lengyelországban 40 millió lengyel kész fegyverrel a kézben kiállni, hogy megvédje hazáját”.

(MTI)


A Szeverodonyeckben maradt ukrán csapatoknak „meg kell adniuk magukat vagy meg kell halniuk” – mondta az oroszok által elismert Donyecki Népköztársaság katonai képviselője. Eduard Baszurin szerint az ukrán erők nem lesznek képesek elhagyni a várost, azt állítva, hogy megsemmisült az utolsó híd is, ami a várost a szomszédos Liszicsanszkkal köti össze.

Fotó: Viktor Antonyuk / AFP
Fotó: Viktor Antonyuk / AFP

„Az ukrán hadosztályok, amelyek ott vannak, örökre ott is maradnak”

– mondta. Azt az állítást, miszerint az utolsó hidat is lerombolták, egyik harcoló fél sem erősítette meg.

(BBC)

„Játsszunk nyílt lapokkal – a háború befejezéséhez a következő nehézfegyverzetre van szükségünk” – írta posztjában Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója:

  • 1000 db 155 mm-es kaliberű tarack;
  • 300 db rakéta-sorozatvető rendszer;
  • 500 db harckocsi;
  • 2000 db páncélozott jármű;
  • 1000 db drón.

Várjuk a június 15-i döntést – írta Podoljak, utalva a védelmi miniszterekből álló Ukrajnai Kapcsolattartó Csoport (Ukraine Contact Group) találkozójára, melynek ülését szerdán, nagyjából a NATO védelmi miniszteri ülésével egy időben tartanak Brüsszelben.

A brit jótékonysági szervezet, a Skipasund Alapítvány több mint 1 millió font értékben adományozott egyéni védőfelszereléseket Ukrajának, hogy így vegye ki részét a nemzetközi segítségnyújtásból.

Az Egyesült Királyság vezető védőfelszereléseit gyártó Globus Group által biztosított több mint 220 ezer védőruhát a humanitárius segélyközpontokba szállították Ukrajna Lengyelországgal, Magyarországgal, Szlovákiával és Romániával határos területein.

Vadim Prisztajko, Ukrajna brit nagykövete háláját fejezte ki, hozzátéve: „Ahogy folytatódik a háború, létfontosságúvá válik a felszerelések és egyéb segélyek lehető leggyorsabb és folyamatos célba juttatása a rászorulókhoz.”

Fotó: Skipasund Foundation
Fotó: Skipasund Foundation

Zelenszkij modern rakétavédelmi rendszereket kér Ukrajna számára, mivel az invázió kezdete óta több mint 2600 rakéta ért célba az ország területén, írja a BBC. Az izraeli Vaskupola, az amerikai Patriot légvédelmi rendszer – Zelenszkij szerint ilyenekre van szüksége Ukrajnának.

A háború kezdete óta az oroszok hevesen támadják rakétákkal az országot, bár közülük sokat sikerült leszednie a légvédelemnek, rengeteg célba talált. A légvédelmi rendszereken kívül az ukránok szerint égető szükségük lenne tüzérségi rendszerekre is a keleti régióban dúló harcokhoz.


A Luhanszki terület kormányzója, Szerhij Hajdaj szerint Szeverodonyeck városában tegnap este is harcok folytak. Oroszország már elfoglalta a város nagy részét, de az ukrán csapatok továbbra is ellenőrzésük alatt tartanak egy ipari területet és az Azot vegyi üzemet, írja a BBC.

A szeverodonyecki Azot vegyi kombinát június 10-én – Fotó: Oleksandr Ratushniak / Reuters
A szeverodonyecki Azot vegyi kombinát június 10-én – Fotó: Oleksandr Ratushniak / Reuters

„Körülbelül 500 civil maradt a szeverodonyecki Azot üzem területén, közülük 40 gyerek”

– közölte Hajdaj. A kormányzó szerint az oroszok megsemmisítik a városból kivezető menekülési útvonalakat, a Szeverodonyecket Liszicsanszkkal összekötő három hídból kettőt már leromboltak. Ha a további támadásokban a harmadik híd is leomlik, a város teljesen el lesz vágva, nem lesz többé mód járművel elhagyni.

Hajdaj hozzátette, hogy nem született tűzszüneti megállapodás, és evakuálási útvonalakról, humanitárius folyosókról sem állapodtak meg.


Oroszország 93 milliárd eurót keresett a fosszilis tüzelőanyagok exportjából az ukrajnai háború első száz napja alatt, írja a Guardian. A legnagyobb mennyiséget az Európai Unióba küldték, az átlagos exportár pedig 60 százalékkal magasabb volt, mint tavaly – derül ki egy új kutatásból.

A független, finnországi székhelyű Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) jelentése szerint az EU a háború első száz napja alatt Oroszország fosszilis tüzelőanyag-exportjának 61 százalékát vette át, mintegy 57 milliárd euró értékben. A legnagyobb importőrök

  • Kína (12,6 milliárd euróval),
  • Németország (12,1 milliárd) és
  • Olaszország (7,8 milliárd) voltak.

Oroszország fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételei között első helyen a nyersolaj értékesítése áll (46 milliárd), ezt követi a vezetékes gáz, az olajtermékek, a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a szén.

A fosszilis tüzelőanyagok árának globális emelkedése miatt az exportbevételek rekordmagasságot értek el még akkor is, amikor májusban az orosz export mennyisége zuhant. Ráadásul néhány ország, köztük Kína, India, az Egyesült Arab Emírségek és Franciaország is növelték vásárlásaikat – teszi hozzá a jelentés.

A CREA elemzője szerint ennek az volt az oka, hogy mivel az EU még szigorúbb szankciókat fontolgat Oroszországgal szemben, Franciaország növelte importját, így a világ legnagyobb LNG-vásárlójává válva. Ezeknek a tranzakcióknak a többsége azonban egyszeri vásárlás volt, nem pedig hosszú távú szerződés, vagyis Franciaország tudatosan döntött az orosz energia felhasználása mellett Moszkva ukrajnai inváziója után.


A következő hónapokban valószínűleg a folyami átkelési műveletek leszek a háború menetét leginkább meghatározó tényezők – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentésében.

Oroszország donbaszi frontvonalának kulcsfontosságú, 90 km hosszú szakasza a Sziverszkij-Donyec folyótól nyugatra fekszik, és ahhoz, hogy sikereket érjenek el az offenzíva jelenlegi műveleti szakaszában, az oroszoknak „vagy oldalazó akciókat, vagy támadó jellegű folyami átkeléseket kell végrehajtaniuk”.

Az ukránok gyakran sikerrel rombolják le visszavonulásukkor a hidakat, így az oroszok nehezen tudják sikerrel koordinálni a nagyszabású folyami átkeléseket – írja a jelentés.


Az Amnesty International háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Oroszországot, a Harkiv elleni támadások során bevetett, tiltott kazettás bombák használata miatt, amikkel civilek százait ölték meg az oroszok, írja a Guardian.

A szervezet hétfőn tette közzé Ukrajna második legnagyobb városáról szóló jelentését, melyben azt írták:

  • A harkivi lakónegyedek többszöri bombázásakor civilek százait ölték meg és sebesítették meg, ez háborús bűnnek minősül.
  • Igaz ez a kazettás bombák használatára, valamint más, nem irányított rakétákkal tüzérségi lövedékekkel végrehajtott támadásokra.
  • Az lyen pontatlan eszközök civilek által lakott területen való használatáról tudni lehetett, hogy nagyszámú polgári áldozatot okoznak.

Az Amnesty közölte, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy az orosz erők sorozatosan 9N210-es és 9N235-ös kazettás bombákat és szétszórható aknákat használtak, pedig ezek mindegyikét tiltják a nemzetközi egyezmények. A kazettás bombák a levegőben sok apró, akár több száz robbanó lőszert löknek ki magukból, azokkal több száz négyzetmétert beterítve. A szétszórható aknák „a kazettás bombák és a gyalogsági aknák lehető legrosszabb tulajdonságait ötvözik” – írta az Amnesty. A nem irányított tüzérségi lövedékek hibahatára több mint 100 méter.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és a zaporizzsjai atomerőmű (ZNPP) ukrán üzemeltetője közösen dolgoztak azon, hogy közel két hét technikai szünetet követően helyreállhasson az adatközlés az erőműből a NAÜ központjába – közölte vasárnap Rafael Grossi főigazgató.

Grossi üdvözölte a fejleményt, azonban hangsúlyozta, hogy a NAÜ ellenőreinek a lehető leghamarabb személyesen is ellenőrizniük kell a létesítményt, hiszen nem tudnak minden szükséges feladatot elvégezni a távolból.

Az erőmű adattovábbítása május 30-án szakadt meg, és csak ma állt helyre. Az ügynökségnél most letöltik a kamerák felvételeit, majd ellenőrzik azok folyamatos mivoltát. Az orosz erők több mint három hónapja vették át az ellenőrzést a Zaporizzsjai Atomerőmű felett, de az üzemeltetést azóta is is az ukrán személyzet végzi. Az atomerőművekben végzett személyes ellenőrzésre időnként mindenképpen szükség van, különösen igaz ez a ZNPP két blokkjára, amelyeket az elmúlt hónapokban töltöttek újra.

A NAÜ továbbra is megkapja a szükséges adatokat a másik három működő ukrajnai atomerőműből, illetve az üzemen kívüli csernobiliből.

Jó reggelt, ezzel a poszttal indul az orosz-ukrán háború 110. napjáról szóló közvetítésünk. A szombati eseményeket ide kattintva tudja visszapörgetni.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!