Két hét után ismét jönnek az adatok az orosz kézen lévő zaporizzsjai atomerőműből

Recep Tayyip Erdoğan török elnök vasárnap bejelentette, hogy jövő héten ismét beszélni fog Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja a HaberTurk török hírportál.

A megbeszélések fő témája valószínűleg a háború miatt elakadt kereskedelem, különösen az ukrán gabonaexport lesz.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és a zaporizzsjai atomerőmű (ZNPP) ukrán üzemeltetője közösen dolgoztak azon, hogy közel két hét technikai szünetet követően helyreállhasson az adatközlés az erőműből a NAÜ központjába – közölte vasárnap Rafael Grossi főigazgató.

Grossi üdvözölte a fejleményt, azonban hangsúlyozta, hogy a NAÜ ellenőreinek a lehető leghamarabb személyesen is ellenőrizniük kell a létesítményt, hiszen nem tudnak minden szükséges feladatot elvégezni a távolból.

Az erőmű adattovábbítása május 30-án szakadt meg, és csak ma állt helyre. Az ügynökségnél most letöltik a kamerák felvételeit, majd ellenőrzik azok folyamatos mivoltát. Az orosz erők több mint három hónapja vették át az ellenőrzést a Zaporizzsjai Atomerőmű felett, de az üzemeltetést azóta is is az ukrán személyzet végzi. Az atomerőművekben végzett személyes ellenőrzésre időnként mindenképpen szükség van, különösen igaz ez a ZNPP két blokkjára, amelyeket az elmúlt hónapokban töltöttek újra.

A NAÜ továbbra is megkapja a szükséges adatokat a másik három működő ukrajnai atomerőműből, illetve az üzemen kívüli csernobiliből.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár eléggé lehűtötte a kedélyeket Finnország és Svédország tervezett tagfelvételével kapcsolatban, írja a BBC. Stoltenberg szerint soha nem volt arról szó, hogy a kérdésről a hónap végén Madridban tartandó csúcstalálkozón döntsenek. A finnországi Naantaliban tartott sajtótájékoztatón a főtitkár ismételten hangsúlyozta, hogy komolyan kell venni Törökországnak a kurd fegyveresek állítólagos támogatásával kapcsolatos aggodalmait, mindezt a finn elnök, Sauli Niinisto mellett állva fejtette ki. Niinisto azt mondta, hogy „meglepték” Törökország panaszai.

Svédország és Finnország nem csatlakozhat a katonai szövetséghez, csak ha az összes tag támogatja a felvételi kérelmeket.

Nemzeti ünnepet tartanak vasárnap Oroszországban: a Szovjetuniótól való szuverenitást kimondó 1990-es nyilatkozat alkalmából június 12-ét harminc évvel ezelőtt nyilvánították Oroszország napjává.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az ünnepi beszédében viszont egy még korábbi korszakra, Nagy Péter orosz cár idejére utalt vissza – akárcsak pár nappal ezelőtt, amikor a cár születésének 350. évfordulója alkalmából az elnök magát is a hódító uralkodóhoz hasonlította.

„Ma különösen tisztában vagyunk azzal, mennyire fontos a hazánk, a társadalmunk és a népünk számára az egység”

– idézi Putyin szavait a BBC. Az elnök arra szólította fel honfitársait, hogy tartsanak össze, és építkezzenek az Oroszország történelmét átható „mély hazafias érzésekre” és „szellemi alapokra”.

Nemzetközi hálózattal segítené meg az euroszkeptikus nyugati pártokat és politikai mozgalmakat a Kreml – erről írt a Telexen közölt cikkében Buda Péter nemzetbiztonsági és külpolitikai szakértő. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint kiszivárgott dokumentumok árulkodnak arról, hogy egy olyan oligarcha segítségével szerveznék meg az illiberales erők nemzetközi összefogását, aki közel áll az Orosz Ortodox Egyházhoz és Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is.

Már 2010 előtt is voltak arra utaló egyértelmű jelek, hogy az orosz vezetés a Kominternre jellemző módszerek feltámasztásán dolgozik, de a Nyugat ismét későn ébredt – írja Buda Péter. A magyar szálakkal teli hálózatról itt olvashat bővebben.

Lengyelországon és Románián keresztül próbálja exportálni gabonatermését Ukrajna, miután továbbra sem sikerült megállapodni Oroszországgal az ukrán kikötők felszabadításáról, írja a Sky News. Dmitro Szenik ukrán külügyminiszter-helyettes reméli, hogy ezzel el tudják kerülni a globális élelmiszerválságot.

A fekete-tengeri gabonaexport leállása miatt veszélybe került a nemzetközi élelmiszerbiztonság is: Ukrajna a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre, az ellenőrzésük alatt álló területekről pedig nagyjából 30 millió tonna gabonát próbálnak most alternatív útvonalakon kivitetni az országból. Bár a dél-ukrajnai kikötőváros, Odessza megnyitása segíthetne Kijeven, az ukrán kormány attól fél, hogy ha felszedik az aknákat a tengerből, az oroszok támadásba lendülnek.

Szenik ugyan elismerte, hogy a most létrehozott két útvonal szűkössége miatt „nem tökéletes”, de igyekeznek folyamatosan fejleszteni ezeket, és dolgoznak azon, hogy egy harmadik élelmiszerfolyosót is létesíthessenek a balti államok felé.

Orosz források szerint „célzott csapásokat mértek” nyugati fegyverekkel teli ukrajnai raktárakra, írja a Sky News. Az egyik rakétatámadás a nyugat-ukrajnai Csortkiv városát érte – ahogy arról beszámoltunk, itt 22 ember, köztük egy 12 éves gyermek sérült meg a vasárnapi csapásban.

A támadással Oroszország „megsemmisített nagy számban páncéltörő rakétarendszereket, hordozható légvédelmi rendszereket, és lövedékeket” is, melyeket „az Egyesült Államok és európai országok” bocsátottak Kijev rendelkezésére – áll az orosz katonai vezetés közleményében.

Az ukrán erők szerint az oroszok megsemmisítettek egy újabb hidat Szeverodonyeck és Liszicsanszk között, írja a Sky News. A két kelet-ukrajnai város között már leromboltak egy hidat május végén, a Luhanszk megyei ukrán kormányzat vezetője szerint pedig az oroszok most egy harmadik hidat vettek célba.

„Teljesen el akarják vágni Szeverodonyecket attól, hogy embereket menekítsenek ki onnan, vagy hogy lőszert és megerősítést küldhessünk oda”

– közölte Szerhij Hajdaj. A kormányzó arra számít, hogy az orosz erők mindent bevetnek arra, hogy a hétvégén, vagy a jövő hét elején teljesen el tudják foglalni Szeverodonyeck városát.

Lelőttek egy brit katonát Ukrajnában, írja a Sky News. A korábban a brit hadseregben szolgáló Jordan Gatley az ukránok oldalán harcolt Szeverodonyecknél, azonban a hétvégén halálos lövés érte, közölte Gatley családja Facebookon.

„Az egységében azt mondták róla, hogy mindenki szerette, akárcsak mi. Hatalmas változást hozott sok ember életébe nemcsak a katonai szolgálata, de az ukrán erők kiképzése során is”

– írta Jordan Gatley édesapja. A katona márciusban hagyta ott a brit hadsereget, és nem sokkal később Ukrajnába repült, hogy segítse az orosz erők visszaverését és az ukrán katonák kiképzését. „Jordan gyakran mondta nekem, hogy a kiküldetéseik veszélyesek, de szükségesek is. Szerette a munkáját, és nagyon büszkék vagyunk rá. Valóban egy hős volt, és örökre a szívünkben marad” – írta a bejegyzésben Dean Gatley. A hírt a brit külügyminisztérium is megerősítette.

Boris Johnson brit miniszterelnök teljes mértékben eltökélt abban, hogy segítsenek annak a két brit katonának, akiket csütörtökön halálra ítéltek, mert az orosz erők ellen harcoltak – írja a BBC.

Brandon Lewis északír miniszter Sky Newsnak azt mondta, hogy a miniszterek utasítást kaptak a brit miniszterelnöktől, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt Shaun Pinner és Aiden Aslin szabadon bocsátása érdekében. Arra a kérdésre, hogy van-e bármi, amit Nagy-Britannia ténylegesen tehet, azt mondta, hogy: ,,A külügyminiszter és a miniszterelnök együttműködik az ukránokkal, mert ők az ukrán fegyveres erők szolgálatában álltak, és ezért a genfi egyezmény védi őket, amit a világ összes kormánya évtizedek óta tiszteletben tart.”

A Sky Newsnak korábban Robin Walker, brit külügyminiszter is nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, ő azt mondta, hogy az Egyesült Királyság minden diplomáciai lépést megtesz annak érdekében, hogy segítsen a halálra ítélt briteknek.

A Szabad Magyar Szó az ukrán Pravda cikkére hivatkozva azt írja, hogy Andrij Naumovot és német sofőrjét Dél-Szerbiában vették őrizetbe pénzmosás gyanúja miatt. Naumov és sofőrje egytől tizenkét évig tartó börtönbüntetéssel nézhetnek szembe. Ám az ukrán sajtó azt írja, hogy Naumov az államtitokkal a zsebében akár meg is vásárolhatja a szabadságát.

Naumov 2019-ben lépett az ukrán titkosszolgálatba, 2021-ben pedig kinevezték a belbiztonsági egység parancsnokává. A februárban kezdődő orosz-ukrán háború előtt azonban néhány órával elhagyta Ukrajnát. Az ukrán elnök hazaárulás miatt március végén távolította el Naumovot a posztjáról, és katonai esküszegő antihősnek nevezte.

Rakétatámadás érte a nyugat-ukrajnai Csortkiv városát. A támadásban 22-en sérültek meg, köztük egy 12 éves gyerek. Halálos áldozatokról nincs hír. Ternopil régió kormányzójának közlése szerint a támadásban részben megsemmisült egy katonai létesítmény. Volodimir Trush elmondása szerint szombat este csapódtak be a rakéták, amelyeket a Fekete-tengerről lőttek ki.

(BBC)

A név magyarul annyit tesz, hogy: „Finom és pont”. 15 étterem nyitott meg vasárnap, hétfőn további 50 indul el, június végéig pedig mintegy 200, majd hetente 50-100 étterem. A cég azt ígéri, hogy „méltó” módon fogják helyettesíteni megszokott mekis termékeket. A hamburgerező olcsóbb lett,

a korábbi 160 helyett 129 rubel (850 Ft) a dupla sajtburger, a fishburger ára pedig 169-re (1100 Ft) csökkent 190-ról.

A McDonald's-nak több mint 850 étterme volt Oroszországban, a cég május közepén jelentette be, hogy az Ukrajna elleni háború miatt 32 év után kivonul az országból, és eladja összes érdekeltségét.

További részletek itt >>>

Az ukrán hadsereg közzé tette, hogy az oroszok milyen veszteségeket szenvedtek el a háború kezdete óta. Természetesen érdemes némi fenntartással kezelni ezeket a közléseket. Mindenesetre az ukránok azt állítják, hogy:

• eddig összesen 32 500 orosz katona esett el a harcok során
• az ukrán erők 430 orosz tankot
• 3484 páncélozott járművet
• 2455 tartálykocsit és egyéb teherautót
• 1000 tüzérségi eszközt, rakétavetőt és légvédelmi fegyvert
• 178 helikoptert
• 600 drónt
• 13 hadihajót
• és 125 rakétát

semmisítettek meg. A közlemény szerint Bakhmut és Szeverodonyeckben környékén szenvedték el a legsúlyosabb veszteségeket az orosz erők.

Késze állnak az első Marder típusú páncélozott gyalogsági harcjárművek, hogy Ukrajnába szállítsák őket, jelentett be a járművek felújítását végző Rheinmetall. A német hadiipari vállalat összesen 100 Marder felújításán dolgozik, de ugyanez a cég végzi az Ukrajnának szánt 88 darab Leopard 1-es és Leopard 2-es harckocsik modernizálását is. Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója a Bild am Sonntag lapnak azt mondta: „hogy mikor és hová szállítják a Mardereket, arról a német kormány dönt”.

Az 1971-ben hadrendbe állított, 28,5 tonnás Marder 8 fős személyzetet képes szállítani. 20 milliméteres gépágyúval, 7,6 milliméteres géppuskával és rakétavetővel van felszerelve. Összesen 2100 készült a Marderekből, az évek során többször korszerűsítették a típust. Számos ország jelenleg is használja, a német hadsereg 2014-ben vonta ki a hadrendből.

Az ukrán kormány legutóbbi közlése szerint június 12-ig legalább 287 gyerek halt meg és 508 gyerek sérült meg a harcok következtében. Donyeckben 217, Harkivban 149, Kijevben pedig 116 gyerek sérült meg vagy halt meg a háború kitörése óta. Hozzáteszik, hogy nehéz megerősíteni a megszállt területekről és a harcok által sújtott területekről származó információkat.

(Guardian)

A jótékonysági koncertet eredetileg a Várkert Bazárban tartották volna, azonban a kormány visszamondta az eseményt, ezért a Bakáts téren rendezik meg, a Ferencvárosi önkormányzat segít a szervezésben.

Az Élet győzni fog című jótékonysági koncert június 16-án (ez egy csütörtöki nap) 19 órakor lesz, és Ukrajna legismertebb színészei, énekesei, művészei lépnek fel. A fellépők között vannak a Kvartel 95 stúdió tagjai is, a Magyarországon is vetített a Nép szolgája című sorozat szereplői.

A részletekről itt olvashat >>>

Szerhij Hajdaj, Luhanszk régió vezetője arról beszélt egy ukrán tévécsatornának, hogy a folyamatos orosz bombázás miatt hatalmas tűz ütött ki a Szeverodonyeckben található Azot vegyi üzemben, ahol több száz (egyes ukrán közlések szerint 800) civil bujkál a harcok elől. A tűz azután kezdődött, hogy az üzem megrongálódott hűtőelemeiből több tonna olaj kezdett el szivárogni. Arra nem tért ki Hajdaj, hogy voltak-e sérültjei vagy halálos áldozatai a tűzesetnek, illetve hogy sikerült-e eloltani a tüzet.

Hajdaj közleményében elismerte, hogy a város nagy része már az oroszok kezén van. Elmondása szerint az ukrán csapatok nyerik az utcai ütközeteket, azonban az orosz tüzérséggel szemben tehetetlenek, emeletről emeletre bombázzák le a fedezékül használt házakat. A régió kormányzója arra számít, hogy az oroszok vasárnap vagy hétfőn mindent eldöntő támadást hajtanak végre.

Szeverdonyecket hónapok óta ostromolják az orosz hadsereg. A városnak azért van stratégiai jelentősége, mert elfoglalásával az oroszok átvehetik a teljes ellenőrzést a luhanszki régió felett, amely egyike annak a két keleti tartománynak, amelyre Moszkva a szakadárok nevében igényt tart.

(BBC)

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint szombaton 5812 fő lépte át a magyar-ukrán határszakaszt, a magyar-román határszakaszon 7035-en mondták azt, hogy Ukrajnából érkeztek. (Ez messze nem jelenti azt, hogy nálunk is maradnak ezek az emberek, erről itt írtunk bővebben.) A rendőrség 249 ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást állított ki tegnap. 87-en érkeztek vonattal Budapestre, köztük 36 gyerek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos beszédében szombaton arról beszélt, hogy egy „diplomáciai maraton” utolsó szakaszához értek, ami másfél hét múlva zárulhat el. Ezzel arra utalt, hogy szombaton Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton Kijevben kijelentette: a jövő hét végéig véglegesítik az álláspontjukat arról, hogy Ukrajna megkapja-e az EU-s tagjelölti státuszt. Zelenszkij meggyőződése szerint a döntés nemcsak Ukrajnát, hanem az egész Európai Uniót is erősebbé teszi. Az ukrán elnök „nagyon gyümölcsözőnek” nevezte a von der Leyennel folytatott megbeszéléséket, és azt ígérte, még keményebben fognak dolgozni azért, hogy jó döntés szülessen.

Arra is reagált, hogy a részben megszállt Herszon és Zaporizzsja megyékben kiadták az első orosz útleveleket. Zelenszkij szerint kollaboránsokat és az oroszok környezetéhez tartozó személyeket mutattak be a hírekben herszoni és melitopoli lakosokként. Neki úgy tűnt, hogy nem orosz útlevelet akartak ezek az emberek, hanem elmenekülni.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy az ukrán csapatok fokozatosan szabadítják fel Herszon régiót. Szombaton egy Tavriis'ke nevű falut sikerült visszafoglalniuk, és Zaporizzsja környékén is értek el sikereket. Szeverodonyeck városában viszont folytatódik az „ádáz utca harc”, fogalmazott az elnök. Donbasz kitart – jelentette ki Zelenszkij. Elmondása szerint szombatig összesen 32 ezer embert veszített Oroszország a háborúban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, a jövő hét végéig véglegesítik az álláspontjukat arról, hogy Ukrajna megkapja-e az EU-s tagjelölti státuszt.

Von der Leyen erről Kijevben beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Von der Leyen, aki a háború kezdete óta másodszor látogatott Kijevbe, emlékeztette Zelenszkijt, hogy a közigazgatási reformok terén és más területeken elért haladás ellenére még sok a tennivaló: „Ön sokat tett a jogállamiság megerősítéséért, de még mindig szükség van reformokra, például a korrupció elleni küzdelemre” – mondta Zelenszkijnek.

Ukrajna februárban, négy nappal Oroszország inváziója után adta be az EU-hoz való csatlakozási kérelmét. Általában évekig tart, amíg tárgyalásokat folytatnak az uniós tagságról, és a jelölteknek be kell bizonyítaniuk, hogy több kritériumnak is megfelelnek. Zelenszkij azt javasolta, az EU egy különleges eljárás keretében biztosítsa Ukrajna mihamarabbi tagságát.

• Háborús bűnöket vizsgáló ENSZ bizottság érkezett Ukrajnába.
• Újabb adag Starlink-rendszert kaptak az ukránok Elon Musktól.
• Scholz, Macron és Draghi együtt mennek Kijevbe Zelenszkijhez, még a G7-csúcstalálkozó előtt.
• Ráborult a Z-betűs orosz installáció a Munkáspárt elnökére az oroszpárti tüntetésen.
• 300 ezer tonna gabona semmisülhetett meg a szétlőtt mikolajivi raktárakban.
• Jövő hét végéig eldől, hogy Ukrajna megkapja-e az EU-s tagjelölti státuszt, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevben.

Jó reggelt, ezzel a poszttal indul az orosz-ukrán háború 109. napjáról szóló közvetítésünk. A szombati eseményeket ide kattintva tudja visszapörgetni.