Putyin szerint blöff, hogy Oroszország blokkolja az ukrán gabonaexportot

Szombat reggel folytatjuk tudósításunkat az orosz-ukrán háborúról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos beszédében péntek este azt mondta, hogy 100 napja egy másfajta valóságra ébredtek, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Nem a felkelő nap sugarai ébredtek az ukránok, hanem az otthonaikba becsapódó rakétákra, mondta.

Ezután több tucatnyi olyan szót, kifejezést sorolt fel, amelyekkel a háború alatt kellett megismerkedniük az ukránoknak. Szerepeltek köztük nyugati fegyverek nevei is, csak úgy mint a „légvédelmi sziréna” és a „szőnyegbombázás”, de Bucsa és Mariupol is feltűnt a felsorolásban. Arról is beszélt Zelenszkij, hogy a háború 100 napja alatt összesen 261 gyerek halt meg a harcok következtében. Azzal zárta beszédét, hogy az elmúlt 100 napban, sőt az elmúlt nyolc évben három szóért harcoltak:

béke, győzelem, Ukrajna.

Az ukrán erőknek sikerült visszafoglalniuk a korábban elveszített területek 20 százalékát Szeverodonyecknél, így az orosz hadsereg most körülbelül a város felét tartja ellenőrzése alatt, állítja a luhanszki régió vezetője. Független forrásból még nem sikerült megerősíteni az ukránok közlését.

A keleti város továbbra is súlyos harcok helyszíne, mivel Szeverodonyeck elfoglalása azt jelentené, hogy az oroszoknak sikerült szinte a teljes luhanszki régiót ellenőrzésük alá vonniuk. A Reuters beszámolója szerint tucatnyi grúz katona harcol az ukránok oldalán Szeverodonyecknél, de találkoztak portugálul beszélő önkéntessel is.

(BBC)

Oroszország nem gátolja meg, hogy Ukrajna gabonát exportáljon, mondta Vlagyimir Putyin a Rosszija-1 orosz állami tévének, és blöffnek nevezte az ehhez hasonló állításokat. Szerinte a nyugati országok mindezzel csak Oroszországot akarják hibáztatni az élelmiszerellátási problémák miatt.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter eközben azt írta a Twitteren, hogy Ukrajna kész újraindítani a gabonaexportot a déli kikötővároson, Odesszán keresztül, ám semmi nem garantálja, hogy Oroszország nem fogja megtámadni az útvonalakat, mivel az orosz hadihajók jelenleg is blokád alatt tartják az ukrán kikötőket. Ennek hátteréről itt írtunk.

Putyin azt is mondta, hogy az lenne a legjobb, ha Ukrajna Belaruszon keresztül szállítaná a gabonát, amihez viszont fel kellene oldani az ország ellen hozott szankciókat. Alekszandr Lukasenko belarusz elnök korábban azt mondta, hogy átengednék az ukrán gabonát, ha cserébe ők is szállíthatnának árukat a balti-tengeri kikötőkből. A háború miatt 20-25 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, emiatt a világ több országában éhínség fenyeget.

(Reuters)

„Akik Ukrajna ellen vannak, azokat szeretném meghívni: jöjjenek el velem, Ukrajna ötödik elnökével és én leszek a személyes vezetőjük. Jöjjenek velem Bucsába, Iprinbe, Csernyihivbe. Keressék fel azokat a helyeket, ahol több ezer ukránt öltek meg! Civileket, nőket és gyermekeket erőszakoltak és öltek meg.”

Ezt Petro Porosenko volt ukrán elnök mondta az Euronews-nak, amikor arról kérdezték, mi a véleménye arról, hogy Magyarország ellenzi az orosz kőolaj betiltását. Orbán Viktor csak hosszas alkudozás után bólintott rá az uniós olajembargóra, és sikerült kiharcolnia, hogy a csővezetéken keresztül érkező kőolaj mentesüljön az importtilalom alól.

Porosenko szerint az Európai Unió a tagállamok értékeken alakuló szövetsége, míg Oroszország alapja a pénz és a politikai korrupció. Az ilyen együttműködés pedig mérgező az országnak, a politikusoknak és a gazdaságnak is. Bár nem mondta ki konkrétan, hogy kinek címezte a meghívást, a kérdés fényében nehéz nem úgy értelmezni, hogy Orbánra gondolt elsősorban

Porosenko 2014 és 2019 között volt Ukrajna elnöke, a jelenlegi elnöktől, Volodimir Zelenszkijtől kapott ki a legutóbbi választáson.

A Kijevhez közeli Bucsában több száz civilt öltek meg orosz katonák, a holttesteket tömegsírokba temették. Bucsa polgármestere szerint legkevesebb 320 civilt öltek meg az orosz erők a városban. Az ott elkövetett atrocitások miatt többek között Joe Biden amerikai elnök és több nyugati vezető is háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta az oroszokat. Helyszíni riportunkat itt olvashatja.

„Nagyon feldúlt” a luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel, amiért Kirill orosz pátriárka Magyarország vétója miatt végül nem került fel az unió által szankcionálandó személyek listájára. A most elfogadott szankciós csomag része az olajembargó is, amire csak hosszas alkudozás után bólintott rá Orbán Viktor.

Bettel elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország kilobbizta az egyházfő mentességét.

„Bevallom, nagyon feldúlt vagyok. Sajnos azt kell mondanom, hogy tegnap azért tudtunk megállapodni a szankciókról, mert azt mondtuk Orbán Viktornak, hogy rendben, levesszük a listáról Kirill pátriárkát. Ez elfogadhatatlan. Rajta volt a listán, és utána azzal fenyegetőznek, hogy mindent visszavonnak a személye miatt.”

Az Ukrajna elleni háború lelkes támogatójának számító ortodox egyházfő portréját itt olvashatja.

(Guardian)

.

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Unió Ukrajnának és Moldovának utalja át az eredetileg Oroszországnak és Belarusznak szánt 26,2 millió eurót (mintegy 10 milliárd forint) a két országgal folytatott együttműködés megerősítésére. Az oroszok és a belaruszok a 2021–2027-es régiók közötti együttműködés serkentését célzó Interreg NEXT nevű uniós program keretében kaptak volna pénzt az EU-tól.

Az uniós támogatásból egészségügyi szolgáltatásokat, oktatási és kutatási kezdeményezéseket és menekülteknek szóló képzési programokat finanszírozhat Ukrajna és Moldova.

(MTI)

Megsérült a Reuters két újságírója, amikor autójukat tűz alá vették Kelet-Ukrajnában, útban Szeverodonyeck felé. A hírügynökség közleménye szerint az újságírók kisebb sérülésekkel megúszták az incidenst, az autó sofőrje viszont életét vesztette.

Az újságírók egy olyan kocsiban utaztak, amit az oroszok által támogatott szeparatisták biztosítottak számukra, és a sofőrt is ők jelölték ki számukra.

Egy francia újságírónak nem volt olyan szerencséje, mint a Reuters két munkatársának: Frederic Leclerc-Imhoff civilek evakuálásáról készített anyagot Szeverodonyecknél, amikor hétfőn egy repesz eltalálta. Az újságíró belehalt a sérülésbe.

Nem ő volt az első újságíró, aki munkavégzés közben vesztette életét Ukrajnában. Brent Renaud amerikai díjnyertes dokumentumfilmes-újságírót március közepén lőtték le Irpinyben.

(CNN)

Az ukrán katonai katonai hírszerzés állítása szerint kritikus a helyzet a zaporizzsjai atomerőműben a tartalékalkatrészek hiánya miatt. Európa legnagyobb atomerőművét nem sokkal a háború kitörése után foglalták el az oroszok, de továbbra is ukrán szakemberek működtetik. Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint minden személyes tárgyukat, beleértve a mobiltelefonjaikat, át kellett adniuk a megszállóknak.

(Guardian)

A francia külügyminisztérium közlése szerint meghalt egy francia önkéntes katona Ukrajnában. A férfi Harkiv régióban vesztette életét tüzérségi támadás során.

„Mindenkit szeretnénk emlékeztetni, hogy egész Ukrajna háborús övezetnek számít, semmilyen indokból nem tanácsoljuk az oda utazást” – írta közleményében a francia külügyminisztérium. A hét elején egy francia újságíró vesztette életét Szeverodonyeck közelében.

A háború kitörése után több tízezer külföldi önkéntes jelentkezett Japántól Kanadáig, hogy fegyvert fogjanak Ukrajnában az oroszok ellen, egyikük egy német lapnak mesélt a tapasztalatairól. Egy videón pedig amerikai önkéntesek tűntek fel.

(BBC)

A orosz gabona- és műtrágyaszállításokra vonatkozó szankciók feloldását szorgalmazta Macky Sall szenegáli államfő, az Afrikai Unió elnöke, aki pénteken Szocsiban találkozott Vlagyimir Putyinnal. „Az Oroszország elleni szankciók rontották az afrikai országok gabona- és műtrágya-ellátását. Nincs hozzáférésünk. Ez pedig következményekkel jár a kontinens élelmiszer-ellátásának biztonságára nézve”.

A szenegáli elnök azt is megjegyezte, hogy „a nagy nyomás ellenére számos afrikai ország nem ítélte el Oroszország Ukrajnával kapcsolatos álláspontját”, és számos ázsiai, latin-amerikai és közel-keleti ország hasonlóan látja a jelenlegi helyzetet. Arra kérte az orosz elnököt, hogy „vegye tudomásul”, hogy az afrikai országok az ukrajnai konfliktus „áldozatai”, amelyek most globális élelmiszerválságtól tartanak. Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy brutális élelmiszerválságot hoz az orosz–ukrán háború.

(MTI)

Kelet-Európa „katonai-politikai helyzetéről” tárgyaltak a magyar és a belarusz védelmi minisztériumok képviselői. A találkozóról meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott a belarusz védelmi minisztérium. Állításuk szerint a Nemzetközi Katonai Együttműködésért felelős Valerij Revenko ezredes találkozott a belarusz magyar nagykövetség katonai attaséjával, Zákány Lászlóval, akik a két ország katonai kapcsolatairól is beszéltek. A részletekről itt írtunk.

Ukrán állampolgárságot kapott Alekszandr Nyevzorov orosz újságíró és felesége. A házaspár márciusban menekült el Oroszországból, miután Nyevzorov elítélte az Ukrajna ellen indított háborút, és a hivatalos narratívától eltérően számolt be a katonai műveletekről. Az 1,8 millió követővel rendelkező YouTube-csatornáján azt állította az újságíró, hogy az oroszok szándékosan bombáztak le egy szülészetet Mariupolban. Az orosz hatóságok hamis információk terjesztésével vádolják Nyevzorovot, és elfogatóparancsot adtak ki ellen.

(Guardian)

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megemlékezett arról, hogy már 100 napja tart az orosz-ukrán háború.

„Száz nappal ezelőtt Oroszország megindította megindokolhatatlan háborúját Ukrajna ellen. Az ukránok bátorsága tiszteletet és csodálatot érdemel” – írta Twitter-bejegyzésében. Az Európai Unió Ukrajna mellett áll, tette hozzá.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról írt, hogy az Európai Unió egységes, és mindent megtesznek azért, hogy véget érjen ez a borzalmas háború.

(BBC)

A Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft szlovák olajipari vállalat szerint az orosz kőolaj uniós embargója jövőre ellehetetleníti a pozsonyi kőolajfinomító exportját. A vállalat szerint az embargó a gyártás műszaki minimum alá csökkenéséhez vezet, és a szlovákiai ellátás biztonságát is veszélybe sodorja. (Az uniós olajembargó tervéről itt írtunk részletesen.)

A Slovnaft dízelüzemanyag-gyártásának 27 százalékát a cseh, 20 százalékát az osztrák, 8 százalékát a lengyel és 7 százalékát a magyarországi piacon értekesíti. Míg benzingyártásának 23 százaléka a cseh, 19 százaléka a lengyel, 8-8 százaléka pedig az osztrák, illetve a magyarországi piacra kerül. Az embargó 8 hónapos átmeneti időszakkal számol, viszont a vállalat szerint 3 évre lenne szükségük a műszaki változtatások megvalósításához. „Több lehetőség volt Oroszország megbüntetésére, Nyugaton egy olyat választottak, ami a mi régiónkban kényes, nekik viszont nem fáj annyira. A büntetés 80 százalékát mi fizetjük meg, ők a maradékot” – mondta egy interjúban Világi Oszkár, a Slovnaft igazgatótanácsának elnöke.

(MTI)

Újabb kimutatás világít rá élesen arra, hogy az emberek nagyon rövid idő alatt szinte bármivel kapcsolatban közönyössé tudnak válni. Ez a helyzet sok témával összefüggésben, legyen szó korrupcióról, járványról, szegénységről vagy éppen egy véres háborúról.

Az Axios azt nézte meg, hogy a háború első 100 napja alatt hogyan változott a háborús hírekkel kapcsolatos interakciók száma a közösségi médiafelületeken. Az alábbi grafikon elég pontos képet ad erről.

Az Axios Zelenszkijt is megkérdezte ezzel kapcsolatban, aki arról beszélt nekik, hogy a figyelem kulcsfontosságú volt Ukrajna számára, de aggódik, hogy az emberek „cinikussá” válnak, és „valami újat akarnak” majd. Ahogy a figyelem csökken, úgy fog csökkenni a világ vezetőire nehezedő nyomás, hogy segítsenek Ukrajnának és büntessék Oroszországot – mondta.

Olena Zelenszka ukrán first lady az ABC Newsnak korábban azt mondta: „Az Egyesült Államok népének üzenem, ne szokjanak hozzá ehhez a háborúhoz. (…) Ellenkező esetben egy soha véget nem érő háború lehet belőle. Ne szokjanak hozzá a fájdalmunkhoz!”

Az Axios által megrendelt kimutatás számai azt mutatják, a háború első hete és a legutóbbi hét között 109 millióról 4,8 millióra csökkent az Ukrajnáról megjelent hírekkel kapcsolatos közösségi médiainterakciók száma. Ez a tendencia tükröződik az online médiamegjelenések mennyiségében is, az első heti 520 ezerről fokozatosan heti 70 ezerre csökkent a megjelenő cikkek száma.

Az elmúlt hetekben az orosz-ukrán háború híreihez képest hatszor nagyobb volt az érdeklődés a Johnny Depp és Amber Heard közötti per hírei iránt.

Az odesszai állatkert számos állatot befogadott az ukrajnai háborús övezetekből – társintézmények lakóit és házikedvenceket egyaránt. Az állatkert a háború alatt is nyitva tart, a látogatók pedig nemcsak a menekült állatokat támogatják, hanem a háború mindennapjait is maguk mögött tudják hagyni egy rövid időre.

Ukrajna egyik legfontosabb kereskedelmi központját is támadják az orosz csapatok, de még nem foglalták el a települést, egyelőre ugyanis elakadtak a 130 kilométerre, északkeletre fekvő Mikolajivnál. A háború 100 napja tart, helyszíni riportjainkat ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.

A videó a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.

Engedélyezni fogja Belarusz, hogy a területén ukrán gabonát szállítsanak a balti-tengeri kikötőkbe, ha engedélyezik a belarusz áruk szállítását ezekből a kikötőkből – mondta Alekszandr Lukasenko elnök a Belta állami hírügynökségnek. Az ország a világ egyik legnagyobb műtrágya-előállítója, de nyugati szankciók sújtják, ezért nem tud exportálni a Balti-tenger kikötőin keresztül.

Belarusz a háború kezdete óta azt kommunikálja, hogy nem vesz részt az ukrajnai harcokban, de a háború kitörésekor az orosz csapatok részben a területéről indultak meg Kijev ellen, és később is indítottak onnan orosz légitámadásokat.

(Guardian)

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy "bizonyos eredményeket" már elértek, de a “munka” addig folytatódik, amíg minden célt el nem érnek.

"A hadművelet fő célja a Donyecki Népköztársaság és az Luhanszki Népköztársaság területén élő emberek védelme – mondta. Szerinte sok települést felszabadítottak Ukrajna nácibarát fegyveres erőinek uralma alól. “Lehetőséget biztosítottunk az embereknek arra, hogy elkezdjenek békés életet élni.”

(CNN)

Az orosz védelmi minisztérium legújabb közleményében azzal vádolta meg az Egyesült Királyságot, hogy segíti az ukránokat „megrendezett videók” készítésében. Oroszország szerint ezeket Kelet-Ukrajnában vették fel, és azt mutatják be, hogy az ukrán erők nyugati fegyvereket használnak, amelyek „rendkívül hatékonyak” a megrendezett csatákban.

A minisztérium a közleményt olyan felvételekkel kísérte, amelyeken állítólag a videók forgatása látható. Moszkva rendszeresen azzal vádolja Ukrajnát és a Nyugatot, hogy bizonyítékokat hamisítanak és provokációkat szerveznek, hogy Oroszországot vádolják háborús bűnök elkövetésével és a polgári infrastruktúra bombázásával.

(BBC)

Az ukrán elnök videóban emlékezett meg arról, hogy 100 napja tart a háború. Zelenszkijt legközelebbi munkatársai veszik körül, akiket név vagy titulus szerint felsorol, majd azt mondja, mindannyian itt vannak.

Ezzel a háború második napján, február 25-én kiadott videójára utalt, amit ugyanezen a helyen, az elnöki hivatal előtt vett fel. Azt az ukránok megnyugtatására publikálta, mert az oroszok azt terjesztették, likvidálták őt. Abban a videóban ugyanígy felsorolta, hogy minden fontosabb vezető él, és ott van mellette. Ez volt az a videó:

A mostani bejelentkezésben azt is megemlíti, Ukrajna fegyveres erői és az ukrán nép is ott van velük. „Már 100 napja védjük Ukrajnát. A győzelem a miénk lesz. Dicsőség Ukrajnának!”

Az orosz tévék – melyek döntő többsége a Kreml szigorú felügyelete alatt áll – pénteki adásukban egyszerűen nem említik, hogy száz napja tart az Oroszország által kirobbantott háború (putyini szóhasználattal: különleges katonai művelet).

Oroszország legnézettebb tévécsatornái mind azzal kezdték reggeli adásukat, hogy Ukrajnát azzal vádolták, válogatás nélkül lövi az ellenőrzésén kívül eső területeket. A Rosszija 1 tévécsatorna szerint „nacionalisták támadták Mariupolt és Donyecket”, míg a szintén a Kreml propagandacéljaira használt 1-es csatorna „a Donbaszt védő orosz erők professzionalizmusára és önzetlenségére” hozott példákat.

Egyik csatorna sem említi, hogy az ukrajnai „különleges katonai művelet” a századik napjába lépett. A háború kitörése előtt egyébként mindkét csatorna kommentátorai azt sugallták nézőiknek, hogy Oroszországnak valószínűleg csak néhány napba telik, mire átveszi az ellenőrzést Ukrajna felett.

A maroknyi szabadon, bár többnyire emigrációban működő orosz újság egyike, a Meduza arról írt, a Kreml utasította arra az állami médiát, hogy ne említse a száz napot. Ez ugyanis elgondolkodtathatja az oroszokat az invázió céljairól és arról, hogy mennyire volt sikeres.

(BBC)

Több mint negyven hadi- és a támogató hajó, valamint mintegy húsz repülőgép és helikopter részvételével gyakorlatot kezdett az orosz csendes-óceáni flotta – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a tanmanőverek során ellenséges tengeralattjárók felkutatását, a légvédelem megszervezését, valamint a felszíni és légi célok elleni fellépést gyakorolják.

A védelmi minisztériumnak a TASZSZ hírügynökség által ismertetett közleménye szerint a gyakorlat résztvevői már számos, egyebek között aknaveszélyes tengeri területek leküzdésére irányuló feladatot elvégeztek, valamint tüzérségi lőgyakorlatot tartottak úszó műaknákra.

(MTI)

Ukrajna berlini nagykövete arra szólította fel a német kormányt, hogy gyorsítsa fel az ígért német nehézfegyverek szállítását Ukrajnába. Andrij Melnik az ARD német közszolgálati televízióban nyilatkozva kifogásolta, hogy már száz napja tart a háború, de Németország az ígért nehézfegyverek közül még egyetlen darabot sem szállított le Ukrajnának.

A nagykövet üdvözölte ugyan Olaf Scholz kancellár szerdai bejelentését arról, hogy Németország kész IRIS-T típusú légvédelmi rendszerrel támogatni Ukrajnát, de felhívta a figyelmet, hogy ezek a fegyverek várhatóan június vége előtt nem érkeznek meg.

(MTI)

A péntek reggeli ukrán hadijelentés szerint az ukrán hadsereg tartani tudta állásait az éjszaka folyamán a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Szeverodoneckben. Az orosz erők folyamatosan ágyúzzák az ukrán állásokat Borivszke és Usztinivka és Liszicsanszk környékén is.

Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint az orosz hadsereg légicsapást mért Mirna Dolina falura is, és próbálta bevenni a közeli Metolkin és Bilohorivka településeket. Szlovjanszk térségében az ukrán jelentés szerint az orosz erők csak lassan haladnak előre, a város bevételét célzó offenzívákat észak felől sikerült visszaverni. A harcokban az orosz fél súlyos veszteségeket szenvedett – állt az ukrán tájékoztatásban, amelyet független források nem erősítettek meg.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteki Twitter-üzenetben azt írta: Ukrajna nem akar oroszországi létesítményeket támadni az Egyesült Államoktól kapott rakétákkal. „Ukrajna védelmi háborút vív, és nem tervezi oroszországi létesítmények támadását.”

(MTI)

Az ukrán erők azt állítják, jelentős előrelépést értek el az orosz állások elleni ellentámadásuk során a megszállt déli Herszon régióban.

„Herszon térségében a fegyveres erők felszabadítottak 8 kilométernyi megszállt területet” – tette közzé az AZOV Dnipro területvédelmi egység a Telegramon.

Szerdán Hennagyij Laguta, a herszoni területi állami közigazgatás vezetője azt mondta, 20 települést szabadítottak fel.

(CNN)

Az amerikai hadsereg Cyber Command nevű hekkerkülönítménye támadó jellegű kiberműveleteket is végrehajtott Ukrajna támogatására – erősítette meg a parancsnokság vezetője.

A közleményük szerint ezzel nemcsak az volt a céljuk, hogy támogassák Ukrajna védelmét, hanem hogy elrettentsék Oroszországot az esetleges amerikai infrastruktúrák elleni kibertámadásoktól.

Egy sor műveletet hajtottunk végre a teljes spektrumban; támadó, védelmi és információszerző műveleteket is – mondta Paul Nakasone tábornok a Sky Newsnak adott interjújában.

(CNN)

Több száz ember menekült be a szeverodonyecki Azot nevű vegyiüzem alatti óvóhelyekre – közölte Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület katonai közigazgatásának vezetője. A szovjet időkben épített bunkerekben szerinte kb. 800 ember lehet, vannak köztük gyerekek is. Az üzemet több rakétatámadás érte az elmúlt időszakban.

A szeverodonyecki ipari övezet egyelőre az ukránok fennhatósága alatt áll, de a város nagy részét már elfoglalták az oroszok. Hajdaj szerint a vegyiüzem katonai szempontból nem jelentős, „az Azotból biztosan nem lesz Azovsztal” – utalt a mariupoli acélgyárra, amit Oroszország hetekig tartó ostrom után foglalt el.

(CNN)

A brit védelmi minisztérium kiadta a szokásos napi jelentését a háború állásáról. Azt írják, már Oroszország ellenőrzi Luhanszk megye több mint 90%-át.

Miután nem érték el eredeti céljaikat, azaz Kijev és az ukrán kormányközpontok elfoglalását, Oroszország úgy alakította át hadműveleti tervét, hogy a Donbaszra összpontosítson, ahol most taktikai sikereket ér el – olvasható a jelentésben.

Kelet-Ukrajnában az oroszok fenntartották a lendületüket, és most úgy tűnik, ők a kezdeményezőbbek. A következő két hétben valószínűleg a luhanszki régió egésze orosz ellenőrzés alá kerül. Ezeket a kisebb taktikai sikereket jelentős erőforrásköltségek árán érik el, és a siker egyik fő oka, hogy egyetlen területre, lényegében erre a régióra összpontosítják a tűzerejüket.

A front többi részén nem tudtak előrehaladni, sőt, mindenhol védekező állásokat vettek fel. Egyelőre az eredeti stratégiai terveik egyikét sem sikerült elérniük. Hatalmas ember- és eszközbefektetésekre lesz szükségük a további sikerekhez – írta a brit védelmi tárca.

(Guardian)

Az orosz erők továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek Liszicsanszk bevételére, amely részben még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll. Egy helyi tisztviselő szerint az infrastruktúra és a lakóépületek mintegy 60 százaléka megsemmisült a támadások miatt. Olekszandr Zajka, a liszicsanszki katonai-polgári közigazgatás vezetője szerint még mindig maradt 20 ezer ember a városban. Békeidőben mintegy 97 ezren lakták a várost.

(Guardian)