Zelenszkij szerint lépésről lépésre szorítják majd vissza az orosz erőket, a finn külügyminiszter meg akarja őrizni a békét az orosz-finn határon

A legerősebb gazdasági nagyhatalmak alkotta G7 külügyminiszterei kijelentették továbbá azt is, hogy dolgoznak az ukrajnai háborúból eredő globális élelmiszerhiány enyhítésén – írja a Reuters egy közös nyilatkozatra hivatkozva.

Eltökéltek abban, hogy egységesen fellépve fokozzák az Oroszországra gyakorolt gazdasági és politikai nyomást, és továbbra is szállítanak fegyvereket a megtámadott országnak.

A G7-et az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország alkotja, és az EU is részt vesz az egyeztetéseken.

Az orosz parlament alsóháza azt javasolja, vegyék fel Lengyelországot is a „nácitlanításra” szoruló országok listájára. A hír az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosztyi oldalán jelent meg, amit a 444 vett észre.

A lengyel vezetés kijelentései Oroszországról „mint rákos daganatról”, illetve az Ukrajnának nyújtandó orosz kártérítésekről arra késztetik az Oroszországi Föderációt, hogy felvegye Lengyelországot a nácitlanításra szoruló országok sorába – mondta Oleg Morozov, az Állami Duma (parlament) ellenőrző bizottságának elnöke.

Korábban Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Telegraph-nak azt mondta, hogy Oroszországot „egész Európára halálos fenyegetést jelentő rákos daganatnak” tartja, Andrzej Duda lengyel elnök pedig azt, hogy Oroszország kénytelen lesz kártérítést fizetni Ukrajnának.

Oleh Szinyehubov, a harkivi területi közigazgatás vezetője arról beszélt, hogy miután az ukrán fegyveres erők visszaszorítják az oroszokat a második legnagyobb ukrán városnál, az emberek kezdenek visszatérni otthonaikba.

Ugyanakkor szerinte az orosz csapatok erősen aláaknázták a régiót, ezért a helyzet még mindig nem biztonságos. Ráadásul légicsapásokra továbbra is lehet számítani. „Még túl korai lenne megnyugodni. (…) Arra kérek mindenkit, hogy megfelelően reagáljon a riasztásokra, és ne tartózkodjon feleslegesen az utcákon”.

Ukrajna „valószínűleg megnyerte a harkivi csatát” – közölte korábban az Institute for Study of War (ISW) kutatóintézet. A tekintélyes katonai elemzőközpont szerint az ukrán erők megakadályozták Oroszországot abban, hogy bekerítse Ukrajna második legnagyobb, békeidőben 1,4 millió lakosú városát. A kutatóintézet szerint az oroszok most felhagytak a Harkiv bekerítésére irányuló kísérletekkel.

(BBC)

Néhány nappal ezelőtt az ukrán fegyveres erők szétlőttek egy oroszok által épített pontonhidat a Donbasz régióban lévő Sziverszki-Donyec folyón, miközben az ellenség éppen páncélosokkal kelt át rajta. Az ukránok megvárták még jó pár páncélos átmegy a pontonhídon, aztán ezek az erők teljesen védtelenek maradtak, miután megsemmisült a híd. A csapdába került orosz egységeket az ukránok a pontonhíd szétlövése után felszámolták.

Az ukrán hadsereg most azt állítja, legalább 73 orosz páncélos járművet (tankok, gyalogsági harcjárművek stb.) semmisítettek meg a folyóért vívott csatában. A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország a támadásban elveszíthetett szinte egy teljes zászlóaljat, mintegy ezer katonájuk veszhetett oda. A britek úgy vélik, az oroszok tisztázatlan, felderítetlen környezetben akartak átkelni a folyón, ami nagyon kockázatos manőver volt, ez pedig azt is mutatja, hogy „az orosz parancsnokokra mekkora nyomás nehezedik, hogy haladást érjenek el a kelet-ukrajnai hadműveleteikben” – írta a brit minisztérium hírszerzési jelentésekre támaszkodva.

(Sky)

Oroszország közölte, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozására adott válasza attól függ majd, hogy az észak-atlanti szövetség milyen infrastruktúrát telepít a két országba – jelentette a RIA. Az orosz állami hírügynökség az ország külügyminiszter-helyettesét, Szergej Rjabkovot idézte jelentésében.

Az Interfax orosz hírügynökség arról számolt be, hogy Rjabkov szerint Oroszországnak nincsenek „ellenséges szándékai” a két országgal szemben. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban részben arra hivatkozott, hogy az ukrajnai hadműveletet a NATO keleti előrenyomulásának meghiúsítása érdekében indította.

(Sky)

A brit védelmi minisztérium szerint az, hogy Oroszországnak eddig csak egyetlen ukrajnai városban – Herszonban – sikerült oroszbarát vezetést felállítania, rávilágít arra, hogy az eredeti terve, miszerint „Ukrajna régióinak többségét hosszú távon oroszbarát fennhatóság alá helyezi”, kudarcot vallott.

Az oroszok által bevezetett katonai-polgári adminisztráció nemrég bejelentette Herszonban, hogy népszavazáson dönthetnek arról a helyiek, kérik-e a régió Oroszországhoz csatolását. A brit védelmi minisztérium szerint ha egy ilyen népszavazásra sor kerül, Oroszország „szinte biztosan úgy fogja manipulálni az eredményeket, hogy az egyértelmű többség az Ukrajnából való kilépést támogassa”.

(BBC)

Ukrajna „valószínűleg megnyerte a harkivi csatát” – közölte az Institute for Study of War (ISW) kutatóintézet. A tekintélyes katonai elemzőközpont szerint az ukrán erők megakadályozták Oroszországot abban, hogy bekerítse Ukrajna második legnagyobb, békeidőben 1,4 millió lakosú városát. A kutatóintézet szerint az oroszok most felhagytak a Harkiv bekerítésére irányuló kísérletekkel.

Az ukránok az elmúlt években jelentősen megerősítették a város védelmét, valóságos erődítmény lett belőle, a város elfoglalása az orosz erők egyik legfontosabb stratégiai célja volt az invázió kezdete óta. De több mint két hónap elteltével nem csak, hogy nem sikerült bevenniük – de az amerikai székhelyű agytröszt szerint – mostanra letettek erről a céljukról. Az ukrán csapatok vélhetően visszaszorították őket a várostól mintegy 50 km-re lévő ukrán-orosz határig.

(BBC)

Mindkettőt Ukrajnában, a nyugati határhoz közeli Lvivben gyártja a Nestlé, a gyárat viszont a dolgozók biztonsága miatt egy időre leállították, és az újraindulás után egyelőre csak az ukrán piacra termelnek. Részletek a cikkünkben.

A Csehországba érkezett ukrán menekülteknek nyújtott állami segély már nem lesz „veszteség” a társadalom számára, ha legalább egyharmaduk munkába áll – jelentette ki Vít Rakusan cseh belügyminiszter, amikor ismertette a kormány stratégiai elképzeléseit az ukrajnai menekülthullám kezelésére.

A legutóbbi adatok szerint eddig több mint 340 ezer menekült érkezett Ukrajnából Csehországba, akik speciális, egyéves tartózkodási vízumot kaptak, ami szociális segélyekre, egészségügyi ellátásra és az oktatási rendszerhez történő hozzáférésre is feljogosítja őket. A menekültek augusztus végéig fejenként havi ötezer koronás (82 500 forint) pénzsegélyt is kapnak. A sajtó szerint a menekültek egy része valószínűleg már visszatért hazájába, vagy más országba utazott. Pontos kimutatás azonban nincs erről. A munkaügyi hivatal nyilvántartásából kitűnik, hogy eddig már több, mint negyvenezer ukrán lépett munkába Csehországban.

A belügyminisztérium ismeretei szerint az ukrán menekültek 45 százalékát iskolaköteles gyermekek teszik ki, akik közül több tízezren már újra járnak iskolába. A felnőtt ukrán menekültek 80 százalékát nők teszik ki.

A kormányoldal a parlamenti vitában határozottan visszautasította azt az ellenzéki bírálatot, miszerint a kormány a cseh lakosság kárára nyújt segítséget az ukránoknak. Az elsősök jövő évi beíratására például két szakaszban kerül sor: először a cseheket íratják be, majd a szabadon maradt helyekre az ukránokat. A felmerülő kapacitáshiányt ennek alapján fogják orvosolni.

A menekültkérdés kezelésében a cseh kormánystratégia három szakaszt különböztet meg. A háború kirobbanása utáni első harminc napban a menekültek biztonságának megteremtése volt a cél, a 30. és a 180. nap közötti időszakban a menekülteknek a cseh társadalomba történő betagozódására irányul a kormány figyelme, elsősorban nyelvtanfolyamokról, munkahelykeresésről van szó. A 180. naptól a 360. napig tartó időszak, tehát a második félév fő feladata pedig az, hogy integrálják a cseh társadalomba azokat az ukránokat, akik véglegesen Csehországban akarnak maradni, illetve segítséget nyújtanak azoknak, akik vissza akarnak térni Ukrajnába.

(MTI)

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint a nyár végére döntő fordulat várható a háború menetében, és a harcok az idei év végére Ukrajna győzelmével befejeződnek.

Kirilo Budanov vezérőrnagy a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, péntek este sugárzott interjúban úgy fogalmazott: a fordulópont augusztus második felében lesz, és az aktív harci cselekmények zöme az idén véget ér.

Budanov tábornok szerint a háború azzal az eredménnyel zárul, hogy Ukrajna visszaszerzi az ellenőrzést határai felett, és az összes elvesztett területen helyreáll az ukrán fennhatóság, beleértve a Krímet és a Donyeck-medencét. Hozzátette: ez nem lesz könnyű, de „abszolút bizonyos”, hogy a háború Ukrajna győzelmével végződik.

Arra a kérdésre, hogy miként lehet ebben ennyire biztos, az ukrán katonai hírszerzés vezetője úgy válaszolt, hogy „ez a munkám, ezt nekem tudnom kell, hiszen ki tudhatná mindezt, ha nem én”. Hozzátette: a háború kimenetelének következtében Oroszországban vezetőváltás lesz, „ez a folyamat már el is kezdődött, ebben az irányban halad és már nem lehet leállítani”.

„Megerősíthetjük, hogy Putyin nagyon rossz állapotban van lélektanilag és fizikailag, nagyon beteg, egyszerre több betegséggel, köztük rákkal küszködik” – mondta Budanov.

Részletes adatok említése nélkül kijelentette azt is, hogy Oroszországnak hatalmas veszteségei vannak „emberekben és fegyverzetben mérve egyaránt”. Hozzátette: nem tartja meglepőnek a háború kezdete óta elszenvedett orosz balsikereket, hiszen Ukrajna „mindent tud az ellenségről”, minden tervét ismeri, szinte már e tervek megszületésének pillanatában.

(MTI)

• Zelenszkij szerint Oroszország minden kilátását elvesztette, csak hogy egy Lenin-szobor kicsit tovább maradhasson állva.
• A grúziai szeparatisták népszavazást tartanak arról, hogy Oroszországhoz csatlakozzanak-e.
• Az USA 10 500 új katonát küld Európába a következő rotációs időszakban.
• Oroszország felfüggeszti a Finnországnak nyújtott áramszolgáltatást.
• A BBC elemzése szerint legalább kétszer akkora az orosz veszteség Ukrajnában, mint amekkorát beismernek.
• Az ukránok hűtővagonokba rakják az elesett orosz katonák testeit, hogy a nemzetközi humanitárius törvényeknek megfelelően haza tudják küldeni azokat.
• Egy 62 éves civil meggyilkolásával vádolják az első bíróság elé állított orosz katonát, miközben meghosszabbították Moszkvában Brittney Griner amerikai kosaras előzetes letartóztatását.
• Ukrajna 210 ezer gyerek erőszakos deportálásával vádolja Oroszországot.

Ha a tegnapi háborús hírekre kíváncsi, itt megtalálja a pénteki percről percre közvetítésünket.