Az orosz adminisztráció Oroszországhoz csatolná Herszont, újabb robbanások Mariupolban

2022. május 11. – 07:50

frissítve

Az orosz adminisztráció Oroszországhoz csatolná Herszont, újabb robbanások Mariupolban
Nancy Pelosi és más kongresszusi tagok tartanak sajtótájékoztatót kedden, miután találkoztak Joe Biden amerikai elnökkel – Fotó: Nicholas Kamm / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Szokásos éjjeli beszédében Zelenszkij elmondta, hogy részletes tervezet készült az orosz energiaszektor szankcionálására, melynek már dolgoznak a megvalósításán is
  • Az amerikai hírszerzés vezetője, Avril Haines szerint Putyin elhúzódó háborúra készül, és az atomfegyverek bevetését sem zárja ki, de egyelőre nincs is napirenden ilyesmi
  • Elfogadta az amerikai képviselőház a 40 milliárd dolláros ukrajnai segélycsomagot, így már csak a szenátuson kell átmennie, mielőtt Biden elé kerül
  • Eközben az Európai Befektetési Bank támogatja az ukrajnai Marshall-tervet, de jelezte: a pénz összegyűjtése rá nem egyedül az EU feladata
  • A kelet-ukrajnai oroszbarát vezetés már blokkolja a Facebookhoz és az Instagramhoz való hozzáférést.

Volodomir Zelenszkij szokásos késő esti beszédében ünnepelte, hogy Amerika kongresszusa elfogadott egy 40 milliárd dolláros ukrajnai segélycsomagot. „Az Egyesült Államok Kongresszusának Képviselőháza új és fontos támogatási csomagot szavazott meg államunknak és a globális demokráciának”, fogalmazott.

Mint mondta, ezeket a pénzeszközöket „a lehető leggyorsabban és bürokráciamentesen fogják felhasználni Ukrajna védelmének megerősítésére”. Kiemelte azt is, hálás az amerikai kölcsönbérleti törvényért is, illetve azért, amiért Biden ezt szimbolikusan május 9-én, az oroszok győzelem napján írta alá.

„Megvédjük a szabadságot és az összes szabad nemzet élethez való jogát a zsarnokság elleni háborúban, amely nem kevésbé fenyegeti Európát, mint 80 évvel ezelőtt.”

-mondta az ukrán elnök.

Amputált kezű ukrán védők, lerombolt városok, euróvizós öröm ukrán zászlóval a kézben: így néz ki a háború jóval több, mint két hónap után. A háború 77. napja képekben itt.

Milos Zeman államfő engedélyezte 103 cseh állampolgár belépését az ukrán fegyveres erőkhöz, írja az MTI Jirí Ovcácek elnöki szóvivő közlése alapján. Az államfő döntését Petr Fiala kormányfőnek is alá kell még írnia.

A cseh kormány már március elején jelezte, hogy azok büntetlenséggel számolhatnak azok a cseh polgárok, akik Ukrajnába mennek harcolni az orosz hadsereg ellen. Csehországban jelenleg normális esetben törvény tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot.

A törvényhez kapcsolódó büntetlenség után a kormány úgy döntött, egyéni engedélyekhez köti inkább az Ukrajnában való harcolást, a kérvényeket a védelmi és a belügyi tárca is megvizsgálja. Eddig 103 kérvényt véglegesített és adott ki az elnöki hivatal.

Kijev javaslatot tett Moszkvának a mariupoli Azovsztal acélgyárban rekedt, sérült ukrán katonák érdekében: Ukrajna arra kéri Oroszországot, hogy engedjék el a sérült ukrán katonákat cserébe orosz hadifoglyokért.

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes azt mondta, az ügyben még nincs megállapodás, de a tárgyalások folytatódnak. Hozzátette, hogy a kormány számos lehetőségen dolgozik a gyár ostromának befejezésére, de elismerik, hogy egyelőre egyik sem tökéletes.

Az orosz fennhatóság alatt álló ukrajnai Herszon orosz adminisztrációja bejelentette, hogy a Kremltől a város Oroszországhoz való annektálását fogják kérni, írja a Guardian.

Ha Oroszország megpróbálja Herszon régió elcsatolását, az újabb lépcső lenne a béketárgyalások ellehetetlenüléséhez. Zelenszkij korábban ugyanis kijelentette, hogy a korábban Ukrajnához tartozó területekről való teljes orosz kivonulás a háború lezárásának feltétele az ukrán részről.

Oroszország márciusban foglalta el Herszont. Sztremouszov, az orosz adminisztráció vezetője korábban azt mondta, hogy Herszon elkezdi használni a rubelt, és ezt Oroszországhoz való integrációjuknak tekintik.

A Sky News friss képekre hivatkozva arról számol be, hogy újabb bombázások kezdődtek Mariupolban szerda este az Azovsztal acélműnél – Mariupol utolsó, ukránok által védett területén.

A lap arról ír, az információk alapján jelentős robbanásokról van szó. A feltételezések szerint néhány civil továbbra is a gyárban van, a számok azonban nem tisztázottak.

Az ENSZ szerint Ukrajnában a „gazdasági zavarok, valamint a belső elvándorlások és a menekültáradat” miatt jelentős veszteségeket szenvedett a foglalkoztatási szektor, írja a Guardian.

A háború következményeiről szóló jelentésében az ENSZ méltatta Kijev erőfeszítéseit a szociális védelmi rendszerek működése érdekében. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet európai és közép-ázsiai regionális igazgatója, Heinz Koller egy sajtótájékoztatón azt mondta, munka terén

„Az ukrán kormány, illetve a munkaadók és a munkavállalói szervezetek továbbra is működnek.”

„Ha Ukrajna a NATO tagja lett volna, megakadályozhatták volna a háborút” – fogalmazott Volodomir Zelenszkij ukrán elnök. Hozzátette, ha a háború előtt NATO-tagok lettek volna, „most nem lenne háború”. Az ukrán elnök Párizsban beszélt videón keresztül a város politikát tanuló diákjainak, azt is elmondta, hogy az ország „kész tárgyalni, ameddig még nem túl késő”.

„Minden újabb Bucsával, minden újabb Mariupollal, minden újabb várossal, ahol több tucat halott van és nemi erőszakot követnek el az orosz katonák, minden atrocitással egyre csökken a vágy a tárgyalásokra és a diplomáciai megoldás lehetőségeire”

-fogalmazott. Oroszország régóta ellenzi, hogy Ukrajna a NATO részévé váljon.

(bbc)

Werner Hoyer, az Európai Befektetési Bank elnöke azt nyilatkozna a Reutersnek, hogy támogatja az Ukrajna újjáépítését célzó, több ezer milliárd eurós segélyt, amelyet afféle „második Marshall-tervnek” is neveznek a második világháború utáni támogatásra rímelve. Hoyer hozzátette, a pénzösszeg előteremtése nem kizárólag az EU feladata kell, hogy legyen.

Ukrajna bejelentette, hogy bíróság elé állítják az első orosz katonát egy 62 éves férfi halála miatt az ukrajnai Szumi régióban. A főügyészség közölte, hogy vádat emelt Vadim Sishimarin, a moszkvai terület 4. páncélos Kantemirov hadosztály 32010-es katonai egységének parancsnoka ellen.

A nyomozás szerint a 21 éves orosz február 28-án a Szumi terület Csupahivka falujában megölt egy fegyvertelen 62 éves lakost, aki az út szélén kerékpározott.

A közlemény szerint az orosz erők egy lopott autóval hajtottak be a faluba. Útközben láttak egy hazafelé tartó férfit, aki telefonon beszélt. Hogy az ne jelentse őket az ukrán hadseregnek, Sishimarin az autó nyitott ablakán keresztül több lövést adott le egy Kalasnyikov puskából a lakos fejére – állítják az ügyészek.

„Sishimarin jelenleg őrizetben van. Az ügyészek elegendő bizonyítékot gyűjtöttek össze, 10 és 15 év közötti börtönbüntetés vagy életfogytiglani börtönbüntetés vár rá” – közölte Iryna Venediktova ukrán főügyész a Facebookon közzétett nyilatkozatában.

(CNN)

Miközben Svédország és Finnország azt fontolgatja, hogy Oroszország ukrajnai inváziója nyomán folyamodjon-e NATO-tagságért, egy svéd szervezet arra figyelmeztetett, hogy a lépés „növelheti a háború kockázatát az országban”.

Gabriella Irsten, a Swedish Peace and Arbitration Society munkatársa a Sky Newsnak nyilatkozva elmondta, hogy „nagy kockázatot” jelentene, ha Svédország csatlakozna a védelmi szövetséghez: „Egyáltalán nem hiszem, hogy ez bölcs dolog lenne”.

„Van esélyünk arra, hogy megakadályozzuk, hogy Oroszország más országokat, például Finnországot és Svédországot megszálljon, és ahelyett, hogy háborúra készülnénk, úgy gondoljuk, hogy ezt kellene megakadályoznunk”.

A két északi ország NATO-csatlakozásáról ebben a cikkben írtunk részletesen.

A kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck oroszbarát önjelölt köztársaságok bejelentették, hogy blokkolták a Facebookhoz és az Instagramhoz való hozzáférést. Ezzel igazodnak az amerikai közösségi hálózatokkal szembeni orosz politikához.

Oroszország márciusban tiltotta be a Facebookot és az Instagramot, miután egy bíróság „szélsőséges tevékenységben” bűnösnek találta a Metát.

(Guardian)

Kijevnek fogytán a türelme az Oroszországgal való tárgyalásokkal kapcsolatban, közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a franciaországi Sciences Po egyetemen tartott online beszédében.

Zelenszkij azt mondta, készek a tárgyalásokra, amíg nem késő, de minden egyes új Bucsával, minden egyes új Mariupollal, minden egyes új várossal, ahol több tucat halott, nemi erőszak kíséri az oroszok támadásait, egyre kevesebb lehetőség marad arra, hogy diplomáciai úton meg lehessen oldani a helyzetet.

Eljön az ideje az érdemi ukrán-orosz béketárgyalásoknak, ám ezekre a közeljövőben még nem lehet számítani – jelentette ki szerdán António Guterres ENSZ-főtitkár Bécsben az osztrák államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

António Guterres és Alexander Van der Bellen sajtótájékoztatója Bécsben – Fotó: Lisa Leutner / Reuters
António Guterres és Alexander Van der Bellen sajtótájékoztatója Bécsben – Fotó: Lisa Leutner / Reuters

Mivel egyelőre nem látnak lehetőséget „sem a tűzszünetre, sem a béketárgyalásokra”, a világszervezet – a nemzetközi vöröskereszttel együttműködve – elsősorban a civilek kimenekítésére és humanitárius folyosók létesítésére összpontosít.

(MTI)


Egyre többen térnek vissza az ukrajnai Bucsába, miután az oroszok kivonultak a városból. A mészárlásról elhíresült településen súlyos nyomokat hagyott a háború: az épületek nagy része romokban hever, élelem, víz és az áram sincs. A lakosok azonban eltökéltek, hogy újjáépítik a várost.

A Telex korábbi bucsai helyszíni riportját itt nézheti meg.

(A videó a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.)

Megérkezett az orosz külügyminisztériumba John Sullivan, az Egyesült Államok oroszországi nagykövete és Krzysztof Krajewski lengyel nagykövet, jelentette a Ria orosz állami hírügynökség a Guardian szerint.

Krajewskit azután hívták be a külügyminisztériumba, hogy hétfőn háborúellenes tüntetők vörös folyadékkal öntötték le Szergej Andrejev lengyelországi orosz nagykövetet egy varsói koszorúzási ünnepségen.

A lengyel külügyminiszter, Zbigniew Rau korábban elmondta, hogy a lengyel hatóságok figyelmeztették előre Andrejevet, hogy a temetőben való részvétel kockázatos.

„A történtek azonban semmilyen módon nem változtatnak azon az álláspontunkon, hogy a külföldi országok diplomáciai képviselőit megilleti a védelem... függetlenül attól, hogy mennyire érezzük szükségét annak, hogy ne értsünk egyet annak a kormánynak a politikájával, amelyet a diplomata képvisel.”

Oroszország nem tervezi a varsói nagykövetségének bezárását, „hacsak a lengyel hatóságok nem teszik lehetetlenné a működését” – mondták a Reutersnek a nagykövetség képviselői.

Ha Finnország úgy dönt, hogy benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, azt állampolgárainak biztonsága érdekében fogja tenni – mondta Sanna Marin finn miniszterelnök Kisida Fumio japán kormányfővel közös sajtótájékoztatóján szerdán Tokióban.

Marin szerint Finnország NATO-csatlakozása megerősítené a nemzetközi közösséget, és a közös értékek melletti kiállás jelképe lenne. „Oroszország ukrajnai háborúja nemcsak az európai, hanem a globális biztonsági környezetet is megváltoztatta”- mondta.

Sauli Niinistö finn elnök várhatólag csütörtökön jelenti be, hogy országa kéri-e felvételét az észak-atlanti szövetségbe. A szövetség keleti bővítését Vlagyimir Putyin fenyegetésnek tekinti.

(MTI)

A Pussy Riot orosz zenekar egyik tagja ételfutárnak álcázva menekült el Moszkvából, írta a The New York Times.

A 33 éves Marija Aljohina és társai először akkor kerültek az orosz hatóságok figyelmébe, amikor 2012-ben tüntetést rendeztek Vlagyimir Putyin ellen, aktivizmusukért két év börtönbüntetésre ítélték őket, a csoport azonban folytatta a Kreml vezetője elleni felszólalásokat.

Áprilisban aztán az orosz hatóságok házi őrizetbe helyezték Aljohinát, neki azonban végül sikerült elkerülnie a moszkvai rendőrséget azzal, hogy ételfutárnak álcázta magát. Egy izlandi művész segítségével jutott át ezután Litvániába.

Az Európai Bizottságnak nincs olyan javaslata, amely kezelni tudná egy esetleges orosz olajembargó negatív hatásait, ezért a magyar kormány az eredeti álláspontját fogja képviselni, miszerint a tilalom alól a csővezetékes szállításnak kivételt kell képeznie, közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a közösségi oldalán.

Szerinte ha a brüsszeli javaslat a jelenlegi formájában hatályba lépne, az az üzemanyagár körülbelül 55-60 százalékos növekedését eredményezné, literenként legalább 700 forintos benzin és 800 forintos gázolaj jönne, mindez pedig minden más termék árában is megjelenne.

„Világossá tettük az Európai Bizottság számára, hogy mi csak akkor tudjuk megszavazni a javaslatot, ha a Brüsszel által kreált problémára Brüsszel megoldást is javasol” – közölte Szijjártó.

Az Ukrajna déli részén fekvő Herszon oroszbarát hatóságai közölték, hogy azt szeretnék kérni Vlagyimir Putyintól, hogy a régiót Oroszországhoz csatolják.

Kirill Sztremouszovot, a herszoni katonai-polgári közigazgatás frissen kinevezett helyettes vezetőjét orosz hírügynökségek idézték. Eszerint azt kérik, hogy Herszon régió tartozzon Oroszországhoz, és év végére teljes mértékben kerüljön az orosz törvények hatálya alá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője erre reagálva azt mondta, hogy Herszon lakosainak kell eldönteniük, hogy akarnak-e csatlakozni Oroszországhoz, a döntésnek világos jogi alapokon kell nyugodnia. Herszon volt az első nagyobb ukrán város, amely az orosz erők kezére került, miután Putyin idén február 24-én elrendelte az inváziót.

(Guardian)

Az orosz külügyminiszter azt mondta, nem szeretnének az egész kontinensre kiterjedő konfliktust, de azért egy figyelmeztetés még odabiggyesztett az Ukrajnát támogató nyugati kormányoknak. Lavrov egészen pontosan azt mondta, hogy ha valakit aggaszt az európai háború rémképe, az megnyugodhat, ők sem akarnak ilyesmit, de szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a nyugati hatalmak rendre azt mondják, hogy Oroszországnak vereséget kell szenvednie ebben a helyzetben. Mint mondta, mindenki vonja le ebből a tanulságot.

A CNN szerint Lavrov valószínűleg Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter áprilisi kijelentéseire reagálhatott ezzel. Austin akkor arról beszélt, hogy Washington azt szeretné, ha Oroszország olyan mértékben meggyengülne, hogy már ne tudjon a mostani invázióhoz hasonló dolgokat végrehajtani.

Lavrov szerdán emellett az orosz energiaexportról is beszélt, miután Omán fővárosában, Maszkatban egyeztetett ománi kollégájával, mint mondta, Moszkvának elég vásárlója van ahhoz, hogy ne kelljen aggódnia az esetleges embargók miatt. Ha az EU tényleg olajembargót vezet be, akkor majd eladják az olajat másnak, a nyugati országokban pedig majd magyarázhatják az embereknek, hogy miért lettek szegényebbek, miközben sokkal drágábban veszik meg az erőforrást máshonnan.

(CNN)

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter a lengyel állami hírügynökség beszámolója szerint azt mondta, hogy értesültek arról, hogy bekérették Moszkvában a nagykövetet, de ennél bővebben nem beszélt a dologról. Az mindenesetre biztos, hogy számos dolog állhat a háttérben, többek közt például az is, hogy hétfőn vörös festékkel öntötték le Varsóban az orosz nagykövetet, aki az ismeretlen szovjet katona sírját koszorúzta volna meg a lengyel főváros egyik temetőjében.

Moszkva még aznap hivatalosan tiltakozott a varsói orosz nagykövetet ért támadás és a győzelem napjára tervezett koszorúzási ünnepség megzavarása miatt. Mint írták, „a lengyel rendőrség tétlenül nézte, ahogy szélsőségesek megzavarták a varsói szovjet katonai temetőben megtartott koszorúzási ünnepséget, és erőszakot alkalmaztak Szergej Andrejev varsói orosz nagykövet és az orosz diplomáciai képviselet más tagjai ellen”.

Ahogy akkor írtuk, Lengyelországban szinte teljes nemzeti egység alakult ki az ukránok mellett és az oroszok ellen – olyannyira, hogy nemzetközi plakátkampányt is indítottak Oroszország ellen, amely Magyarországon is látható lesz majd.

(Sky News)

A Downing Street keddi közlése szerint Johnson „szélesebb körű biztonsági kérdésekről” folytat majd megbeszéléseket a látogatása során. A brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, nemcsak Ukrajnáról, hanem tágabb értelemben Európa biztonságáról is szó lesz a megbeszéléseken. A brit miniszterelnök Stockholm után a finnországi Helsinkibe is ellátogat majd, hogy mindkét, NATO-csatlakozást fontolgató ország vezetőjével tárgyalhasson az útja során. Ahogy kedden is írtuk, Finnország és Svédország jövő hét elején nyújthatja be NATO-csatlakozási kérelmét.

Boris Johnson kiszáll a repülőből Stockholmban – Fotó: Pool / Reuters
Boris Johnson kiszáll a repülőből Stockholmban – Fotó: Pool / Reuters

Ahogy arról korábban írtunk, az amerikai képviselőház kedden a várakozásoknak megfelelően elfogadta a 40 milliárd dolláros ukrajnai segélycsomagot, Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pedig később arról beszélt, hogy ez egyértelmű üzenet mindenkinek, hogy az Egyesült Államok a hazájukat az orosz agresszióval szemben megvédő ukránok mellett áll. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Twitteren köszönte meg a csomag gyors elfogadását, a volt orosz elnök, Dmitrij Medvegyev viszont ennyire nem lelkesedett érte.

Medvegyev szerint az újabb segélycsomaggal az Egyesült Államok komoly vereséget akar mérni Oroszországra, és vissza akarja vetni a politikai befolyását és gazdasági fejlődését, de úgy véli, ebben kudarcot fog vallani. A volt elnök Telegramon azt írta, hogy az amerikai pénznyomda, ami folyamatosan növeli a már egyébként is számottevő amerikai államadósságot, hamarabb fog tönkremenni, és azt is megpedzegette, hogy az Egyesült Államok proxyháborút vív az oroszokkal.

Vjacseszlav Volodin orosz képviselő is megszólalt az ügyben, ő azt írta, hogy Amerika célja a segélycsomaggal az, hogy lekötelezze Ukrajnát, és később megfossza a gabonájától, amikor nem tudja visszafizetni az adósságát. Volodin egyenesen úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok újabb holodomort akar Ukrajnában.

(Guardian)

Oroszország szerdán reagált a litván állásfoglalásra, Maria Zakharova külügyi szóvivő a Szputnyik rádióban arról beszélt, hogy a litvánok kijelentése nem más, mint provokáció. Zakharova szerint az ilyesmiket hangoztató országok egyszerűen extrémisták, ráadásul mindannyian NATO-tagországok, a szövetség pedig az elmúlt évtizedekben szerinte rendre olyan illegális és agresszív cselekedeteket követett el, amelyek számos emberéletet követeltek.

A litván parlament még kedden fogadott el egy állásfoglalást, melyben népirtásnak nevezték az orosz inváziót, az orosz államot pedig terrorcselekmények támogatásával és elkövetésével vádolták meg. A teljes egyetértésben elfogadott állásfoglalás szerint az orosz erők szándékosan és rendszerszerűen vettek célba civileket, ezzel érdemelték ki a meglehetősen kemény jelzőket.

A litván parlament emellett egy nemzetközi törvényszék felállítását is szorgalmazta, melynek az oroszok által elkövetett háborús bűnök kivizsgálása lenne a feladata.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter, aki tegnap arról is beszélt, hogy csak Putyin, illetve a teljes orosz rezsim eltávolításával lehet véget vetni az orosz fenyegetésnek, ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy számos okuk van népirtásnak nevezni a történteket. Szerinte Putyin egyértelműen kimondta, hogy Ukrajnának nincs joga szuverén országként létezni, ezt pedig úgy próbálja igazolni, hogy teljes városokat irt ki.

(CNN)

Dacára annak, hogy a folk-rap formáció az invázió miatt egyébként nem nagyon tudott közösen próbálni, így is simán jutottak tovább. Oleg Psziuk frontember az elődöntőben viccesen csak azt mondta, hogy szerinte a próbák hiánya nem lesz hatással a produkcióra, mert mindannyian nagyon vonzó férfiak, de ránézésre amúgy is szórakoztató bulit nyomtak le kedden, szóval nem meglepő, hogy továbbmentek.

A csapat továbbjutása mondjuk akkor sem lett volna meglepő, ha gyalázatosan adják elő a Stefania című számukat, mert az orosz–ukrán háborútól nyilván nem függetlenül elég komoly favoritoknak számítanak idén. A zenei produkciók minősége mellett jellemzően a politikai közhangulat által is nagyban befolyásolt Eurovízión ez persze nem is meglepő, a helyzetet pedig jól illusztrálja, hogy az oroszokat még februárban kizárták a versenyről.

Azt is érdemes persze hozzátenni, hogy a Kalush Orchestra alanyi jogon is megérdemli a döntőt, mert sokkal izgalmasabb és szórakoztatóbb csapatnak számítanak az eurovíziós átlagnál, a Stefania pedig tényleg jó szám. A hip-hop egyébként meglepően fontos részét képezi az ukrán zenei szcénának, és az utóbbi években európai szinten is értek el komoly sikereket ukrán rapperek. Elég csak az óvónőből rapperré váló Alyona Alyonára gondolni, akit évek óta rendszeresen hívnak nagy európai fesztiválokra, három éve pedig a Szigeten is óriási bulit csinált.

A Baltikum, Grúzia, Szerbia vagy akár Magyarország felé, vagy tovább Nyugatra mennek, hogy ott kezdjenek új életet, esetleg onnan tartsák fenn az orosz nyelvű, független sajtót, és adjanak helyet a kritikus gondolkodásnak. Oroszországot elhagyó újságírókkal beszélgettünk arról, hogyan látják saját jövőjüket, és az országét, amelyben az Ukrajna ellen február 24-én megindított háborúval új időszámítás kezdődött, bár a sajtó ellehetetlenítésének folyamata jóval hosszabb volt. Részletes cikkünket a témában itt tudják elolvasni.

Joe Biden amerikai elnök keddi sürgetése után a várakozásoknak megfelelően még aznap elfogadta a kongresszus alsóháza a tervezetet, amelynek így már csak a szenátuson kell átmennie ahhoz, hogy aláírásra küldhessék az elnöknek. Chuck Schumer demokrata szenátor korábban azt mondta, hogy az alsóházi szavazás után a szenátus is gyorsan fog cselekedni, így valószínűleg nem kell sokat várni arra, hogy véglegessé váljon a csomag.

A törvényjavaslatot a képviselőház 368-57 arányban fogadta el, vagyis az ukrán helyzet kapcsán megszokott módon komoly támogatást élvezett mind a republikánusok, mind a demokraták részéről. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője közleményében ki is emelte ezt, mint mondta, ez egyértelmű üzenet mindenkinek, hogy az Egyesült Államok a hazájukat az orosz agresszióval szemben megvédő ukránok mellett áll.

Jen Psaki a Fehér Ház keddi sajtótájékoztatóján – Fotó: Nicholas Kamm / AFP
Jen Psaki a Fehér Ház keddi sajtótájékoztatóján – Fotó: Nicholas Kamm / AFP

Psaki szerint az eddigi segítségük is kulcsszerepet játszott az ukrán védelmi törekvésekben, a most elfogadott tervezet pedig lehetővé teszi, hogy még több fegyvert és lőszert küldjenek az országba. Emellett pedig a saját készleteiket is fel tudják tölteni belőle, és támogathatják a NATO-tagországokban tartózkodó amerikai katonákat is. Joe Biden egyébként éppen két napja írta alá a „kölcsönbérleti” törvényt, amely megkönnyíti, hogy az Egyesült Államok katonai felszereléseket küldjön Ukrajnába.

(CNN)

Avril Haines kedden beszélt erről az amerikai szenátus előtt, és azt is hozzátette, hogy az orosz elnök egyre kiszámíthatatlanabb eszkalációs módszereket alkalmazhat majd, beleértve ebbe a teljes mobilizációt, a hadiállapot bevezetését vagy akár a nukleáris fegyverek bevetését is. Mint mondta, Putyin továbbra is a nyugati országok elrettentésére fogja használni a nukleáris arzenálját, de Oroszország korábban nem zárta ki az atomfegyver bevetését abban az esetben, ha a saját létét érezné veszélyben. Haines szerint

Putyin egy ukrajnai vereség lehetőségét akár így is tudná értelmezni, pláne ha úgy ítélné meg, hogy lényegében a NATO is beavatkozik, vagy be akar avatkozni a konfliktusba.

Ennek persze lenne előzménye, például egy nagyszabású nukleáris hadgyakorlat, és Haines azt is megjegyezte, hogy egy rakás más eszkalációs technika is a rendelkezésére áll az atomfegyverek bevetése előtt. A Védelmi Hírszerző Ügynökség feje, Scott Berrier ugyanezen a tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok nem számít arra, hogy az oroszok a közeljövőben hadászati vagy harcászati atomot vessenek be. Ez nagyjából egybevág azzal, amit Rácz András biztonságpolitikai szakértő is elmondott március végén a Telexnek az atomfegyverek bevetéséről.

Az atomfegyvereken túl Haines arról is beszélt, hogy nehéz megmondani, hogy mi lesz Putyin következő lépése, részben azért is, mert az ambíciói és az orosz hadsereg jelenlegi képességei nincsenek összhangban egymással. Ezt az egyensúlyi állapotot leginkább az tudná megtörni, ha Putyin hivatalosan is hadat üzenne Ukrajnának, és mobilizálná a teljes orosz hadsereget. Haines szerint az orosz elnök az eddigi kudarcok ellenére is meg van győződve arról, hogy Oroszország tovább ki tud tartani, mint Ukrajna és a szövetségesei.

Fotó: Saul Loeb / AFP
Fotó: Saul Loeb / AFP

Mint mondta, Putyin valószínűleg arra számít, hogy a nyugati országok eltökéltsége lankadni fog az elszálló energiaárak, az élelmiszerhiány és az infláció miatt. Ezzel együtt viszont nem zárta ki a további eszkalációt – a hadiállapot bevezetése, az ipari termelés átalakítása és a keményebb harctéri akciók is mind terítéken lehetnek. A jelenleg zajló hadműveletekkel kapcsolatban a hírszerzők arról beszéltek, hogy a keleti és déli régiókra való fókuszálás valószínűleg átmeneti taktika lehet, Putyin céljai ugyanis jócskán túlmutatnak ezeken.

A Donyec-medence és Herszon elfoglalása után az orosz elnök szerintük egészen a moldovai szakadár köztársaságig, Transznisztriáig menne a Fekete-tenger mentén, vagyis az egész partvidéket elfoglalná az ukránoktól. Azt ugyanakkor hozzátették, hogy ez teljes mobilizáció nélkül lehetetlen vállalkozásnak tűnik, és egyelőre még a Donyec-medence elfoglalása sem tűnik reálisnak a következő hetekben. A háborús helyzetet április végén Rácz András segítségével elemeztük, akkor ő is arról beszélt, hogy elhúzódó, hosszú harcokra kell számítani, mert nagyon keményen védekeznek az ukránok.

(Guardian / CNN)

Ahogy azt megszokhattuk, kedd éjjel is videóüzenettel jelentkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezúttal inkább csak összefoglalta a napot, sok újdonságot nem közölt. Zelenszkij első körben a külföldi parlamentekhez intézett beszédeit idézte fel, kedden a szlovák és a máltai parlamentben is felszólalt. Előbbiről részletesen is írtunk itt, utóbbiról pedig annyit érdemes tudni, hogy az elnök felidézte az 1940-es máltai csatát, amelytől az egész mediterrán térség sorsa függött, de végül a szövetségesek győztek.

Mint mondta, az ukránok mindent megtesznek, hogy ugyanez legyen a végkimenetel, ehhez azonban szükség lesz a máltaiak fegyelmezett támogatására és szankcióira is.

Szó esett emellett a holland és a német külügyminiszter látogatásáról is, akikkel Zelenszkij személyesen is tárgyalt Ukrajna megerősítéséről és a háború végének minél hamarabbi eléréséről. Arról is beszélgettek a felek, hogy hogyan tudna Hollandia és Németország segédkezni Ukrajna újjáépítésében a háború után. Zelenszkij emellett köszönetet mondott minden országnak, amely újranyitotta a kijevi nagykövetségét – Görögország például éppen kedden tett így –, jelenleg már 36 ország küldöttsége dolgozik az országban.

Az ukrán elnök érintőlegesen említette a harkivi régióban elért katonai sikereket, melyekkel kapcsolatban azért jelezte, hogy egyelőre senkinek nem szabad túlságosan örülni, nehogy nyomás alá helyezzék az egyébként is megfeszítve harcoló csapatokat. Ennél viszont érdekesebb volt, hogy a háború elején is emlegetett, nemzetközi szakértőkből álló csoport kedden előállt egy, az orosz energiaszektort érintő szankciókat taglaló tervezettel, melynek már el is kezdődött a megvalósítása.

Zelenszkij a részletekbe nem ment bele, de annyit elmondott, hogy a tervezetben foglaltakkal jelentősen meg lehetne nehezíteni az oroszok dolgát úgy, hogy közben nem kényszerítenék térdre a globális gazdaságot sem. Azt is hozzátette az elnök, hogy szerinte ez egy racionális tervezet. Zelenszkij végezetül a kedden meghalt Leonyid Kravcsukról, a független Ukrajna első elnökéről is megemlékezett – mint mondta, Kravcsuk békét akart az országnak, ő pedig biztos abban, hogy ezt a békét el is fogják érni.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!