Volodimir Zelenszkij: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa létezik, a világ biztonsága pedig nem

2022. április 5. – 07:28

frissítve

Volodimir Zelenszkij: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa létezik, a világ biztonsága pedig nem
Lerombolt házak Borogyanka településen 2022. április 5-én – Fotó: Zohra Bensemra / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Késő esti beszédet tartott az ukrán elnök, amelyben kifejtette, hogy szerinte az ENSZ jelenleg képtelen ellátni azokat a feladatokat, amelyek miatt létrehozták.
  • Egy nap alatt 120 orosz diplomatát és kémet utasítottak ki az EU országaiból, Magyarországról nullát. Románia 10 orosz diplomatát utasított ki kedden.
  • Zelenszkij kedd délután az ENSZ előtt beszélt, ahol azt mondta, az oroszok tettei nem különböznek az Iszlám Állam terrorcselekményeitől, és felszólított arra, hogy az oroszokat háborús bűnök miatt állítsák bíróság elé.
  • Az izraeli külügyminiszter, Jaír Lapid is háborús bűnökkel vádolta meg Oroszországot.
  • Az ENSZ szerint a háborúnak már 1480 civil halottja van.
  • 3846 civilt evakuáltak kedden ukrán városokból.
  • Zelenszkij szerint Orbán Viktornak választania kell Moszkva és a „másik világ”, azaz a Nyugat között.
  • Keletre nyomulnak orosz csapatok, a Donbaszra koncentrálják az erőiket.
  • Az orosz parlament elnöke provokációnak tartja a bucsai mészárlás képeit.
  • Varsó kész nyomozókat küldeni a bucsai vérengzés helyszínére.
  • Új szankciókról dönthet szerdán az EU a bucsai, és más Kijev környéki városok civiljeinek feltételezett lemészárlása miatt.
  • Az oroszok elleni védekezés egyik kulcsfegyveréről neveznek el ukrán újszülötteket. Egy ukrán kisfiú a Javelin, egy kislány pedig a Javelina keresztnevet kapta a napokban.

Késő esti beszédet tartott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Azt mondta: „Az ENSZ Biztonsági Tanácsa létezik, a világ biztonsága pedig nem. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy az ENSZ jelenleg képtelen ellátni azokat a feladatokat, amelyek miatt létrehozták” – mondta, majd úgy folytatta: „És ezért csak egyetlen állam a hibás – Oroszország, amely lejáratja az ENSZ-t és minden más nemzetközi intézményt, amelyben még mindig részt vesz” – tette hozzá.

„Azok után, amit a világ Bucsában látott, az Oroszország elleni szankcióknak arányban kell állniuk a megszállók háborús bűneinek súlyosságával” – mondta Zelenszkij. Arról is beszélt, hogy „a közeljövőben” Kijevben fogadja Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Josep Borrellt, az Európai Unió külügyi főképviselőjét.

(Sky News)

Mark Milley amerikai tábornok szerint az orosz-ukrán háború még évekig elhúzódhat. „Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, azt hiszem években mérhető. A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek” – mondta Milley kedden a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt.

Lloyd Austin védelmi miniszter arról számolt be, hogy az Egyesült Államok sok dolgot tanult a háborúból. Például azt, hogy „Oroszország jelentős katonai képességekkel rendelkezik, de nem tudták ezeket hatékonyan használni.” Austin szerint az orosz tiszthelyettesek nem rendelkeznek megfelelő kiképzéssel, a Kreml pedig nem tudta biztosítani a szükséges ellátmányt a szárazföldi csapatok számára.

(Guardian, MTI)

A bucsai mészárlásról szóló jelentések és képek „nagyon nyugtalanítóak” – mondta Kína ENSZ-nagykövete, Csang Csün kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a gyilkosságok körülményeit ellenőrizni kell, és minden vádaskodásnak tényeken kell alapulnia. A nagykövet megismételte Peking azon álláspontját, hogy a szankciók nem hatékonyak az ukrajnai válság megoldására. Egyúttal felszólította az Egyesült Államokat, a NATO-t és az Európai Uniót, hogy kezdjenek párbeszédet Oroszországgal.

Ukrajna az orosz hadsereget vádolja a bucsai mészárlás elkövetésével. A Kijevtől északnyugatra fekvő kisvárost az orosz hadsereg február 27-e óta tartotta megszállva, és egy hónapig megközelíthetetlen volt. Az ukrán hatóságok vasárnap fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken utcán fekvő, civil ruhás emberek holtteste volt látható. Bucsában tömegsírra is bukkantak, legkevesebb 330 férfi holttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket.

(Reuters, MTI)

  • Eltaláltak az oroszok egy salétromsavas tartályt Kelet-Ukrajnában, mérgező füstfelhő borította be a környéket.
  • Már több mint 120 orosz diplomatát és kémet utasítottak ki az EU országaiból, Magyarországról egyet sem. Románia tíz orosz diplomatát utasított ki.
  • Az ENSZ főtitkára, António Guterres azt mondta, sosem fogja elfelejteni a Bucsában meggyilkolt civilekről készült szörnyű képeket.
  • Az ENSZ jelentése szerint legalább 1480 civil meghalt, 2195 megsebesült a háborúban.
  • Az ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy 3846 civilt evakuáltak kedden ukrán városokból.
  • Több mint hétmillió ember kényszerült elhagyni az otthonát Ukrajnában.
  • Az izraeli külügyminiszter, Jaír Lapid is háborús bűnökkel vádolta Oroszországot.
  • Kemény szankciókat jelentett be az EU: kitiltották az orosz hajókat és kamionokat, leállították a teljes szénimportot.
  • Csehország tankokat és más harci járműveket küld Ukrajnának.
  • Vlagyimir Putyin orosz elnök az állami tévében arról beszélt, hogy szabályozniuk kell az üzemanyag- és vetőmagellátást.
  • A Twitter több mint 300 hivatalos orosz kormányzati fiók tartalmát korlátozta, köztük Putyinét is.

Képes összefoglalónkat itt tekintheti meg.

Helyi lakosok élelmiszersegélyt visznek a szétlőtt Borogyankában – Fotó: Gleb Garanich / Reuters
Helyi lakosok élelmiszersegélyt visznek a szétlőtt Borogyankában – Fotó: Gleb Garanich / Reuters

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta a Nyugatot, hogy a bucsai gyilkosságok miatti „hisztéria keltésével” megpróbálja kisiklatni a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásokat. Ukrajna és több nyugati ország is háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Oroszországot, miután kiderült, hogy a Kijev közeli Bucsában több száz civilt mészároltak le. Moszkva tagadja a vádat, és „szörnyűséges hamisításnak” nevezte a vádakat – jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Lavrov szerint a bucsai gyilkoságokról szóló hírekkel el akarják terelni a figyelmet arról, „hogy az ukrán fél az isztambuli tárgyalás után megpróbált új feltételeket támasztani, és amint a nyugati média elterjesztette a Bucsa városáról szóló hamisítványt, az ukrán tárgyalók megpróbálták teljesen megszakítani a tárgyalási folyamatot” – mondta az orosz külügyminiszter.

A Nemzetközi Büntetőbíróság egyébként már elkezdte a lehetséges háborús bűnök elkövetésének kivizsgálását, és felállítottak egy csoportot a bizonyítékok összegyűjtésére.

(BBC, Interfax)

Összesen 3846 civilt evakuáltak kedden ukrán városokból a humanitárius folyosókon keresztül – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: folytatódnak a kísérletek, hogy minél több ember evakuáljanak az ostromlott Mariupol városából.

Verescsuk azt közölte, hogy kikötővárosból még mindig csak gyalog vagy autóval tudnak elmenekülni az emberek, mivel a tömeges, buszos evakuálás megszervezésére tett erőfeszítések eddig kudarcot vallottak. A Nemzetközi Vöröskereszt napok óta próbál eljutni a városba, hogy segélyeket juttassanak el a még életben lévő lakosokhoz.

(Sky News)

A városok kivéreztetése, a civil infrastruktúra lerombolása és a menekültek fegyverként való bevetése az Aszad-rezsim megmentésére indított orosz katonai intervencióban állt össze egységes rendszerré. Minderről ebben a cikkben írtunk részletesen.

A Twitter több mint 300 hivatalos orosz kormányzati fiók tartalmát korlátozta, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnökét is. A Twitter közlése szerint a fiókok többé nem lesznek ajánlottak az idővonalakban, az értesítésekben vagy bárhol máshol a platformon.

A Twittert korábban bírálatok érték, amiért hagyták, hogy ezek a fiókok dezinformációt terjeszthettek a háborúról, ugyanis az orosz állami médiaorgánumok Twitter-csatornáival ellentétben ezeket a fiókokat eddig nem moderálták. A vállalat közölte, hogy fellép minden olyan ország ellen, amely „korlátozza a nyílt internethez való hozzáférést, miközben fegyveres konfliktusban vesz részt”.

(BBC)

Nyugati szövetségeseihez hasonlóan Románia is kiutasított kedden tíz orosz diplomatát, tiltakozásképpen a Kijev melletti Bucsában és más ukrán településeken elkövetett vérengzések miatt. A román külügyminisztérium közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség alkalmazottait azért minősítették nemkívánatos személyekké, mert tevékenységükkel és megnyilvánulásaikkal sértik a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezményt.

Románia határozottan elítéli a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett gyilkosságokat, leszögezve, hogy ezekért Oroszországot terheli a felelősség. A magyar kormány részéről hivatalosan még nem merült fel ilyesmi. Itt írtunk arról, hogy sorra utasítják ki az európai országok az orosz diplomatákat.

(MTI)

Liz Truss brit külügyminiszter szerint az összehangolt nemzetközi szankciók befagyasztották Oroszország „háborús kasszájának” nagyjából 60 százalékát. Truss a lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel folytatott kedden megbeszélést, ami után sajtótájékoztatót tartottak. Ezen a brit külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország 604 milliárd dolláros devizatartalékából több mint 350 milliárd dollár már nem áll Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelkezésére.

„Ezek a bénító szankciók a szovjet érába taszítják vissza az orosz gazdaságot”

– mondta Truss, és sürgette a G7-csoport tagjait, hogy a héten tartandó találkozójuk előtt szigorítsák tovább az Oroszországgal szembeni szankciókat. A brit külügyminiszter szerint a további intézkedéseknek a hajózást, a bankokat és az aranykereskedelmet kellene célba venniük, valamint menetrendet kellene elfogadni az orosz olaj- és gázimport megszüntetésére. Hozzátette, hogy a háborúnak csak úgy lehet véget vetni, ha Oroszország veszít Ukrajnában.

(BBC)

Több mint 7 millió ember volt kénytelen elhagyni a lakóhelyét az orosz-ukrán háború miatt – közölte az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) jelentéséből. Ez 10 százalékos növekedést jelent a legutóbbi, március 16-i felmérés óta. Két héttel ezelőtt az ENSZ genfi székhelyű szervezete 6,5 millióra tette azoknak a számát, akiknek a háború miatt kellett elhagyniuk az otthonukat, de továbbra is Uklrajna határain belül tartózkodnak.

Az IOM felmérései szerint az elmenekült családok több mint harmada semmilyen jövedelemmel vagy más bevétellel nem rendelkezett márciusban. Ezen családok több mint felében éltek gyerekek és idősek, és 30 százalékának tagjai között voltak krónikus betegséggel küzdők. Az Ukrajnából külföldre menekültek száma az ország elleni orosz háború kezdete, február 24. óta 4,2 millióra emelkedett az ENSZ menekültügyi hivatalának legutóbbi adatai szerint.

(BBC, MTI)

Izrael most először vádolta közvetlenül Oroszországot háborús bűnökkel. A Moszkvával évek óta jó kapcsolatokat ápoló Izrael a háború kezdete óta igyekezett közvetítő szereplőként fellépni a konfliktusban, és visszafogottan nyilatkozott az orosz erők akcióiról. Eddig, ugyanis Jaír Lapid izraeli külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Oroszország háborús bűnöket követett el Ukrajnában. Ez az első alkalom, hogy Izrael ilyen nyíltan állítást foglalt a konfliktussal kapcsolatban.

„Az Ukrajnából származó képek és tanúvallomások borzalmasak. Az orosz erők háborús bűnöket követtek el a védtelen civil lakossággal szemben. Határozottan elítélem ezeket a háborús bűnöket” – fogalmazott Lapid. Korábban Naftali Bennett izraeli miniszterelnök is elítélte a bucsai mészárlást, de nem vádolta nyíltan az orosz erőket háborús bűnök elkövetésével.

(Sky News)

Egy dominikai zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajót ért orosz rakétatalálat az ostromlott dél-ukrajnai Mariupol kikötőjében – közölte kedden egy ukrán tisztviselő. Az Azburg nevű teherhajó gépházát hétfőn késő este találta el az orosz haditengerészet által kilőtt rakéta – közölte Viktor Visinov, az ukrán tengerészeti hatóság helyettes vezetője. „A hajó leégett, a legénység mind a 12 tagját egy másik hajóra evakuálták. A legénység egyik tagjának orvosi segítségre volt szüksége, amit megkapott” – mondta Visinov a Reutersnek. Azt mondta, nem tudja, hogy a hajó szállított-e valamilyen rakományt. Az Ambrey Intelligence brit biztonsági cég szerint a hajó február 23-án érkezett Mariupolba, és a kikötő lezárása miatt nem tudta elhagyni az ukrán vizeket.

A hajót ért támadásról egészen másképp számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Azt írják, hogy Eduard Baszurin, a Donyecki Népi Milícia szóvivője azt mondta, hogy a kikötőt birtokló ukrán nacionalisták felelősek a támadásért, amelyet rá akarnak fogni az oroszokra. A szóvivő szerint „mind az orosz hadsereg, mind a donyecki milícia csak sebészi pontosságú csapásokat hajtott végre az ukrán erők tűzállásai ellen”.

(Sky News)

Még nem térhetnek haza a kitelepített bucsai lakosok, mert a területen még mindig aknák vannak, miután az orosz csapatok onnan kivonultak, mondta Bucsa polgármestere.

Anatolij Fedoruk szerint körülbelül 3700 civil maradt Bucsában az orosz csapatok megszállása alatt. A háború előtt a városban körülbelül 37 ezren laktak. (Guardian)

Zelenszkij után az ENSZ Biztonsági Tanácsának orosz képviselője is felszólalt. Vaszilij Nebenzja elismételte az orosz narratívát, miszerint Ukrajna kormánya – aminek zsidó elnöke van – náci.

A bucsai vérengzésről azt mondta, az arról szóló felvételeken „égbekiáltó ellentmondások” vannak. Szerinte az orosz erők kivonulásakor még nem voltak ott holttestek, ezt pedig szerinte több videó is megerősítette, a holttestek pedig „semmiképpen sem” hasonlítanak olyan testekre, amelyek több napig feküdtek volna az utcán. A BBC ehhez megjegyzi, hogy a műholdfelvételek rácáfolnak az oroszokra, mert a holttestek már március 19-én is ott feküdtek – amikor az orosz erők még bőven ott voltak. (BBC)

Legalább 1480 civil meghalt és legalább 2195 megsebesült Ukrajnában, de a tényleges áldozatok száma jóval magasabb lehet, állítja az ENSZ politikai és béketeremtési ügyekért felelős főtitkárhelyettese, Rosemary DiCarlo. Szerinte a háborús civil áldozatok száma megkétszereződött azóta, hogy legutóbb március 17-én tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot.

„Az ukrán városokat továbbra is kíméletlenül, gyakran válogatás nélkül bombázzák nehéz tüzérségi és légi bombázások. És emberek százezrei, köztük gyerekek, idősek és fogyatékkal élők, továbbra is csapdába esnek a bekerített területeken, rémálomszerű körülmények között”, mondta.

Szerinte az ENSZ március 30-ig hét újságíró meggyilkolását is regisztrálta. (CNN)

Volodimir Zelenszkij kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt szólalt fel, ahol megölt és megcsonkított civilekről, nők megerőszakolásáról beszélt, és háborús bűnök miatt állítaná bíróság elé az oroszokat. Emlékeztette a tanácsot, hogy az ENSZ legelső chartája az, hogy „fenntartsa a békét, és gondoskodjon a béke betartásáról”.

Arról is beszélt, szerinte már mindenki tudja, Oroszország ezekre a vádakra hogy fog reagálni: mindenki mást fognak hibáztatni. Ezután azt mondta, háborús bűnök miatt állítsák bíróság elé az orosz hadsereg tagjait és azokat, akik a parancsokat adják nekik. Úgy, mint ahogy a második világháború után a nácikat is bíróság elé állították a nürnbergi perekben. Zelenszkij beszédéről itt írtunk bővebben.

A kormánynak szabályoznia kell az üzemanyag- és vetőmagellátást, mondta Putyin az orosz állami tévében. Indokként a globális élelmiszerhiányról beszélt, és nem az Oroszország elleni nyugati szankciókról.

„Egyértelmű, hogy az idén a globális élelmiszerhiány miatt óvatosabbnak kell lennünk a külföldre irányuló élelmiszer-ellátásunkban, nevezetesen alaposan ellenőrizni kell az ilyen export paramétereit azokba az országokba, amelyek egyértelműen ellenségesek velünk szemben” – mondta Putyin. Szerinte a trágyapiacot már szabályozza a kormány, és ellenőrizni kell az országba irányuló üzemanyag-, vetőmag- és törzsállomány-ellátást.

Putyin itt azt is állította az orosz embereknek, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciókat a fejlett országok „gazdaság-, energia- és élelmiszer-politikájának hibái” miatt hozták, amelyek az árak emelkedéséhez és az élelmiszer-ellátás hiányához vezettek. „A világ minimális élelmiszer-ellátásának hátterében újabb szankciókat léptetnek életbe, blokkolják a vállalatok munkáját, az Oroszországból és Belaruszból érkező műtrágyaszállítások logisztikáját. A magas földgázárak miatt csökken a saját műtrágyatermelésünk nyugaton, ami valójában szintén nyugati partnereink tevékenységének eredménye” – mondta. „A jelenlegi körülmények között elkerülhetetlen a műtrágyahiány a világpiacon. Nem minden ország lesz képes megvásárolni a szükséges mennyiségű műtrágyát az idei szezonra, ami azt jelenti, hogy a terméshozamok is csökkenni fognak”, mondta.

Mindezek ellenére Putyin szerint Oroszország „élelmiszer-önellátó”: „A főbb élelmiszercsoportok esetében a hazai piacunk teljes mértékben el van látva saját élelmiszerekkel, saját termeléssel, és néhány áru esetében, mint például a napraforgóolaj, gabona, a hazai vállalatok kapacitásai többletként fedezik a keresletet, és nagyon jó exportlehetőségek alakultak ki Oroszország számára” – mondta. (CNN)

Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai és béketeremtési ügyekért felelős főtitkárhelyettese is felszólalt az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, ahol az orosz erők által elkövetett szexuális erőszakra vonatkozó állításokra utalt. Szerinte ezek között „csoportos nemi erőszak és gyerekek előtt elkövetett nemi erőszak” is szerepel, majd hozzátette: „az ukrán erők és a polgári védelmi milíciák által elkövetett szexuális erőszakról is vannak állítások”.

Azt is mondta, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója továbbra is igyekszik ellenőrizni ezeket az állításokat.

Ezután arról beszélt, hogy az ENSZ-hez „hiteles állítások érkeztek” arról, hogy az oroszok legalább 24-szer használtak kazettás bombákat lakott területeken, és a szervezet vizsgálja azokat az állításokat is, amelyek szerint az ukrán erők kazettás bombákat használtak.

Zajlik az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése New Yorkban, ahol nemsokára Zelenszkij is felszólal. Az ENSZ főtitkára, António Guterres beszédében azt mondta, az ukrajnai háború „minden idők egyik legnagyobb kihívása” a „nemzetközi rend és az ENSZ alapokmányán alapuló globális békearchitektúra” számára. Szerinte a háború „értelmetlen” emberáldozatokhoz, a városközpontokban hatalmas pusztításhoz és a polgári infrastruktúra lerombolásához vezetett.

Azt is mondta, „soha nem fogom elfelejteni a Bucsában meggyilkolt civilek szörnyű képeit”. Hétfőn műholdfelvételek jelentek meg a Kijev környéki város utcáiról, melyek szerint hetek óta heverhettek Bucsa utcáin a civil holttestek, a várost viszont csak néhány napja foglalták vissza az ukrán erők a visszavonuló oroszoktól.

Guterres szerint „ugyanilyen megdöbbentőek voltak neki a nemi erőszakról és szexuális erőszakról szóló személyes tanúvallomások”, amelyek most kerülnek elő a háborúban.

Azt is mondta, a szervezet emberi jogi főbiztosa „lehetséges háborús bűncselekményekről, a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséről és a nemzetközi emberi jogok súlyos megsértéséről” beszélt. (Guardian)

Csehország néhány tucat T-72 típusú tankot és más harci járművet küldött Ukrajnának, ezeket vonaton szállítják oda. A csehek ezt előre egyeztették a NATO-tagországokkal. „A súlyos harcot vívó ukrán hadseregnek most nagy szüksége van erre” – mondta erről Ondrej Benesík néppárti parlamenti képviselő. Jana Černochová védelmi miniszter szintén megerősítette a szállítmányt a Twitteren, de konkrétumokat nem akart elárulni.

Az Echo24 nevű cseh portál szerint a cseh hadsereg régebbi típusú tankjairól és harci járműveiről van szó, amiket az aktív tartalékosok számára tartottak fent. A cseh hadseregnek körülbelül kilencven T-72-es harckocsija van.

A cseh képviselőház elnöke hétfőn azt mondta, Csehország eddig több mint 300 ezer ukrán menekültet fogadott be, közülük több mint 260 ezren már az ideiglenes tartózkodási vízumot is megkapták. Az eddig Csehországból Ukrajnába szállított hadifelszerelés és fegyverek értéke körülbeül 25 millió euró, míg a humanitárius segély értéke eléri 12 millió eurót. (MTI)

Az előzetes várakozásoknak megfelelően az Európai Unió bejelentette az orosz katonák által elkövetetett bucsai tömegmészárlásra (melynek körülményeiről itt írtunk részletesen) hozott újabb szankcióit. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-oldalára posztolta ki a büntetőintézkedéseket:

  • felfüggesztik a 4 milliárd dolláros üzletet jelentő orosz kőszénimportot,
  • 4 újabb bank kerül fel az orosz pénzintézetek szankciós listájára, köztük Oroszország 2. legnagyobb bankja, a VTB,
  • kitiltják az orosz, illetve belarusz hajókat az uniós kikötőkből, közúti fuvarozóikat pedig kitiltják az EU területéről,
  • az exporttilalom alá vont uniós termékeket újabb stratégiai cikkekkel: félvezetőkkel, géptípusokkal és szállítóeszközökkel egészítik ki, ez az EU számításai szerint 10 milliárd eurós kárt okoz az orosz gazdaságnak
    nem részletezett „különleges orosz termékekre” mondanak ki behozatali tilalmat, mely 5,5 milliárd euróval csökkenti az orosz vállalatok bevételeit,
  • „célzott intézkedésekkel” megakadályozzák orosz cégek részvételét az uniós közbeszerzésekben és kizárják őket az uniós és nemzeti kormányok által folyósított támogatásokból.

A Bloomberg értesülései szerint a szankciók köréből német és magyar nyomásra kimaradt az orosz gázimport (a szankciókra mind a 27 tagállamnak rá kell bólintania, szóval elvileg egyetlen ország is képes lehet megvétózni a közös döntést).

Denis Pusilin, a kizárólag Oroszország és csatlósai által elismert egyik kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki Népköztársaság elnöke „250 náci elpusztításáért” kitüntette a helyi erők alezredesét, Timur Kurilkint. Az elismerés átadásáról készült videón – ahogy azt a Bellingcat oknyomozó portál szélsőséges szervezetekkel foglalkozó kutatója észrevette – látszik, hogy Kurilkin két, fajvédőkhöz köthető szimbólumot is visel.

Az egyik egy halálfej, mely ugyan a történelem rengeteg hadseregében számított elterjedt katonai szimbólumnak, azonban a II. világháború óta ebben a kontextusban leginkább az SS 3. „Totenkopf” páncéloshadosztálya ugorhat be az embernek, és a Kurilkin karján díszelgő felvarró is a Totenkoppf hadosztály halálfejére hasonlít, egy rohamsisakkal kiegészítve.

A másik, az SS-halálfej alatt egy nagyon izgalmas szimbólum, a három, egymásba fonódó háromszögből álló Valknut. Ez egy ősi germán szimbólum, melyet vallástörténészek Odinnal, mentális manipulációkkal és temetési rituálékkal azonosítanak, de sajnos sok más indoeurópai-germán motívummal együtt a Valknut is bekerült a szélsőjobboldali jelképek katalógusába, bár azt nem mondhatni, hogy sikerült kisajátítania.

De miért is érdekes, hogy egy fajvédő/náci szimbólumokhoz vonzódó katonatiszt teljesítményét (még ha a 250 „elpusztított náci” valószínűleg az egész egysége számlájára írható) kitűntetéssel ismeri el egy orosz bábállam vezetője? Azért, mert Vlagyimir Putyin az egész invázió egyik fő indokának Ukrajna nácitlanítását jelölte meg, és nyomában az egész orosz propagandagépezet harsogja, hogy Ukrajnát nácik uralják, és az orosz csapatok célja az ország felszabadítása a náci uralom alól, és ahogy arról részletesen írtunk, ez a „nácimentesítés” egyre gyakrabban jelent „ukránmentesítés”-t. Miközben valódi nácik nem csak az ukrán Azov milíciában, hanem orosz oldalon is erőteljesen jelen vannak – és ezt illusztrálja Kurilkin esete is.

Az elmúlt bő 24 órában több mint 120 orosz diplomatát utasítottak ki az EU-s országok a Kijev környéki mészárlások miatt, írja a Guardian.

Spanyolország külügyminisztere, Jose Manuel Albares ma közölte, hogy 25 orosz diplomatát és nagykövetségi alkalmazottat utasítanak ki. Olasz kollégája, Luigi di Maio szintén megerősítette, hogy 30 orosz diplomatát utasítottak ki „nemzetbiztonsági okokból”. Dánia korábban közölte, hogy kiutasít 15 orosz „hírszerzőtisztet”, akiket kémkedéssel vádolnak.

Itt írtunk arról, hogy az elmúlt időszakban sorra utasítják ki az európai országok a jó pár esetben kémkedéssel gyanúsított orosz diplomatákat, összesen már több száz diplomatáról/kémről/hírszerzőről lehet szó.

A magyar kormány részéről viszont nem merült fel ilyesmi.

Eddig legalább 16 európai ország hozott már ilyen döntést:

  • Németország,
  • Franciaország,
  • Dánia,
  • Belgium,
  • Hollandia,
  • Csehország,
  • Szlovákia,
  • Észtország,
  • Lettország,
  • Litvánia,
  • Bulgária,
  • Írország,
  • Észak-Macedónia,
  • Spanyolország,
  • Olaszország,

és az Orbán Viktor szövetségesének számító lengyel kormány is kiutasított már két hete 45 orosz diplomatát, akik „veszélyt jelentenek az ország biztonságára”.

Nyugati vezetők háborús bűncselekményeket emlegetnek, és újabb szankciókat ígértek Oroszországgal szemben a bucsai rémségek miatt, de a gázbiznisz felfüggesztése nem valószínű. Moszkva közben azzal a történelemből régóta ismert narratívával állt elő, hogy a civilek elleni tömeges gyilkosságokat az ukránok rendezték meg. Itt írtunk arról, hogy a Kijev környéki mészárlások megmutatják, Európa mekkora árat hajlandó fizetni az elvekért.

Németországban az ukrajnai orosz invázió kezdete óta az orosz és ukrán bevándorlók elleni atrocitások száma is megnőtt – közölte Nancy Faeser belügyminiszter. Február vége óta 308 oroszellenes bűncselekményt regisztrált a rendőrség, köztük 15 erőszakos cselekményt – idézte a Reuters a Neue Osnabrüecker Zeitungnak adott interjúját.

Faeser szerint az ukránok elleni támadások is megszaporodtak, február vége óta 109 bűncselekményt regisztráltak, köztük 13 testi sértést. A bűncselekmények többsége vagyoni károkozás, sértegetés és szóbeli fenyegetés volt.

Mintegy 250 ezer orosz származású és 150 ezer ukrán származású bevándorló élt a több mint 83 millió lakosú Németországban február 24-e előtt, amikor az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát. Azóta több mint 300 ezer ukrán menekült érkezett Németországba.

Faeser szerint nem szabad hagyni, hogy ez a konfliktus „belopakodjon” az emberek közé, „Emlékeztetnünk kell őket, hogy ez Putyin bűnös háborúja. Ez nem a Németországban élő orosz gyökerű emberek háborúja” – mondta.

(Guardian)

A Bloomberg amerikai lap információi szerint az Európai Unió a főleg német és magyar ellenállás miatt nem fog szankciókat kivetni az Oroszországból érkező gázimportra, de a bucsai tömegmészárlásról szóló hírekre reagálva – valószínűleg már szerdán – a tagállami vezetők több területen is új büntetőintézkedéseket fogadnak el:

  • szankciókat vetnek ki az EU-ba irányuló orosz szénimportra,
  • kiterjesztik az egyes, kulcsfontosságú iparágakban használatos technológiák exporttilalmát (köztük a cseppfolyós gáz előállításához és szállításához szükséges eszközökét),
  • több tucatnyi újabb orosz vezető, oligarcha és cég kerül szankciók alá

A tervezett lépések között kétségkívül a szénimport teljes befagyasztása (bár hogy teljes-e, az még kétséges, a Bloomberg szerint a tilalom pontos terjedelméről és kezdetéről még mindig folynak egyeztetések) lenne a legjelentősebb. Az Európai Unió ugyanis 2020-ban 57 millió tonna kőszenet importált Oroszországból, amivel magasan a legnagyobb felvevőpiacnak számít. Másfelől az EU – egyre ritkuló – szénerőműveiben elégetett kőszén fele Oroszországból jön, azaz vagy a szenet vagy az energiát kell valahonnan pótolni.

A kelet-ukrajnai Rubizsnye lakóit felszólították, hogy maradjanak otthon, mert az oroszok eltaláltak egy salétromsavat tartalmazó tartályt, és mérgező füstfelhő borította be a környéket.

Egyelőre nem világos, hogy mennyi sav volt a tartályban, de az anyag „meglehetősen mérgező” – figyelmeztetett kedden Szerhij Hajdaj, a luhanszki régió katonai vezetője.

Az embereket arra utasították, hogy maradjanak otthon, vagy viseljenek nátriumoldatba mártott arcmaszkot, és figyeljék a szél irányát.

„Jobb, ha bent várakozunk, ez a sav egy eső után lebomlik. De senki sem tudja, mikor fog esni az eső. Ezért kérem, figyelje mindenki ezt a rózsaszín felhőt, és ha felétek tart, bújjatok be valahová” – mondta Hajdaj.

(CNN)

A tüntető úgy fekszik a földön, mint a bucsai vérengzés civil áldozatai, az aktivistáról Franak Viacokra belarusz újságíró posztolt a Twitteren:

A Kijev melletti Bucsából kikerült felvételek megrázták az egész világot, kérdéses persze, hogy vajon eljutnak-e ezek az információk és képek az orosz lakossághoz, hisz a szigorú médiakontroll miatt minden információt megszűrnek, és folyamatosan ellenőrzik, hogy mit lát, mit olvas az orosz lakosság az ukrajnai invázióról. A Sky News azt írja, hogy sok orosz támogatja továbbra is az Ukrajna ellen indított háborút.

  • Zelenszkij szerint Orbán Viktornak választania kell Moszkva és a „másik világ”, azaz a Nyugat között.
  • Az oroszok elleni védekezés egyik kulcsfegyveréről neveznek el ukrán újszülötteket. Egy ukrán kisfiú a Javelin, egy kislány pedig a Javelina keresztnevet kapta a napokban.

Harcok

Civilek feltételezett lemészárlása

Diplomácia, szankciók, gazdaság

  • Új szankciókról dönthet szerdán az EU a bucsai, és más Kijev környéki városok civiljeinek feltételezett lemészárlása miatt.
  • Sorra utasítanak ki európai országok orosz diplomatákat, a magyar kormány részéről nem merült fel ilyesmi.
  • Felfüggesztik az Airbnb működését Belaruszban és Oroszországban.
  • Az ukrán főváros, Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko arra kérte az európai politikusokat, hogy szakítsanak meg minden kereskedelmi kapcsolatot Moszkvával, mondván a kifizetésekhez vér tapad, és hozzájárulnak az orosz hadsereg finanszírozásához.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!