Továbbra sem látszik, hogy ki fogja megszavazni a Mureșan-kormányt, és egy lépésre kerülhetünk az előrehozott választásoktól

A május óta tartó kormányválság újabb fejezete zárulhat le szerdán a Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök kormányáról szóló szavazással, amivel gyakorlatilag egy lépésre kerülhet Románia az előrehozott választásoktól.

Mi történt eddig?

A legújabb fejlemények tükrében úgy tűnik, hogy az amerikaiakat is maga mögött tudó Szociáldemokrata Párt (PSD) előbb kilépett a kormánykoalícióból, majd a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) szövetkezve megbuktatta azt a Bolojan-kabinetet, amelynek még néhány héttel korábban maga is tagja volt.

A Wall Street Journal tényfeltárása szerint, amit kedden a Financial Times forrásai is megerősítettek, az Egyesült Államok athéni nagykövete, Kimberly Guilfoyle március közepén egy athéni zárt körű találkozón azzal kérkedett, hogy Washingtonnak köze lehet Ilie Bolojan miniszterelnök – akkor még csak tervezett, de azóta már megtörtént – megbuktatásához, mivel a kormányfő nem volt hajlandó amerikai cseppfolyósított földgázt vásárolni tőlük, tekintve, hogy Románia jelentős saját erőforrásokkal rendelkezik.

Csakhamar az is kiderült, hogy még a tavaszi kormányválság tetőzése előtt, március végén, a nagykövet személyesen tárgyalt Sorin Grindeanu PSD-elnökkel és Bogdan Ivan szociáldemokrata energiaügyi miniszterrel. A PSD többek között az amerikai cseppfolyósított földgáz vásárlása kapcsán sem értett egyet a Bolojan-kabinettel, amikor végül feladták a kormányzást. A PSD és az AUR természetesen tagadja az amerikai beavatkozást, Sorin Grindeanu „laposföld-hívő összeesküvés-elmélethez” hasonlította az amerikaiakkal kötött háttéralkuról szóló állításokat, és azt mondta, Bolojant nem az amerikaiak, az oroszok vagy valamilyen titkos szervezet buktatta meg, hanem a kormányzása vezetett a bukásához.

A Bolojan-kormány megbuktatása óta hiába próbálkoznak új kabinet elfogadtatásával, mert sehogy sem jön össze a szükséges szavazatszám. Nicușor Dan államfő előbb Eugen Tomacot bízta meg kormányalakítással, de nem sikerült megszereznie a szükséges támogatást, végül visszaadta a megbízatást. Ezek után a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Bolojan-ellenes szárnyának egyik vezetőjét, Adrian Veșteát kérte kormányalakításra az elnök, de nekik sem lett meg a szükséges szavazatszám. Egy hosszú nyári szünet után aztán Siegfried Mureșan liberális EP-képviselőt, közgazdászt kérte fel kormányalakításra az államfő.

„Nem körvonalazódik parlamenti többség, ezért úgy döntöttem, hogy a tisztségre azt a személyt javaslom, aki a legtöbb támogatást kapta a konzultációk során: Siegfried Mureșant” – mondta az államfő, akinek a döntése kisebb meglepetést is okozott, hiszen már mindenki egy lehetséges PSD-kormánnyal számolt.

A szerdai szavazás azért is érdekes, mert az alkotmány előírásai szerint, ha az államfő két jelöltjét sem szavazza meg a parlament miniszterelnöknek, akkor az államfő feloszlathatja a törvényhozást. Sőt, vannak olyan vélemények, akik szerint az elnöknek nem csupán lehetősége, hanem kötelessége is feloszlatni a parlamentet.

„A két Ház elnökeivel és a parlamenti csoportok vezetőivel tartott tanácskozás után Románia Elnöke feloszlathatja a Parlamentet, ha ez az első felkéréstől számított 60 napos határidőn belül nem szavazott bizalmat a kormányalakítás tekintetében, de csakis azután, miután az legalább két bizalmi szavazati kérelmet már elutasított” – olvasható az ország alkotmányának hivatalos magyar fordításában. A két hónapos határidő már rég eltelt, de a második bizalmi szavazás csak most jön.

Jelen esetben Eugen Tomac jelölése nem számít, hiszen a kabinetjéről nem szavazott a parlament, viszont Adrian Veștea jelöléséről igen, így Siegfried Mureșan esetleges elutasítása után egy lépésre kerülünk az előrehozott választásoktól.

Mekkora esély van arra, hogy átmegy a Mureșan-kabinet?

Egyelőre vajmi kevés esély látszik arra, hogy Mureșan kormánya megkapja a többség támogatását. A 464 szenátorból és képviselőből legalább 233-nak a szavazatára lenne szükség, de csak az őt jelölő három szervezet nyilatkozott eddig a támogatásáról, ami a PNL-től 80, a Mentsétek meg Romániát Szövetségtől 58, míg az RMDSZ-től 31 szavazatot jelentene. Még a kormányokkal hagyományosan együttműködő 17 kisebbségi képviselő támogatását sem sikerült elérnie Mureșannak. A kisebbségiek képviselőcsoportjának a nemtetszését a kormányprogram egyik ígérete váltotta ki, ami szerint a 2021-es népszámlálás adatainak megfelelően csökkentik a parlament nagyságát, ami számítások szerint 13 százalékkal kisebb törvényhozást eredményezne, és ez őket is érzékenyen érintené.

Siegfried Mureșan kedden optimistán nyilatkozott a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójával folytatott tárgyalásokról. A kisebbségek viszont csak szerdán fogják bejelenteni, hogy miként fognak szavazni. „Jelenleg 170 és 233 szavazat között vagyunk. Folytatni fogjuk az egyeztetéseket” – mondta Mureșan, de a kisebbségek meggyőzése még édeskevés a beiktatáshoz.

Az már az első pillanattól egyértelmű, hogy Siegfried Mureșannak a PSD-vel kell alkudoznia/megegyeznie a kormányalakításhoz. A nyilatkozatokból viszont nem úgy tűnik, mintha közeledtek volna az álláspontok. A napi nyilatkozatháborút, amiben minden cifraság elhangzott már, nyomon követni is nehéz, de abban következetes volt a PSD, hogy többször is a jelölése visszaadására szólította fel Mureșant, aki ezt mindannyiszor visszautasította.

És egyelőre abban is kitartanak a szociáldemokraták, hogy nem szavazzák meg a kijelölt miniszterelnököt. A szociáldemokraták országos politikai tanácsa hétfőn egyhangúlag úgy döntött, a parlamenti képviselői és szenátorai jelen lesznek a Siegfried Mureșan vezette kormány bizalmi szavazásán, de nem adják le voksukat.

Grindeanu hétfő este a România TV-nek úgy érvelt, a kijelölt miniszterelnök viselkedése arra utal, hogy nem akar miniszterelnök lenni. „Az a pimaszság, amit mutat… Mindezek azt jelzik számunkra, hogy ez az úr valójában nem is akar miniszterelnök lenni” – jelentette ki Sorin Grindeanu, aki egyben arrogánsnak nevezte a jelöltet, amiért az nem megy el a román parlament legnagyobb pártjához tárgyalni.

A kijelölt miniszterelnök az előbb említett keddi interjújában azzal vádolta a PSD-t, hogy a kormánya elutasításáról szóló hétfői döntésével a politikai válság elhúzódását választotta. Úgy vélte, ha a PSD egy Európa-barát kabinet ellen szavaz, többé nem tudja meggyőzni a választókat saját Európa-pártiságáról. Mureșan ugyanakkor felszólította a szociáldemokratákat, hogy az ország érdekeit helyezzék pártjuk érdekei elé, és támogassák a kormány beiktatását.

A kormánynévsor bejelentése után Claudiu Manda, a PSD főtitkára két forgatókönyvet vetített előre: vagy saját kormányt alakítanak, vagy jöhetnek az előrehozott választások. A szociáldemokraták részéről eddig csak a buzăui polgármester, Constantin Toma nyilatkozta azt, hogy a pártjának meg kellene szavaznia a Mureșan-kormányt, hogy végre véget vessenek a hónapok óta tartó politikai válságnak.

Toma az Agerpres hírügynökségnek kijelentette, meglátása szerint a kijelölt kormányfő alkalmas lenne az ország vezetésére a jelenlegi nehéz politikai, gazdasági és geopolitikai helyzetben. Toma ugyanakkor nem volt derűlátó a Mureșan-kormány beiktatásának esélyeit illetően.

„A PSD-nek meg kellene szavaznia a kormányt. (...) Tudatosítaniuk kell, hogy valószínűleg az 1990 óta eltelt időszak legsúlyosabb helyzetébe sodorták az országot” – fogalmazott Constantin Toma, aki szerint a PSD tehető felelőssé a hónapok óta tartó politikai válság kirobbantásáért, és nagyobb felelősségvállalást sürgetett a párttól.

Ki tart leginkább az előrehozott választásoktól?

Talán a PSD. A közvélemény-kutatások alapján legalábbis úgy tűnik, hogy a 2024-es parlamenti választások eredményéhez képest ők veszítenék a legtöbbet, 20 százalék alá esne a támogatottságuk. Viszont ahogy George Jiglău politológus megjegyezte nemrég a Transtelexnek, az előrehozott választások, már nem annyira ijesztőek. „Annyiszor előkerült ez a forgatókönyv, hogy a pártok egyre inkább reális lehetőségként számolnak vele” – foglalta össze a helyzetet.

A PNL-nél egyértelműen számolnak vele, talán arra is számítva, hogy ezzel sikerül szavazásra bírni a PSD-t. Kedden Mircea Abrudean szenátusi elnök, a Mureșan-kormány belügyminiszter-jelöltje nyilatkozta azt, hogy nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a kabinetnek. Szerinte az államfőnek figyelembe kell vennie „a politikai realitást és a lehetséges többségeket”. Megítélése szerint jelenleg nem körvonalazódik olyan többség, amely kormányt tudna alakítani, az előrehozott választások pedig tisztázhatnák a helyzetet. A PNL-ben ugyanakkor nem mindenki ennyire megengedő.

Alexandru Muraru képviselő hétfőn arról nyilatkozott, pártja megfontolja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, ha Nicușor Dan államfő nem ír ki előrehozott választásokat a Mureșan-kormány szerdai elutasítása esetén. Úgy érvelt, hogy több olyan alkotmányjogász, akivel beszélt, úgy véli, ez nem csupán egy lehetőség Nicușor Dan számára, ha nem szavazzák meg az új kormányt, hanem kötelező feloszlatnia a parlamentet, és előrehozott választásokat kell kiírnia.

Az USR többször is nyilatkozta, ezt tartaná a helyes megoldásnak, míg nyilvánosan az AUR is hónapok óta előrehozott választásokat követel, bár a politológus szerint nem biztos, hogy akarnak is, nekik ugyanis a jelenlegi helyzet sokkal kényelmesebb. „Nem viselik a kormányzás terhét, ha valami rosszul működik, nem rajtuk kérik számon, közben a parlamenten keresztül mégis komoly politikai befolyásuk van. A támogatottságuk is magas szinten stabilizálódott” – fogalmazott George Jiglău, aki ugyanakkor azt is mondta, egy előrehozott választás nem biztos, hogy radikálisan megváltoztatná az erőviszonyokat, a következő parlamentben is valószínűleg nagyjából ugyanazok a pártok lennének jelen, azzal a különbséggel, hogy a kisebb szuverenista pártok, a POT és az SOS Románia kihullanának, az AUR pedig 18 százalékról 35-40 százalékra növelné a mandátumai arányát.

„A mintegy 60 százalékos Európa-barát többség várhatóan megmaradna, de ugyanúgy két táborra oszlana: a PNL-USR-RMDSZ hármasra, illetve a PSD-re. Vagyis nem biztos, hogy könnyebb lenne stabil többséget alakítani” – magyarázta.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint sem jelentene megoldást az előrehozott választás, igaz, ő valamivel komorabbnak festi le az utána következő világot.

„Megváltozik majd az erősorrend. Az AUR kerül az első helyre, és akkor nem lehet elkerülni egy AUR köré szerveződő kormány megalakítását. A többi párt ellenzékbe kerül. Persze, lehet büszke az ember arra, hogy egy adott pillanatban ő a legnagyobb ellenzéki párt, de nem tudom, hogy ez segít-e valamiben” – mondta Kelemen a B1 TV-nek.

Mit szeretne Nicușor Dan?

Az államfő továbbra is elutasítja a parlament feloszlatását és előrehozott választások kiírását. Az elmúlt időszakban kétszer is nyilatkozott erről. A múlt héten azt mondta, úgy látja, a romániai társadalom nem kér az előrehozott választásokkal járó négy-öt-hat hónapos kampányból, utcai plakátokból, televíziós politikai hirdetésekből és pártok közötti vitákból. Az államfő szerint a pártoknak végre hajlandóságot kellene mutatniuk a párbeszédre, és párbeszéd útján kell megoldást találniuk a politikai válságra.

Kedden aztán ismét megkérdezték az újságírók az előrehozott választásokról, de az államfő véleménye nem változott, egyszerűen azt mondta, „az előrehozott választások nem jelentenek megoldást”, és ismét rászólt a pártokra.

„Eljött az ideje annak, hogy a pártok a saját kerítésükön túlra tekintsenek, és a nemzeti érdeket tartsák szem előtt. Az előrehozott választások nem jelentenek megoldást, pont ellenkezőleg, tovább fokoznák a bizonytalanságot és a bizalmatlanságot, mind a román állampolgárok, mind a pénzügyi piacok részéről” – mondta Nicușor Dan. Az államfő szerint „politikai konszenzus van” abban, hogy Romániának meg kell őriznie „pénzügyi pályáját”.

Ha Dan nem oszlatja fel a parlamentet, akkor ismét kezdődhet elölről a kormányalakítási folyamat. Ebben az esetben is több forgatókönyv van. Jelölhet egy PSD-s politikust miniszterelnöknek, például Sorin Grindeanut, aki megpróbál ismét többséget kovácsolni az RMDSZ-szel, a kisebbségekkel és a PNL Bolojan-ellenes csoportjával, illetve a szuverenista parlamenti csoportokból is hozhatnak szavazókat. Ha az államfő nem látja lehetőségét egy PSD-s kormánynak, akkor pedig jelölhet szakértői miniszterelnököt szakértői vagy politikai kabinettel, de az is benne van a pakliban, hogy ismét húz egy váratlant.