WSJ: Az athéni amerikai nagykövet azzal hencegett, hogy az USA buktatta meg a Bolojan-kormányt, mert Bukarest nem kért a túlárazott palagázból

Nem mindennapi diplomáciai és belpolitikai vihart kavart a Wall Street Journal tényfeltárása, amelyet a G4Media szemlézett: a lap szerint az Egyesült Államok athéni nagykövete, Kimberly Guilfoyle – Donald Trump fiának volt menyasszonya és az elnök belső köreinek bizalmasa – még márciusban egy athéni diplomáciai vacsorán azzal kérkedett, hogy Washington keze volt Ilie Bolojan román miniszterelnök megbuktatásában. Guilfoyle a görög energiaügyi miniszterrel folytatott heves szóváltás közben állítólag kerek perec kijelentette: ezt bármelyik országgal megtehetik, ha érdekeik úgy kívánják, akár Görögországgal is. Bár a nagykövet jogi képviselője vitatja ezt a verziót, a román belpolitika azonnal lángra kapott a kiszivárgott mondatoktól.

A történet hátterében a hírhedt Vertikális Gázfolyosó és a méregdrága amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) áll. A dél-európai terminálokon át észak felé pumpált amerikai gáz a szállítási és újragázosítási költségek, illetve a rárakódó közvetítői díjak miatt jelenleg jócskán a piaci ár felett mozog, piaci alapon alig akad rá vevő. A bukaresti kormányban épp Ilie Bolojan volt az, aki határozottan keresztbe feküdt annak, hogy Románia állami garanciákkal, piaci ár felett kötelezze el magát az amerikai–görög konzorcium felé – különösen annak fényében, hogy a fekete-tengeri Neptun Deep mező hamarosan induló kitermelésével az ország gyakorlatilag önellátóvá válik. Bolojan ráadásul a doicești-i moduláris atomreaktorok projektjét futtató, szintén amerikai hátterű Nova Power-érdekeltségek körül is vizsgálódni kezdett az elfolyó közpénzek miatt.

A nagypolitikai kirakós darabjai a dátumok mentén állnak össze. A WSJ által idézett márciusi athéni vacsora idején a PSD már javában kifelé kacsintgatott a PNL-lel közös koalícióból. Március 31-én pedig maga Kimberly Guilfoyle járt Bukarestben: a luxuskategóriás Isoletta étteremben ült egy asztalhoz Sorin Grindeanu PSD-elnökkel, Bogdan Ivan szociáldemokrata energiaügyi miniszterrel és az elnöki hivatal tanácsadójával. Az akkori miniszter, Ivan már hónapokkal korábban nyíltan lobbizott az elnökségnél és Bolojannál az amerikai gázszerződésért, sőt még a hírszerzés bevonását is kérte a tárgyalásokhoz egy esetleges diplomáciai feszültség elkerülésére hivatkozva. Nem sokkal a titokzatos bukaresti vacsora után a PSD tagsága belső szavazáson döntött a kormányból való kilépésről, májusban pedig a szociáldemokraták a George Simion-féle AUR-ral közösen benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal padlóra küldték a reformokkal próbálkozó Bolojan-kabinetet.

A botrány kirobbanása után Sorin Grindeanu a G4Mediának elismerte ugyan a nagykövettel folytatott tárgyalás tényét, de állítása szerint kizárólag a gázfolyosó tranzitszerepéről egyeztettek, és puszta mesének minősítette a kormánybuktatással kapcsolatos állításokat. A vele májusban még együtt szavazó George Simion kissé szürreális módon azzal védekezett, hogy ő maga kifejezetten jó barátságot ápol az amerikai nagykövettel, a szavait biztosan kiragadták a kontextusból, amúgy pedig szuverenistaként kikéri magának a külföldi beavatkozást.

Az ellenzéki térfélről azonnal össztűz zúdult a háttéralkuk szereplőire. Dominic Fritz USR-elnök a közösségi oldalán szegezte a kérdést Grindeanunak és Simionnak, hogy külső megrendelésre hajtották-e végre a kormánybuktatást a március végi diplomáciai vacsora után. Fritz szerint elfogadhatatlan, hogy miközben a nacionalista retorikát toló politikusok folyamatosan nemzeti függetlenségről papolnak, a háttérben vélhetően túlárazott gázszerződésekért és lobbiérdekekért cserébe asszisztáltak a legitim kormány feláldozásához, amivel hónapok óta tartó politikai bizonytalanságba sodorták az országot.