Eugen Tomac EP-képviselőt bízta meg kormányalakítással az államfő

Eugen Tomac EP-képviselőt, tiszteletbeli elnöki tanácsost bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan államfő. A lépés véget vethetne az egy hónapja tartó kormányválságnak, csakhogy Bukarestben jelenleg többen számítanak egy gyors parlamenti bukásra, mint egy új kabinet megszületésére.

Kicsoda Eugen Tomac?

Tomac 1981. június 28-án, a jelenleg Ukrajnához tartozó Izmajili városban született. A Digi24-en élérhető adatlapja szerint a 2000-es évek elején települt át Romániába, majd a Bukaresti Egyetem történelem szakán végzett. A politikai pályafutása 2006-ban kezdődött, amikor Traian Băsescu elnöksége idején az Elnöki Hivatal tanácsadójának nevezték ki, a határon túli románokkal való kapcsolattartásért felelt. Itt hamar Băsescu egyik egyik bizalmasává vált. 2009 és 2012 között államtitkári rangban foglalkozott a határon túli románok ügyeivel.

2012-ben indult a parlamenti választásokon, és a PDL színeiben nyert mandátumot. Később kilépett a pártból, majd 2014-ben a Băsescu által életre hívott Népi Mozgalom Pártjának egyik alapítója lett, így a 2016-os parlamenti választásokon ennek a színeiben szerzett mandátumot, amiről akkor mondott le, amikor 2019-ben megválasztották EP-képviselőnek. 2022 óta a PMP elnöke.

A 2024-es EP-választásokon az USR-vel és a Ludovic Orbán pártjával, a Jobboldal Erejével együttműködve jutott ismét mandátumhoz. A 2025-ös elnökválasztásokon Nicușor Dant támogatta, és így lett az államfő tiszteletbeli tanácsadója a határon túli románokkal kapcsolatos ügyekben.

Az államfő és miniszterelnök-jelölt nyilatkozata

Bejelentésében Nicușor Dan úgy fogalmazott, hogy 2025 májusában félelemből járultak olyan nagy számban az urnákhoz, féltek egyrészt attól, hogy megkérdőjeleződik Románia nyugatbarát irányultság, ugyanakkor féltek a gazdasági visszaeséstől. Az államfő szerint megértve a románok üzenetét és szem előtt tartva az ország érdekét, 2025 júniusában négy párt és a nemzeti kisebbségek koalíciót hoztak létre, és vállalták a kormányzást. Nicușor szerint viszont az elmúlt egy év kormányzása során feszültségek alakultak ki a koalíciós pártok között, amelyek fokozatosan erősödtek.

„Sajnos odáig jutottunk, hogy sok politikus számára a pártérdek fontosabbá vált a nemzeti érdeknél” – fogalmazott az államfő, aki szerint már-már oda jutott az ország, hogy azok a politikai erők is meghívást kapjanak a kormányzásba való részvételbe, amelyek ellen a románok egy évvel ezelőtt mozgósították magukat.

Nicușor szerint ugyanakkor itt az ideje a jövőbe tekinteni, és mivel a pártok nem tudtak megegyezni egymással, az egyetlen lehetséges megoldás egy olyan miniszterelnök kinevezése, aki független a parlamenti pártoktól.

Az államfő szerint a lakosság által kívánt irány az ország nyugatbarát orientációjának a megőrzése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a helyreállítási terv (PNRR) minél sikeresebb végrehajtása, valamint a 2027-es költségvetés meghatározása. Szerinte a románok az állami intézmények reformját szeretnék, digitalizációt és a korrupció visszaszorítását várják. Állítása szerint olyan személyt jelölt miniszterelnöknek, aki független a parlamenti pártoktól, ugyanakkor rendelkezik azzal a politikai tapasztalattal, hogy tárgyalni tudjon a parlament valamennyi pártjával.

„Számos kérdésben sok párt egyetértésére van szükség, ehhez pedig politikai tapasztalat kell”

– indokolta Nicușor, hogy miért esett a választása Eugen Tomacra.

Eugen Tomac a beszédében nyitottságot és őszinte párbeszédet kért a parlament „valamennyi demokratikus és nyugatbarát politikai erejétől”. Tomac szerint az ország felelősségteljes hozzáállást követel az alakulatok részéről, mert csak így tudják biztosítani számára a szükséges irányt. Szerinte csak így folytatódhatnak a beruházások az országban, csak így hozhatnak eredményeket a reformok, és csak így nyerhetik vissza az állami intézmények a polgárok bizalmát.

„Ennek szellemében jóhiszeműen vállalom ezt a feladatot, hogy egy szakmailag felkészült csapatot javasoljak az országnak, amely a polgárokért fog dolgozni” – jelentette ki Tomac, aki ezek után azt is egyértelművé tette, hogy egy technokrata, szakértői kormányt fog javasolni a parlamentnek, nem pedig egy politikai kormányt.

Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a Nicușor Dan által meghatározott irányt fogják követni, így az európai közösséghez való tartozást, az Egyesült Államokkal fennálló partnerség megerősítését és a transzatlanti kapcsolatok fejlesztését. Tomac szerint a jövendőbeli kormánya számára az ország NATO-n belüli szerepe és jelentőségének megőrzése prioritás marad. Fontosnak nevezte a PNRR végrehajtását, ugyanakkor az OECD-hez való csatlakozás feltételeinek teljesítését.

Tomac jelölése várható volt

A Traian Băsescu korábbi államfő által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) elnökének, Eugen Tomacnak jelölése egyáltalán nem meglepetés, napok óta arról szólnak a pletykák, hogy őt szeretné miniszterelnöknek Nicușor Dan. Sőt, többen arra számítottak, már a hét elején bejelenti Nicușor Dan, hogy őt bízza meg kormányalakítással.

Eugen Tomacnak most külön-külön kell tárgyalnia minden párttal annak érdekében, hogy kiderüljön, össze tud-e hozni egy stabil parlamenti többséget. Az alkotmány szerint a jelöléstől számítva 10 nap áll rendelkezésére, hogy kidolgozza a kormányprogramot és összeállítsa a miniszterek listáját.

Az alkotmány azt is előírja, hogy a jelölést követő 10 napon belül a parlamentnek szavaznia kell a kormányáról. Tomacnak legalább 233 szavazatot kell megszereznie ahhoz, hogy az általa javasolt kormány hivatalba léphessen.

Nem nagyon látszik, hogy ki fogja támogatni Tomac kormányalakítását

Mivel Eugen Tomac jelölése már napok óta téma, szinte mindegyik párt nyilatkozott arról, hogy mit gondol egy esetleges kinevezéséről. A PSD-n kívül pedig nem nagyon látszik, hogy ki szavazná meg.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) korábban azt közölte, nem zárja ki Eugen Tomac esetleges miniszterelnökké jelölésének támogatását, de erről a párton belül döntenek. A technokratákból álló kormány támogatását a miniszterjelöltektől és a kormányprogramtól teszik függővé a szociáldemokraták. Az Agerpres pártforrásai szerint a PSD csak azután alakítja ki álláspontját, hogy egyeztetett a kormányfőjelölttel, aki ismerteti a tervezett intézkedéseket és kormányzati prioritásokat.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu a felmerül pletykákra reagálva a hét elején kijelentette, hogy véleménye szerint pártja nem fogja támogatni Eugen Tomac miniszterelnökké jelölését, és nem fog megszavazni olyan kormányt, amelyben a PSD is részt vesz. Fenechiu szerint mivel a PSD, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a velük együtt szavazó kisebb frakciók buktatták meg bizalmatlansági indítvánnyal, ezért szerinte nekik kell vállalniuk a kormányzás felelősségét. Az Agerpres összefoglalója szerint Fenechiu akkor azt mondta, hogy a PNL csak a miniszterelnök-jelölt megnevezése után alakít ki hivatalos álláspontot.

Fenechiu arról is beszélt, hogy a PNL határozottan elutasítana egy technokrata kormányt. Azzal érvelt, hogy annak idején a technokrata Cioloș-kormány megalakítása is a PSD érdekeinek kedvezett. Ha pedig mégis ez a megoldás körvonalazódik, a PNL ellenzékbe vonul, és konstruktív ellenzéki politikát folytat: támogatja a helyreállítási tervhez, a SAFE programhoz, az OECD-csatlakozáshoz és a deficitcél teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

A politikus beszélt arról is, hogy csalódott Nicușor Danban az államfő szerinte túlságosan passzív hozzáállása miatt. Úgy vélekedett, hogy az elnöknek a román érdekekre és a szeptemberig lehívandó uniós forrásokra hivatkozva nagyobb szerepet kellett volna vállalnia a politikai válság kezelésében.

A Digi24 forrásai szerint a PNL kifejezetten azt szeretné, hogy Eugen Tomac jelölése elbukjon, és ezzel újabb egyeztetéseket következnének a Cotroceni-palotában, ahol már saját miniszterelnök-jelöltet javasolhatnának. Azzal számolnak, hogy egy Tomac-kabinetnek minimális esélye van a sikerre, mivel sem a PNL, sem az USR, sem az AUR támogatására nem számíthat. Az is felmerült, ha az új kormány megválasztása elbukik, akkor a Bolojan-kabinet megbízatását ideiglenesen egészen augusztus végéig meghosszabbítanák.

Az USR szenátora, Ștefan Pălărie a PMP elnökének esetleges miniszterelnöki jelölésével kapcsolatban csak annyit mondott, hogy pártja két alapvető döntést hozott korábban: nem lép kormányra a PSD-vel, és Ilie Bolojan álláspontjához igazítja a politikai döntéseit. Az USR-s politikus azt is határozottan elutasította, hogy pártja egy tárgyalóasztalhoz üljön a PSD-vel, miután a szociáldemokraták az AUR-ral együtt megbuktatták azt a kormányt, amelynek ők is tagjai voltak.

Pălărie szerint az USR nem működik együtt a PSD-vel abban az esetben sem, ha a kormány elére egy független politikai személyiséget javasol az államfő. Ugyanakkor egy technokrata miniszterelnököt sem támogatnának, mert „már az első komolyabb politikai vita során akadályokba fog ütközni, amikor valamelyik reformhoz forrásokat kellene rendelni”.

A második legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező AUR politikusai korábban rendre azt nyilatkozták, hogy ők sem szavaznának meg egy olyan kormányt, amelyben a párt nem vesz részt, nem ők adják a miniszterelnököt.

„Közel két hete folynak a nyilvánosságban a találgatások Eugen Tomac úrral kapcsolatban (...) Kissé furcsa azonban, hogy egy olyan párt elnökét javasolják miniszterelnöknek, amelynek a legutóbbi választásokon még a szavazatok 2 százalékát sem sikerült megszereznie” – reagált a PMP elnökének esetleges kinevezéséről szóló hírekre Ștefăniță Avrămescu, az AUR képviselője. Szerinte Romániának jelenleg nem technokrata kormányra van szüksége, hanem politikaira.

Az RMDSZ nem készül kormányzásra

Korábban Kelemen Hunor is élesen kritizálta Eugen Tomac esetleges kinevezését. Az RMDSZ elnöke szerint Tomac jelölése „még vészmegoldásnak sem” tekinthető, mert politikailag nehezen indokolható, hogy egy parlamenti képviselettel nem rendelkező párt vezetőjét bízzák meg technokrata kormány alakításával. Kelemen elmondta, ezzel nem Eugen Tomacot akarja minősíteni, mert adott körülmények között akár jó miniszterelnök is lehetne. „Arról van szó, hogy a jelölése politikai szempontból logikátlan, és alkotmányos szempontból sem igazán szerencsés. (...) Ha technokrata kormányban gondolkodunk, akkor technokrata miniszterelnököt kellene keresni” – magyarázta Kelemen, akit azt is kijelentette, nem látja, milyen érvekkel tudná az államfő tiszteletbeli tanácsadója megszerezni támogatásukat.

Kelemen úgy vélekedett, hogy egy technokrata miniszterelnök már az első komolyabb politikai vitánál elakadna, amikor egy reform finanszírozásáról kellene dönteni. Még rosszabb lenne szerinte az a forgatókönyv, amelyben a kormány vegyesen technokrata és politikai miniszterekből állna.

Kelemen Hunor csütörtök reggel a Kossuth Rádiónak is nyilatkozott a kormányalakításról. Az RMDSZ elnöke szerint egy esetleges szakértői kormányban biztosan nem vállalna miniszteri feladatokat a szervezet. „Ha szakértői kormány lesz, akkor miniszterek nélkül fog menni. Én a szakértői kormányt nem tartom egy jó megoldásnak, hiszen még két és fél év van a választásokig, és a beiktatást követő naptól kezdve mindenki ellenzékben vonul” – fogalmazott.

Kelemen szerint egy szakértő kormány az RMDSZ számára is rejt kockázatokat, mert „a bennünket érintő közvetlen ügyekben nincsen, akivel egyességet kötni”. Szerinte ilyenkor számukra mindig nagyobb kihívás az, hogy politikailag hogyan tudják érvényesíteni az érdekeiket. Szerinte ez így volt 2016-ban, a Cioloș-kormány idején is.

„Biztosra vehető, hogy a következő kormányban nem leszünk benne. Nekünk sem és a parlamenti pártok képviseletében sem lesz miniszter a kormányban” – fogalmazott.

Csoma Botond frakcióvezető az Agerpresnek nyilatkozott a nevesítés után, és azt mondta: a szövetség „nem tartja a legjobb megoldásnak”, hogy politikus vezette technokrata kormánya legyen az országnak. Az RMDSZ a régi koalíció újraalakítását tartotta volna kívánatosnak, ezt azonban nem sikerült elérni. „Így jutottunk ahhoz a megoldáshoz, hogy technokrata kormány alakuljon, amelyet Eugen Tomac vezet, egy olyan politikus, akinek a pártja nem jutott be a parlamentbe. Ez meglehetősen bizarr” – fogalmazott Csoma.

A politikus azt is elmondta, hogy az RMDSZ országos vezető testületének pénteki ülésén megvitatják a témát, arról azonban, hogy megszavazzák-e a parlamentben az új kabinetet vagy sem, csak jövő héten döntenek. Addig tárgyalnak Tomackal, hogy kiderüljön, milyen tervei vannak a kormánnyal – tette hozzá.

Mit mondanak az elemzők?

A kommentátorok és politológusok egyelőre nem abban értenek egyet, hogy Eugen Tomac képes lesz-e működőképes kormányt alakítani, hanem abban, hogy rendkívül törékeny konstrukció előtt áll.

A Republica publicistája, Florin Negruțiu szerint a Tomac-kormány vagy eleve bukásra van ítélve, vagy arra szolgál, hogy a PSD kibújhasson a felelősség alól. Szerinte a szociáldemokraták úgy támogathatnak egy technokrata kabinetet, hogy közben megtarthatják az államapparátusban kiépített pozícióikat, a politikai költségeket pedig mások fizetik meg helyettük.

Negruțiu azt is bírálta, hogy Nicușor Dan teljesen kizárja az AUR-t a kormányzati képletből. Érvelése szerint az ellenzékben hagyott szélsőjobboldali párt tovább erősödhet, miközben a választók egy része úgy érezheti, hogy a rendszer továbbra sem engedi hatalomra azokat, akikre szavaztak.

A kormányalakítás sikerével kapcsolatban több elemző is szkeptikus. A bukaresti sajtóban már megjelentek olyan forgatókönyvek, amelyek szerint Tomac nem tud majd parlamenti többséget szerezni, a kudarc után pedig végül ismét Ilie Bolojan neve kerülhet elő kompromisszumos megoldásként.

Sergiu Mișcoiu, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem politológusa ugyanakkor úgy látja, Tomac jelölése rövid távon akár kiutat is jelenthet a politikai válságból. Szerinte Nicușor Dan tudatosan választott egy olyan politikust, aki a jobbközép térfélről érkezik, így a PNL és az USR nehezebben támadhatja azzal, hogy a PSD embere lenne.

A politológus szerint ugyanakkor a terv csak akkor működhet, ha a háttérben már megszületett valamiféle megállapodás a PSD-vel a kabinet parlamenti támogatásáról. Ellenkező esetben a Tomac-kormány stabilitása már a parlamenti szavazás előtt kérdésessé válhat.

Mișcoiu úgy véli, az államfő elsődleges célja az, hogy távol tartsa a szélsőséges pártokat a hatalomtól. Szerinte egy PSD vezette kormány könnyen az AUR vagy más radikális erők parlamenti támogatására szorulhatna, amit Nicușor Dan mindenképpen el akar kerülni.

A szakértő ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy még egy technokrata kabinet esetében is komoly politikai harc várható az államtitkári és második vonalbeli pozíciókért. Ha ezek a helyek pártkáderekkel telnek meg, a formálisan független miniszterek könnyen elveszíthetik tényleges mozgásterüket.

A kormány várható élettartamával kapcsolatban Mișcoiu sem optimista. Úgy fogalmazott: már az is „nagy csoda” lenne, ha a Tomac-kabinet jelenlegi formájában megérné az idei telet. A politológus szerint ugyanakkor a korábbi kormánypártok minden bizonnyal el akarják kerülni az előrehozott választásokat, ezért ha az első kormányalakítási kísérlet kudarcot vall, nagy nyomás nehezedhet a parlamentre, hogy egy második technokrata megoldást már megszavazzon.

Mi történik, ha Tomac nem kap bizalmat?

Eugen Tomacnak az alkotmány szerint tíz nap áll rendelkezésére, hogy a parlament elé vigye kormányprogramját és miniszterjelöltjeinek listáját. A kabinet csak akkor alakulhat meg, ha megszerzi a képviselők és szenátorok többségének támogatását.

Ha a parlament elutasítja a Tomac-kormányt, akkor a kabinet jogilag meg sem alakul. Ebben az esetben nem történik automatikus kormányváltás: Ilie Bolojan ügyvezető miniszterelnökként marad a Victoria-palotában, és a jelenlegi ügyvezető kormány folytatja munkáját.

A sikertelen parlamenti szavazás után Nicușor Dan államfőnek újabb konzultációkat kell összehívnia a pártokkal a Cotroceni-palotába, majd új miniszterelnök-jelöltet kell nevesítenie. Elméletileg ugyanazt a személyt is újra felkérheti, a politikai gyakorlatban azonban ilyenkor általában új megoldást keresnek.

A bukaresti politikai körökben már most több forgatókönyv kering arra az esetre, ha Tomac elbukna a parlamentben. Az egyik szerint a jelölés eleve arra szolgálhat, hogy felmérjék a pártok mozgásterét, miközben az ügyvezető Bolojan-kormány hónapokig hivatalban marad. Liberális források szerint a PNL arra is felkészült, hogy szükség esetén akár szeptemberig is ügyvezető kabinetként kormányozzon.

A Nemzeti Liberális Párt számára ugyanakkor Tomac esetleges kudarca új lehetőséget is teremthet. Több sajtóértesülés szerint a második konzultációs körben a liberálisok ismét hivatalosan is Ilie Bolojan nevét tennék le az asztalra, immár teljes jogkörű miniszterelnökként.

Mivel a parlamenti pártok többsége nem érdekelt előrehozott választásokban, több elemző arra számít, hogy egy első kudarc után erősödhet a nyomás valamiféle kompromisszumos megoldás elfogadására. Így még ha Tomac nem is tud kormányt alakítani, a jelenlegi politikai válság valószínűleg nem a parlament feloszlatása, hanem egy újabb alkudozási kör felé vinné az eseményeket.