Hiába van minden tárcánál miniszterjelölt, Eugen Tomac kormányának egyre fogynak az esélyei a beiktatásra

Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök véglegesíti a kormánylistáját és a kormányprogramját, közben pedig egyre szűkül a mozgástere a parlamenti támogatás megszerzésére. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyhangúlag úgy döntött, hogy nem szavazza meg a Tomac-kormányt, az USR is elutasító, az RMDSZ egyelőre nem ígért támogatást, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig csak a végleges miniszterlista és a kormányprogram benyújtása után döntene.

A csütörtökön kiszivárgott, még mindig nem hivatalos miniszterlista több ponton eltér ahhoz a névsorhoz képest, amelyről korábban a Transtelex is beszámolt. Most már mindegyik tárcánál van egy potenciális jelölt, de több név körül alakult ki vita: főleg azoknál, amelyeknél a PNL és más politikai szereplők PSD-s befolyásra utaló jeleket látnak.

Hogy néz ki a lista jelenleg?

Már korábban is lehetett tudni, hogy Eugen Tomac három miniszterelnök-helyettessel számolna, a SpotMedia által közölt lista szerint az egyikük Sorin Costreie lenne, aki egyben az oktatási és kutatási minisztériumot is vezetné, mellette Valeriu Nistor és Bogdan Dumitru tárca nélküli miniszterelnök-helyettesként kapna szerepet.

A belügyminisztérium élére Tiberiu Trifan kerülne, korábban Bogdan Despescu belügyi államtitkár merült fel, mint jelölt. Trifan diplomata és volt belügyi államtitkár, korábban Románia konzuljaként dolgozott Chișinăuban és Rómában, jelenleg pedig Madridban főkonzul.

A külügyminisztériumnál nincs változás: Luca Niculescu neve már a korábbi listákban is szerepelt. Niculescu jelenleg külügyi államtitkár, Románia OECD-csatlakozási folyamatának koordinátora, korábban pedig Románia párizsi nagykövete volt. Politikai pályája előtt újságíróként dolgozott, többek között az RFI Románia főszerkesztőjeként.

A védelmi tárcánál viszont csere történt, mivel korábban Mihnea Motoc volt védelmi miniszter, volt nagykövet szerepelt a listán, most azonban Dănuț Sebastian Neculăescu neve tűnt fel, aki Románia NATO-nagykövete, korábban stratégiai ügyekért felelős külügyi államtitkár volt.

A pénzügyminisztériumnál szintén új név jelent meg, a korábbi találgatásokban Bogdan Drăgoi, Alexandru Nazare és Bogdan Glăvan neve is felmerült, a mostani listán azonban Ionuț Simion szerepel. Simion adótanácsadó és üzleti vezető, a PwC Románia korábbi vezető partnere, és többször vezette az Amerikai Kereskedelmi Kamarát Romániában.

Az oktatási minisztériumnál Sorin Costreie neve maradt. Ő már a korábbi listán is szerepelt, Costreie egyébként elnöki tanácsadó az oktatás és kutatás területén.

A fejlesztési minisztérium az egyik legtöbbet vitatott tárca. A korábbi listában még Bogdan Florin Cristea elnöki államtanácsos, más hírekben pedig Șerban Țigănaș építész neve is felmerült. A mostani listán Vladimir Ionaș szerepel, aki szociológus, közvélemény-kutatásokkal és politikai tanácsadással foglalkozott, korábban pedig Sorin Grindeanu miniszterelnöki kancelláriájában dolgozott államtanácsosként. A PNL részéről éppen ez a jelölés váltott ki erős kritikákat, szerintük a fejlesztési tárca odaadása Ionaș-nak nehezen magyarázható másként, mint a PSD-vel folytatott egyeztetések eredményeként.

A mezőgazdasági minisztérium élén Nicolae Istudor neve maradt. Istudor a bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia rektora, agrár-élelmiszeripari és vidékfejlesztési területen dolgozik. Korábban a mezőgazdasági minisztériumban is volt államtitkár, Ilie Sârbu PSD-s miniszter mandátuma idején.

A szállításügyi minisztérium élére Ionuț Mașala kerülne. Ez a név a korábbi listában még nem szerepelt, későbbi sajtóértesülésekben viszont már előkerült. A G4Media szerint Mașalát a PSD javasolta a szállításügyi tárca élére. Mașala jelenleg a közúti infrastruktúráért felelős országos társaság, a CNAIR gazdasági igazgatója.

Zárójel: a G4Media ugyanebben a cikkben írt arról is, hogy Mașala neve korábban egy CNAIR-es ügyben is előkerült. A lap szerint a Számvevőszék 2022-ben megbírságolta a CNAIR-t, mert a társaság 2019-ben helikopteres különjáratokat bérelt a közbeszerzési szabályok betartása nélkül. A szolgáltatásért körülbelül 115 ezer lejt fizettek ki áfával együtt, az egyik járaton pedig Răzvan Cuc akkori PSD-s szállításügyi miniszter is utazott. A G4Media forrása szerint Mașala írta alá a szerződést és fizette ki a számlát előzetes pénzügyi ellenőrzési jóváhagyás nélkül. A CNAIR bírósághoz fordult a bírság miatt, de jogerősen elvesztette a pert.

Mașala a G4Media megkeresésére azt mondta, a felvetett ügyek régiek, az illetékes állami intézmények annak idején ellenőrizték őket, és őt soha nem kötelezték arra, hogy bármilyen összeget visszafizessen a társaságnak. A lap arról is írt, hogy Mașalát PSD-közelinek tartják, ő viszont erre úgy reagált, hogy a CNAIR-nél több kormány és több párt idején is dolgozott.

Zárójel bezárva, áttérve az igazságügyi minisztériumhoz, ennél a tárcánál maradt Cosmin Soare-Filatov neve. Ő Nicușor Dan államfő alkotmányjogi ügyekkel foglalkozó tanácsadója.

A gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és turisztikai tárcánál korábban Radu Burnete elnöki tanácsadó neve merült fel, a mostani listán azonban Florin Duma szerepel. Duma az üzleti és kisvállalkozói szférából érkezik, és az IMM România munkáltatói szervezethez köthető.

Az egészségügyi minisztériumnál szintén új név került elő, a mostani listán Șerban Dragosloveanu szerepel, akit Nicușor Dan bukaresti főpolgármesteri mandátuma idején neveztek ki a Foișor Kórház menedzserének. Dragosloveanu a Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanársegédje is.

A munkaügyi minisztérium élén Diana Morar neve szerepel. Morar korábban PNL-s parlamenti képviselő volt, majd Ludovic Orban politikai köréhez került közelebb. A jelölését a PNL-ben is bírálták, Ilie Bolojan pedig a liberálisok csütörtöki ülésén példaként említette őt azok között a jelöltek között, akik miatt szerinte a kabinet összetétele politikai alkukra utal.

Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium élére Carmen Moraru kerülne, aki korábban ennél a tárcánál dolgozott államtitkárként, és több kormányzati pozícióban is foglalkozott uniós forrásokkal, fejlesztési programokkal és közigazgatási projektekkel.

A környezetvédelmi minisztériumhoz Teodor Dulceață kerülhet, aki több mint tíz éve dolgozik a tárcánál, jelenleg főtitkárhelyettes. A SpotMedia szerint korábban Grațiela Gavrilescu volt környezetvédelmi miniszter egyik közeli munkatársa volt, nyilvános önéletrajza alapján pedig több közigazgatási és környezetvédelmi területhez kapcsolódó pozíciót is betöltött.

Az energiaügyi minisztérium jelöltje Andrei Covatariu lehet, aki energia- és klímapolitikai szakértőként ismert, energiabiztonsági és energiapolitikai területen dolgozott.

A kulturális minisztériumnál Adrian Papahagi neve maradt volna, de időközben – még a hivatalos jelölése előtt – visszalépett. Papahagi lényegében azzal indokolta a visszalépését, hogy a Tomac-kormány körül kialakult politikai és intézményi vita meghaladta azt a szintet, amiben ő szerepet tudna vagy akarna vállalni. Nem szeretne egy olyan konfliktus részévé válni, amelynek irányítására nincs ráhatása, és amely túlmutat a kulturális tárca vezetésén.

Eugen Tomacnak 233 szavazatra van szüksége ahhoz, hogy kormányát beiktassa a parlament. A HotNews összesítése szerint a PSD-nek 128 parlamenti képviselője van, az AUR-nak 90, a PNL-nek 76, az USR-nek 59, az RMDSZ-nek 31, a nemzeti kisebbségek frakciójának 17, az Uniți pentru România csoportnak 14, az SOS Romániának 15, a függetlenek között 15 képviselő és 8 szenátor van, a Béke – Románia az első csoportnak pedig 11 szenátora. A PNL, az USR és az AUR szavazatai nélkül Tomacnak a PSD, az RMDSZ, a kisebbségek és több kisebb parlamenti csoport támogatására lenne szüksége.

Tomac közben azt mondta, kész bármilyen szükséges kompromisszumra, beleértve azt is, hogy módosítson azokon a miniszterjelölti neveken, amelyeket a politikai vezetők nem fogadnak el. Azt is többször kijelentette, hogy nem akarja visszaadni a megbízatását. Ha Tomac kormánya nem kap bizalmat a parlamentben, az államfő új miniszterelnök-jelöltet nevezhet meg.