Hivatalosan is elindult a Bayer Construct csődeljárása: féléves védelmet kapott az erdélyi milliárdos cége

Hivatalosan is elindult a Bayer Construct Zrt. csődeljárása, miután a Fővárosi Törvényszék pénteken elrendelte a fizetési haladékot. A kormány korábban stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette az eljárást, így az ügy közvetlenül a fővárosi bíróság kizárólagos hatáskörébe került, írja a Telex. A döntés értelmében az 50 éves gyergyóremetei Balázs Attila építőipari birodalma hathónapos fizetési moratóriumot kapott a lejárt pénzkövetelések teljesítésére, így a hitelezők egyelőre nem indíthatnak ellene végrehajtást vagy inkasszót. A bíróság a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t jelölte ki állami vagyonfelügyelőként, amely a jövőben közvetlenül ellenőrzi a cég gazdasági lépéseit, felügyeli a csődegyezség előkészítését, miközben a hitelezőknek szigorú, harmincnapos jogvesztő határidőt szabtak meg a követeléseik bejelentésére.

A magyar jogi gyakorlatban a csődeljárás nem azonnali felszámolást jelent, hanem ad egy utolsó lehetőséget a talpon maradásra: a vezetés a helyén maradhat, hogy átütemezze az adósságállományt, és egyezséget kössön a beszállítókkal, valamint a finanszírozó bankokkal. Ha ez a kísérlet fél éven belül kudarcba fullad, a bíróság hivatalból felszámolásba fordítja át a folyamatot, ami a vagyonelemek kiárusításához és a cég jogutód nélküli megszűnéséhez vezet.

A Forbes listáján 74,3 milliárd forintos vagyonnal jegyzett, a korábbi években Tiborcz Istvánnal is üzletelő Balázs cégének mélyrepülése a budapesti gigaprojekt, a Zugló Városközpont körüli összeomlással indult el. A kormányváltás után a Tisza-kormány augusztus elején egyoldalúan elállt a Bosnyák tér mögé felhúzott irodakomplexum megvásárlásától, és a korábbi szerződésszegésekre – többek között a zuglói önkormányzat töröletlen elővásárlási jogára – hivatkozva több mint 300 milliárd forintot követel vissza a beruházótól. Bár a Bayer perrel kényszerítené ki a vétel kifizetését azt állítva, hogy az épületek határidőre és érvényes használatbavételi engedéllyel készültek el, az elzárt pénzcsapok azonnali likviditási válságba taszították a vállalatot. Ráadásul a XIV. kerületi önkormányzat is bírósághoz fordul a beruházó ellen az elmaradt infrastrukturális fejlesztések miatt.

A budapesti anyacég védett fizetési moratóriuma közvetlen hatással van a milliárdos székelyföldi kirakatbirodalmára is. Balázs Attila az elmúlt években magyar állami pénzekből, a Pro Economica Alapítvány támogatásaival formálta át szülőfaluját: Gyergyóremetén ipari park, tejporgyár, repülőtér és a helyi hokicsapatot kiszolgáló jégcsarnok épült, amiért a települést sokan csak „székelyföldi Felcsútként” kezdték emlegetni. A helyi gazdasági expanziót politikai oldalról a DNA korrupciós vádjait túlélő gyergyói RMDSZ-elnök, Barti Tihamér egyengette.

Az erdélyi beruházások leglátványosabb elemeinél, így az ötcsillagos gyergyóremetei luxusszálloda és wellnessközpont építkezésén azonban a Transtelex helyszíni tapasztalatai szerint már a nyár folyamán leállt a munka, és a helyi leányvállalatoknál is drasztikusan visszaesett az árbevétel és az alkalmazotti létszám. Bár az erdélyi cégek jogilag különálló egységek, a túlélésük alapvetően a budapesti anyahajó tőkeellátottságától függött. A most elrendelt csődeljárás és az állami vagyonfelügyelő megérkezése gyakorlatilag megpecsételheti a székelyföldi presztízsberuházásoknak a sorsát is.