Ismét megszavazták a képviselők 859 barnamedve kilövését engedélyező törvényt

Szerdán a képviselőház a szenátus által elfogadott formában ismét megszavazta a 859 barnamedve kilövését megengedő törvényt, amelyet korábban az államfő visszaküldött felülvizsgálatra a parlamentnek.

A jogszabály a korábbi 426 helyett 2026-ra és 2027-re évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal, és a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli. A tervezetet előterjesztő RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme, valamint a túlszaporodott állomány tudományos alapú szabályozása. A törvénytervezet korábban többször is élesen bírálták a környezetvédő szervezetek, de parlament ennek ellenére elfogadta azt, majd május 4-én továbbította kihirdetésre az elnöki hivatalnak. Az államfő előbb az alkotmánybíróságon támadta meg azt, majd miután a normakontrollon átment, visszaküldte felülvizsgálatra a parlamentnek. Most másodszor is megszavazták, és az elnöki hivatalhoz küldik kihirdetésre.

„Közel egy éve kezdeményeztük a megelőzési kvóták megduplázását az idei és a 2027-es évre, rögtön azután, hogy tudományos felmérés is igazolta azt, amit az RMDSZ éve óta mond: a medvepopuláció túlszaporodása csak hatékonyabb beavatkozással fékezhető meg. Az azonnali beavatkozás a veszélyes medvékkel szemben, amit szintén az RMDSZ kezdeményezésére vezettünk be, nem pótolja a populációszabályozást.

Sajnos az államfő által kért újratárgyalás miatt sok időt vesztettünk. Most az a legfontosabb, hogy a törvény mielőbb kihirdetésre kerüljön, hogy minél előbb végre lehessen hajtani az előírt kilövési kvótákat”

– idézi az RMDSZ tájékoztatása a tervezet egyik kezdeményezőjét, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, szenátort.

A kvótaemelésről szóló törvénytervezetet tavaly decemberben iktatták a parlamentben többségében RMDSZ-es törvényhozók kezdeményezésére, de minden pártból támogatták néhányan. A kvóták megállapításánál a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményeire hivatkoztak a törvényhozók, ami szerint 10 és 13 ezer közé tehető a Romániában élő barnamedvék száma.

A törvénytervezetet több természetvédő szervezet is bírált, azt állítva, hogy a romániai medvepopuláció genetikai felmérése hiteltelen. Az Agent Green azt kifogásolta, hogy a mintákat vadászok gyűjtötték és az önkéntes megfigyelők részvételét nem engedélyezték. A Natura 2000 Koalíció arra panaszkodott, hogy hiába kérik a közpénzből készült medvefelmérés nyers adatait, mert szerzői jogokra hivatkozva megtagadták azt tőlük. A Natura 2000 Koalíció arra figyelmeztetett, hogy ahelyett, hogy az illetékes hatóságok ott avatkoznának be, ahol fontos lenne, a medvéket teszik bűnbakká, és az emberek szenvedését használják fel egy sikertelen politika igazolására. A szervezet szerint a problémás medvék kezelése, a világos kritériumok, az átláthatóság nélkül a vadászati kvóták növelése nem hozza meg a várt hatást.

Akkor a WWF Románia azt írta, bár a tervezet az ember és medve közötti konfliktusok csökkentésére nyújtották be, de nemcsak az európai jogszabályokkal lehet ellentétes, hanem jelentős károkat okozhat a biodiverzitásban, és nem kezeli a konfliktusok valódi okait. A WWF szerint egy általános kvóta megállapítása vadgazdálkodási intézkedésként értelmezhető, ami tiltott a barnamedvék esetében. Nehezményezik, hogy nincs egyértelmű kritériumrendszer, amely meghatározza, milyen esetekben lehet medvéket kilőni. Szerintük ugyanakkor jogtechnikai és alkotmányossági problémák is lehetnek a törvénnyel, a számszerű kvóták törvényben való rögzítése ugyanis korlátozza a hatóságok rugalmasságát, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a terepen tapasztalható valós helyzetekhez.

A legfontosabb viszont, hogy

a szervezet szerint a nemzetközi tapasztalatok és hazai példák is azt mutatják, hogy a nagyragadozó-populációk csökkentése nem vezet automatikusan az incidensek számának csökkenéséhez.

Az államfő azt kifogásolta a törvénnyel kapcsolatban, hogy a különböző hatóságok felelősségi köre és a medvék elleni intézkedések sorrendje is pontosításra szorul, ahogy az is, hogy mikor alkalmazható az állat elriasztása, befogása és – végső esetben – a kilövése. Nicușor Dan azzal is érvelt, hogy a szabályozásnak országosan egységesnek kell lennie, nem alakulhat ki eltérő gyakorlat az egyes régiókban, településeken. Azt is kifogásolta, hogy a törvény 2026-ra és 2027-re ugyanazt a kilövési kvótát írja elő, anélkül, hogy felmérné, hogy időközben miként alakul a medveállomány mérete.

A törvénytervezet a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően lépn hatályba, amennyiben az államfő kihirdeti.