Nicușor Dan visszaküldte parlamentnek a medvekilövési kvótát megduplázó törvényt

Újratárgyalásra visszaküldte a parlamentnek Nicușor Dan államfő azt az törvényt, amely 2026-ban 859 barnamedve kilövését tenné lehetővé „megelőzési céllal”.

Az Agepres összefoglalója szerint az államfő újratárgyalási kérelmében elismeri, hogy a jogszabály legitim célt követ: az emberek életének és testi épségének védelmét, valamint a medvék által okozott károk csökkentését. Azonban jelenlegi formájában a törvény nem teremt egyensúlyt a lakosság biztonsága, a medvék elleni beavatkozások, az intézkedések ellenőrizhetősége, valamint a faj szigorú védelme között.

Nicușor Dan szerint önmagában a vadászterületenkénti kilövési kvóták meghatározása nem ad útmutatást arra, hogy melyek azok az példányok, amelyek eltávolítása ténylegesen csökkentené az ember-medve konfliktusokat. Érvei szerint a megelőző kilövéseket a helyi adatokra kellene alapozni.

Az államfő szerint

elsősorban az emberhez szokott, bizonyítottan veszélyes, lakott területeken ismételten felbukkanó példányokat kellene célba venni, miután megvizsgálták az észszerű, nem halálos alternatívákat is.

Az indoklásban ugyanakkor sürgeti a 2026-os és 2027-es kvóták újragondolását is. Érvei szerint a jelenlegi szabályozás kötelező köztes felülvizsgálat nélkül másolja át a 2026-os számokat a következő évre, ami jövőre is 859 medve megelőző kilövését és 110 egyed azonnali eltávolítását jelentené.

„Egy adott évre meghatározott kilövési kvóta nem alkalmazható automatikusan a következő esztendőben is. A medvepopuláció helyzetét ugyanis folyamatosan alakítják a törvényes kilövések, a természetes és a balesetből eredő elhullások, az orvvadászat, a szaporodás, valamint az egyedek elvándorlása és a vadászterületek közötti mozgása”

– írta Nicușor Dan.

Az elnök kifogásolja azt is, hogy a törvény egy országos keretet és 528 vadászterületre lebontott kvótát hagy jóvá, de nem hoz létre egységes, valós idejű nyilvántartási rendszert a kilövések követésére. Szerinte valamennyi kilövést azonnal rögzíteni kellene egy országos elektronikus nyilvántartásban, amely automatikusan megakadályozná az újabb példányok elejtését, ha egy vadászterületen elérték a megengedett kvótát.

Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke szerint a mostani döntésével Nicușor Dan cserbenhagyta a lakosságot. „Ez a döntés elfogadhatatlan. Az államfő cserbenhagyta a lakosságot, és fittyet hány a hegyvidéki települések mindennapos küzdelmére, a tönkretett gazdaságokra, az elpusztított jószágokra és ami a legeslegfontosabb: az emberi életekre” – írta a tanácselnök a Facebookon. Tamás Sándor azt a korábban indított petíciót is megosztotta, amelyben többek között a tervezet mielőbbi kihirdetését, valamint a barnamedve védettségi státusának felülvizsgálatát sürgetik az azt aláírók. Kovászna megyében például évente 85 medve kilövését javasolják a következő két évben, míg Hargita megyében 105 példányét.

A kvótaemelésről szóló törvénytervezetet tavaly decemberben iktatták a parlamentben többségében RMDSZ-es törvényhozók kezdeményezésére, élünkön Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi miniszterrel. Ugyanakkor minden pártból támogatták néhányan a kezdeményezést. A kvóták megállapításánál a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményeire hivatkoztak a törvényhozók. A hivatkozott felmérés szerint 10 és 13 ezer közé tehető a Romániában élő barnamedvék száma.

A törvénytervezetet több természetvédő szervezet is bírált, azt állítva, hogy a romániai medvepopuláció genetikai felmérése hiteltelen. Az Agent Green azt kifogásolta, hogy a mintákat vadászok gyűjtötték és az önkéntes megfigyelők részvételét nem engedélyezték. A Natura 2000 Koalíció arra panaszkodott, hogy hiába kérik a közpénzből készült medvefelmérés nyers adatait, mert szerzői jogokra hivatkozva megtagadták azt tőlük. A Natura 2000 Koalíció arra figyelmeztetett, hogy ahelyett, hogy az illetékes hatóságok ott avatkoznának be, ahol fontos lenne, a medvéket teszik bűnbakká, és az emberek szenvedését használják fel egy sikertelen politika igazolására. A szervezet szerint a problémás medvék kezelése, a világos kritériumok, az átláthatóság nélkül a vadászati kvóták növelése nem hozza meg a várt hatást.

Akkor a WWF Románia azt írta, bár a tervezet az ember és medve közötti konfliktusok csökkentésére nyújtották be, de nemcsak az európai jogszabályokkal lehet ellentétes, hanem jelentős károkat okozhat a biodiverzitásban, és nem kezeli a konfliktusok valódi okait. A WWF szerint egy általános kvóta megállapítása vadgazdálkodási intézkedésként értelmezhető, ami tiltott a barnamedvék esetében. Nehezményezik, hogy nincs egyértelmű kritériumrendszer, amely meghatározza, milyen esetekben lehet medvéket kilőni. Szerintük ugyanakkor jogtechnikai és alkotmányossági problémák is lehetnek a törvénnyel, a számszerű kvóták törvényben való rögzítése ugyanis korlátozza a hatóságok rugalmasságát, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a terepen tapasztalható valós helyzetekhez.

A legfontosabb viszont, hogy

a szervezet szerint a nemzetközi tapasztalatok és hazai példák is azt mutatják, hogy a nagyragadozó-populációk csökkentése nem vezet automatikusan az incidensek számának csökkenéséhez.

A törvénytervezetet végül áprilisban szavazta meg a parlament, de Nicușor Dan májusban megtámadta azt az alkotmánybíróságon. A beadványát végül júniusban elutasította a testület. A törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után lépne hatályba, de ahhoz előbb alá kellene írnia az elnöknek, aki most visszaküldte megfontolásra. Jelenleg a parlamenti képviselők nyári szüneten vannak, ha nem hívnak össze rendkívüli ülésszakot, akkor csak ősszel szavazhatnak róla újra.