Újratárgyalta és elfogadta a szenátus a medvekilövési kvótát megduplázó törvényt

A szenátus szerdán újratárgyalta a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt, és elutasította Nicușor Dan államfő kifogásait, tájékoztat az Agerpres.

A felsőház 103 támogató és öt ellenszavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályjavaslatot. A 2021/81-es sürgősségi kormányrendeletet módosító és kiegészítő törvénytervezet szerint 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését engedélyezik a populáció szabályozása érdekében. Emellett külön beavatkozási kvótát is megállapítanak: az emberekre és gazdaságokra közvetlen veszélyt jelentő egyedek közül 110 lőhető ki.

A jogszabályjavaslatot 2026 áprilisában fogadta el a képviselőház döntő házként, de Nicușor Dan államfő megtámadta a törvényt az alkotmánybíróságon, beadványát azonban a testület elutasította. Ezután az államfő visszaküldte a jogszabályt a parlamentnek újratárgyalásra, így került ismét a szenátus elé.

A következő lépésben a törvény visszakerül az államfőhöz kihirdetésre, majd a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után lép érvénybe.

A kvótaemelésről szóló törvénytervezetet tavaly decemberben iktatták a parlamentben többségében RMDSZ-es törvényhozók kezdeményezésére, élünkön Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi miniszterrel. Ugyanakkor minden pártból támogatták néhányan a kezdeményezést. A kvóták megállapításánál a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményeire hivatkoztak a törvényhozók. A hivatkozott felmérés szerint 10 és 13 ezer közé tehető a Romániában élő barnamedvék száma.

A törvénytervezetet több természetvédő szervezet is bírált, azt állítva, hogy a romániai medvepopuláció genetikai felmérése hiteltelen. Az Agent Green azt kifogásolta, hogy a mintákat vadászok gyűjtötték és az önkéntes megfigyelők részvételét nem engedélyezték. A Natura 2000 Koalíció arra panaszkodott, hogy hiába kérik a közpénzből készült medvefelmérés nyers adatait, mert szerzői jogokra hivatkozva megtagadták azt tőlük. A Natura 2000 Koalíció arra figyelmeztetett, hogy ahelyett, hogy az illetékes hatóságok ott avatkoznának be, ahol fontos lenne, a medvéket teszik bűnbakká, és az emberek szenvedését használják fel egy sikertelen politika igazolására. A szervezet szerint a problémás medvék kezelése, a világos kritériumok, az átláthatóság nélkül a vadászati kvóták növelése nem hozza meg a várt hatást.

Akkor a WWF Románia azt írta, bár a tervezet az ember és medve közötti konfliktusok csökkentésére nyújtották be, de nemcsak az európai jogszabályokkal lehet ellentétes, hanem jelentős károkat okozhat a biodiverzitásban, és nem kezeli a konfliktusok valódi okait. A WWF szerint egy általános kvóta megállapítása vadgazdálkodási intézkedésként értelmezhető, ami tiltott a barnamedvék esetében. Nehezményezik, hogy nincs egyértelmű kritériumrendszer, amely meghatározza, milyen esetekben lehet medvéket kilőni. Szerintük ugyanakkor jogtechnikai és alkotmányossági problémák is lehetnek a törvénnyel, a számszerű kvóták törvényben való rögzítése ugyanis korlátozza a hatóságok rugalmasságát, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a terepen tapasztalható valós helyzetekhez.

A legfontosabb viszont, hogy

a szervezet szerint a nemzetközi tapasztalatok és hazai példák is azt mutatják, hogy a nagyragadozó-populációk csökkentése nem vezet automatikusan az incidensek számának csökkenéséhez.