Natura 2000 Koalíció: A „medvetámadások” ürügyén a kormány kvótaemelésre készül, de nem ez a megoldás

„Mélységesen sajnálunk minden a vadvilághoz kötődő tragédiát. Az emberek biztonsága számít. De a mostanában hirdetett megoldások nem csak helytelenek, hanem cinikusak is” – írja Facebook-bejegyzésében Natura 2000 Koalíció. A természetvédelmi szervezet azzal a kérdéssel ütötte fel posztját, hogy a kormány a medve miatt súlyosan sérült predeáli hegyimentő ürügyén készül a következő kvótaemelésre?

Natura 2000 Koalíció szerint ahelyett, hogy az illetékes hatóságok ott avatkoznának be, ahol fontos, a medvéket teszik bűnbakká, és az emberek szenvedését használják fel egy sikertelen politika igazolására. A szervezet szerint a problémás medvék kezelése, a világos kritériumok, az átláthatóság nélkül a vadászati kvóták növelése nem hozza meg a várt hatást.

„Az elmúlt napokban számos, barnamedvékkel kapcsolatos tragikus eset került nyilvánosságra – ez a valóság, amely integrált megközelítést igényel. Sajnos úgy tűnik, hogy ezeket az eseményeket ürügyként használják fel a megelőzési kvóták még nagyobb mértékű növelésének igazolására, egy olyan rendszerben, amely eddig elmulasztotta közölni a korábbi intézkedések eredményeit – a problémás egyedek eltávolított egyedeinek számát az eltávolított trófeás egyedek számával szemben; a nemzeti genetikai monitoring eredményeit; a medvék helyi előfordulásának megelőzésére irányuló intézkedéseket” – fejtették ki a természetvédők.

Szerintük nem a veszélyesnek ítélt medvék keltik fel a vadászok figyelmét, mert kisebbek, kiszámíthatatlanok és nem lehet őket levadászni. Ehelyett a nagy medvékre vadásznak, többnyire a domináns hímekre, amelyek az erdőbe húzódva vonulnak. „Éppen azok, amelyek NEM mennek be a falvakba, és amelyek döntő szerepet játszanak a populáció társadalmi egyensúlyában” – jegyezték meg.

Hozzátéve, hogy ebben a formában eufemizmusok nélkül beszélhetünk „trófeakvótákról” vagy a legértékesebb medvék szisztematikus „kiválasztásáról”. Ez a megközelítés – az intenzív kiegészítő etetéssel kombinálva – mesterséges egyensúlyhiányhoz vezetett: több nőstény, könnyebben hozzáférhető táplálék, több kölyök (4-5 kölyök egy nőstényre már nem ritkaság).

„Ha a problémás medvék aktívak maradnak, továbbra is előfordulnak majd incidensek, és állandó jelenlétük a lakott területeken megerősíti azt a hamis képzetet, hogy »elárasztanak minket a medvék«. És elkerülhetetlenül újra felmerül majd a kérdés: »Túl sok medvénk van, többre kell vadászni!«” – írták.

Szerintük ez a mostani metódus elválik a tudományos valóságtól és a helyes gazdálkodási gyakorlattól. Egy „imázsjáték”, amelyben a közbiztonságot pajzsként használják fel a trófeavadászati program előmozdítására, amelyhez „érzelmi, manipulatív és mélyen machiavellista retorikába csomagolnak”.

„Romániának menedzsmentre van szüksége, nem pedig álcázott trófeákra. Célzott beavatkozásokra van szükségünk, nem pedig szelektíven alkalmazott »megelőzési« kvótákra. A környezetvédelmi civil szervezetek nem felelősek a vadgazdálkodásért, a vadászterületeket a törvény szerint a szövetségek kezelik. Ki vonja őket felelősségre?” – írta a Natura 2000 Koalíció. Pozitív példaként említve Tusnádfürdőt, ahol a hatékony beavatkozásnak köszönhetően a „medvés övezetben” is sikerült az ember és medve együttélését normalizálni.