Elfogadták az RMDSZ-esek által javasolt, megduplázott medvekvótát, amit a környezetvédők élesen bíráltak

Szerdai ülésén fogadta el a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely megduplázza a medvepopuláció kilövési kvótáját, és lehetővé teszi, hogy évente 859 egyedet lőjenek ki „megelőzési céllal” – írja a szövetség közleménye.

„A medvék túlszaporodásának megfékezéséhez tudományos alapra helyezett beavatkozási és megelőzési kvótára van szükség.

Az elmúlt években egyedül az RMDSZ képviselte következetesen ezt, és ültetett gyakorlatba komplex intézkedéscsomagot az emberi élet védelmében, szakmai alapon kezelve a medvepopulációt. A tavaly lezárult populációfelmérés után ismét nekünk kellett javasolnunk a ma elfogadott törvényt, amellyel a parlament a tudományos felmérés alapján jóváhagyta az idén és jövőre kilőhető medvék számát”

– idézi a közlemény Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, RMDSZ-es szenátort.

A tájékoztatásban azt is megjegyzik, hogy a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet is megszavazta, amely a veszélyes medvékkel szembeni azonnali beavatkozásról szóló sürgősségi kormányrendeletet hagyja jóvá. Ebben azt rögzítették, ha egy településen medve jár, belterületen a helyi beavatkozási csapat azonnal dönthet a kilövésről. Ugyanakkor már nem szükséges minden résztvevőnek aláírnia, elegendő az intervenciós csapat tagjainak többségi jóváhagyása.

A törvénytervezetek a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüket követően lépnek hatályba, amennyiben az államfő nem emel kifogást ellenük és aláírja azokat.

A kvótaemelésről szóló törvénytervezetet, amelyről az RMDSZ azt állítja, hogy a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményeire épül, tavaly decemberben iktatták a parlamentben többségében RMDSZ-es törvényhozók kezdeményezésére, élünkön Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi miniszterrel. Ugyanakkor minden parlamenti alakulatból támogatták néhányan.

A tervezet szerint az éves kvótát mintegy 500 vadászterület között osztják szét, figyelembe véve az említett genetikai populációfelmérés adatait, a 2024–2025-ös állománybecslési adatokat, a vadkárok mértékét, valamint a genetikai mintavételek számát. Hargita megyében például évente 105, Kovászna megyében pedig évente 85 medve kilövését javasolják a következő két évben. Ennél kevesebb, 70 lenne a megelőzési kvóta Brassó megyében, amely – legalábbis aszerint a genetikai felmérés szerint, amire a törvénytervezet is hivatkozik – Hargita megye mellett az ország másik legnagyobb és legsűrűbb medveállománnyal rendelkező területe. A hivatkozott felmérés szerint 10 és 13 ezer közé tehető a Romániában élő barnamedvék száma.

A romániai medvepopuláció genetikai felmérését azonban több természetvédő szervezet is hiteltelennek tartotta. Az Agent Green szerint a felmérés azért hiteltelen, mert a mintákat vadászok gyűjtötték és az önkéntes megfigyelők részvételét nem engedélyezték. A Natura 2000 Koalíció arra panaszkodott, hogy hiába kérik a közpénzből készült medvefelmérés nyers adatait, mert szerzői jogokra hivatkozva megtagadták azt tőlük. A Natura 2000 Koalíció arra figyelmeztetett, hogy ahelyett, hogy az illetékes hatóságok ott avatkoznának be, ahol fontos lenne, a medvéket teszik bűnbakká, és az emberek szenvedését használják fel egy sikertelen politika igazolására. A szervezet szerint a problémás medvék kezelése, a világos kritériumok, az átláthatóság nélkül a vadászati kvóták növelése nem hozza meg a várt hatást.

A törvénytervezetet a szenátusban márciusban fogadták el. Akkor a WWF Románia azt írta, bár a tervezet az ember és medve közötti konfliktusok csökkentésére nyújtották be, de nemcsak az európai jogszabályokkal lehet ellentétes, hanem jelentős károkat okozhat a biodiverzitásban, és nem kezeli a konfliktusok valódi okait. A WWF Románia akkori közlemény is kritizálta, hogy a javasolt kvótát nem támasztják alá szilárd és átlátható tudományos adatok, többek között nem ismert a teljes módszertana, a mintavétel reprezentativitása, a statisztikai megbízhatósági intervallumok, a mintagyűjtés folyamatának világos dokumentációja. És csak rontja a megbízhatóságát, hogy megtagadják a nyers adatok nyilvánosságra hozását.

A WWF szerint egy általános kvóta megállapítása vadgazdálkodási intézkedésként értelmezhető, ami tiltott a barnamedvék esetében. Nehezményezik, hogy nincs egyértelmű kritériumrendszer, amely meghatározza, milyen esetekben lehet medvéket kilőni. Szerintük ugyanakkor jogtechnikai és alkotmányossági problémák is lehetnek a törvénnyel, a számszerű kvóták törvényben való rögzítése ugyanis korlátozza a hatóságok rugalmasságát, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a terepen tapasztalható valós helyzetekhez.

A legfontosabb viszont, hogy

a szervezet szerint a nemzetközi tapasztalatok és hazai példák is azt mutatják, hogy a nagyragadozó-populációk csökkentése nem vezet automatikusan az incidensek számának csökkenéséhez.

A konfliktusok fő okai inkább: a hulladékhoz és egyéb emberi eredetű táplálékforrásokhoz való hozzáférés; a kiegészítő etetés (szándékos vagy véletlen); az ellenőrizetlen turisztikai fejlesztések; az élőhely-fragmentáció; valamint az oktatás és tudatosság hiánya. A WWF Románia pozitív példaként említi a tusnádfürdői beavatkozásokat, amely rövid idő alatt látványos eredményeket hoztak.