Worst-case scenario: az AUR kormányra kerül – mi várhat Romániára?

„Sorin Grindeanu azt mondta nekem, hogy ezt nem tenné meg” – nyilatkozta a napokban Kelemen Hunor arról, hogy készül-e a Szociáldemokrata Párt (PSD) együtt kormányozni a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR). A PSD vezetőjével tartott találkozója után az RMDSZ elnöke egy olyan kérdésre válaszolt az újságíróknak, ami a PSD és az AUR közös bizalmatlansági indítványának május 5-i megszavazása óta foglalkoztatja az elemzőket és a közvéleményt.

Grindeanu ígérete nem új, a szociáldemokraták a Bolojan-kormány megbuktatása óta nyilvánosan is hangoztatják, hogy nem szövetkeznek a megismételt államfőválasztás első fordulóját fölényesen megnyerő George Simion szélsőséges pártjával. Ezt akkor még komolyan is gondolhatták, mert más volt a terv: folytatni a kormányzást a „népnyúzó” Ilie Bolojant félreállító PNL-vel. Csakhogy a számításaikkal ellentétben a liberálisok felsorakoztak a pártelnök mögé, ami közel négy és fél hónapja tartó politikai patthelyzetet idézett elő.

A Bolojan-kabinet bukása utáni kormányalakítási tárgyalások nagyon gyorsan holtpontra jutottak a parlamenti erőviszonyok és a pártok egymást kizáró feltételei miatt. Utóbbiak röviden így foglalhatók össze:

• a PNL és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) összezárt, és nem támogat olyan kormányt, amelyben a PSD is részt vesz
• a szociáldemokraták csak egy kisebbségi PSD-kormányt vagy egy PSD köré szerveződő kormányt támogatnak
• az RMDSZ nem akar olyan parlamenti kormánytöbbségbe kerülni, amiben az AUR, a putyinista SOS Románia, vagy a két pártból időközben kilépett képviselők és szenátorok is részt vesznek
• az AUR nem szavaz meg olyan kormányt, amelyben nem vesz részt
• a PNL, USR és az RMDSZ nem akar közösen kormányozni az AUR-ral.

Nicușor Dan államfő szerdán úgy fut neki a harmadik miniszterelnök-jelölésnek, hogy még mindig nem körvonalazódik a kormány beiktatásához szükséges legalább 233 fős parlamenti többség. Ha a pártok nem változtatnak az eddigi álláspontjukon, a képviselőházi és a szenátusi mandátumok eloszlása alapján egy PSD-kormány a PNL, USR, AUR és RMDSZ nélkül legtöbb 219 támogató szavazatot szerezhet. Ebbe a táborba soroltuk megengedő módon a szociáldemokraták mellett az Egységben Romániért, a Béke-Románia az első és az időközben stratégiát váltani látszó SOS Románia frakciót, a nemzeti kisebbségek frakcióját, az összes függetlent, illetve az Ilie Bolojannal szembeforduló legfeljebb 16 liberális parlamenti politikust.

Így ha szerdán a Cotroceni-i palotában nem születik valamilyen kompromisszum, a PSD számára az AUR marad az egyetlen reális partner egy stabil parlamenti többség létrehozásához. Ha pedig ez a koalíció sem jön létre, a politikai patthelyzet folytatódik, és az előre hozott választások lehetősége is megnyílhat.

Az AUR már kiszabadult a politikai karanténból

Bármit is ígért Sorin Grindeanu magánbeszélgetésen Kelemen Hunornak vagy nyilvánosan a választóknak, a PSD és az AUR közeledésének jelei már jó ideje látszanak. Sőt voltaképpen a szociáldemokraták már ki is szabadították a politikai karanténból Simionékat azzal, hogy egy utólag nyilvánossá vált háttéralku révén a jelöltjük megkapta egy fontos állami intézmény, a köztelevízió ideiglenes vezetését. Néhány nappal korábban pedig a két párt írásos megállapodása alapján az AUR – az RMDSZ hozzájárulásával – növelte a súlyát a képviselőház házbizottságában is. Ezek a fejlemények mindenesetre megmutatták, hogy a PSD és az AUR körül létrehozható működő parlamenti többség.

Ugyanakkor akadnak már olyan szociáldemokrata politikusok is, akik nyilvánosan számolnak Simionék támogatásával. Mihai Ghigiu képviselő természetesnek nevezte, hogy az AUR megszavazzon egy PSD-kormányt, Robert Negoiţă polgármester pedig nemrégiben már azt fejtegette, milyen feltételekkel vállalná az AUR a közös kormányzást. Sajtóértesülések szerint a kulisszák mögött a párt keményvonalas politikusai, Marian Neacșu és Mihai Tudose is koalíciót kötnének Simionékkal. Tánczos Barna RMDSZ-es ügyvivő miniszterelnök-helyettes pedig erre ráerősítve néhány napja kijelentette, hogy „nagyon sokan vannak a PSD-ben, akik szerint az egyetlen lehetőség az AUR-ral való együttműködés”.

Természetesen nem kizárt, hogy az AUR-hoz való látványos közeledéssel a szociáldemokraták egykori koalíciós társaikat akarják jobb belátásra bírni. Információink szerint a PSD az elmúlt napokban különösen az RMDSZ-t győzködte arról, hogy szavazzon meg egy Grindeanu-kormányt, és nem riadtak el a burkolt fenyegetéstől sem. „Arra panaszkodnak, hogy mi taszítjuk őket az AUR felé. Finoman megüzenték, hogy ha nem támogatjuk őket, akkor ők megszavazzák a parlamentben a román lobogó csókolgatását előíró zászlótörvényt” – nyilatozta a Transtelexnek az RMDSZ egyik magas rangú politikusa.

Másfelől elképzelhető az is, hogy az AUR kormányzási készségének kinyilvánítása inkább csak taktikázás. Simionék a felmérések alapján valójában az előre hozott választásokban érdekeltek. Tisztában lehetnek azzal, hogy hatalomra kerülve a válságkezelés politikai költségeit is viselniük kellene, és esetleges együttműködésük a PSD-vel gyengítheti a rendszerellenes üzeneteiket, amelyekre támogatottságuk jelentős részét alapozzák. Viszont azt a képet igyekeznek kialakítani magukról, hogy már most kormányképesek, és készek azonnal kezelni a romániai válsághelyzetet.

Mindenesetre az AUR még soha nem került olyan közel a Victoria-palotához, mint most. A PSD-AUR körüli parlamenti többség már olajozottan működik, Grindeanura pedig egyre nagyobb nyomást helyeznek a forráshiány miatt szenvedő szociáldemokrata önkormányzati vezetők. Az AUR hatalomra jutásának kedvező körülmény az is, hogy az AfD fölényesen megnyerte a szász-anhalti tartományi választást, és az addig szintén politikai karanténban tartott német szélsőjobb kormányzati pozíciókba kerülhet.

Ezért teljesen nem zárható ki, hogy Grindeanuék az államfő esetleges ellenkezését legyűrve, a „nemzeti érdekre” hivatkozva koalícióra lépnek Simionékkal. Cikkünkben azt az AUR kormányra kerülésének hipotetikus forgatókönyvét járjuk körül. Következtetéseinket a párt programjára, politikusaik eddigi nyilatkozataira és szakértők megszólalásaira alapozzuk.

Simionék kormányzati szerepvállalásának hatásai nyilván azon is múlnak, hogy kisebbségi partnerként mennyire tudják érvényesíteni akaratukat a PSD-vel kötött koalícióban. Cikkünkben a kedvezőtlenebb, az AUR számára nagyobb mozgásteret biztosító forgatókönyvből indulunk ki. Azzal számolunk, hogy a PSD csak visszafogottan fékezné koalíciós partnerét. Ez nem is annyira elrugaszkodott hipotézis, tekintettel arra, hogy a szociáldemokraták egyik legbefolyásosabb, Lia Olguța Vasilescu fémjelezte szárnyának nézetei nem is állnak olyan távol az AUR-étól.

Azonnali piaci reakciók

Az a koalíciós erőviszonyoktól függetlenül borítékolható, hogy már önmagában az AUR kormányra lépésének hírére reagálni fognak a piacok. Volt ugyanis már precedens arra, hogy George Simion a hatalom közelébe került. Amikor az AUR elnöke tavaly májusában fölényesen megnyerte a megismételt államfőválasztás első fordulóját, a bukaresti tőzsdeindex már másnap közel 3 százalékot esett. A lej a következő napokban történelmi mélypontra gyengült az euróval szemben, egy hét alatt közel 3 százalékot veszített az értékéből. A jegybanknak akkor több milliárd eurót kellett felhasználnia a devizatartalékból a lej stabilizálására. A tízéves román állampapírok hozama mintegy 60 bázisponttal emelkedett, vagyis drágulhat az állam finanszírozása.

Ha nem is ekkora kilengésekre, de hasonló piaci reakciókra lehet számítani egy PSD-AUR-koalíció bejelentése után is. A megingás amplitúdója és időtartama már nagyrészt attól függne, hogy milyen gazdaságpolitikát hirdet az új kormány, ki kapja a pénzügyminisztériumot, és sikerül-e meggyőzniük a befektetőket arról, hogy folytatják a költségvetési hiány lefaragását és az uniós források lehívásához szükséges reformokat.

A piaci hatásokat befolyásolhatja Románia jelenlegi különösen kényes helyzete is. Augusztus elsején a Fitch, egy hétre rá pedig a Moody's is megőrizte az ország befektetésre ajánlott besorolását, de mindkettő negatív kilátással. De még hátra van az S&P Global Ratings értékelése, ami október 2-án várható. Románia esetleges leminősítése a befektetésre már nem ajánlott kategóriába rendkívül súlyos, láncreakció-szerű következményekkel járna a teljes gazdaságra nézve. Egyes elemzők szerint a 2015-ös görög válsághoz hasonló forgatókönyv várna ebben az esetben az országra.

Magyar félelmek

Hosszabb távon az AUR kormányra kerülését várhatóan a romániai magyar közösség érezné meg a legközvetlenebb módon. Ez még akkor is igaz, ha a nagypolitikába az úzvölgyi temetőfoglalással berobbanó Simionékat végül nem a magyarellenességük emelte Románia legnagyobb támogatottságú pártjává. „Katasztrófát jelentene a kisebbségi magyar közösség számára, ha hatalomra kerülnének, de nem feltétlenül és szükségszerűen azért, mert frontálisan nekimennének a magyar intézményrendszernek, amitől a magyarok félnek” – nyilatkozta erről Kiss Tamás szociológus egy júniusi kerekasztalon.

Ezzel arra is utalhatott, hogy a szerzett jogok jelentős részét törvények, az alkotmány és Románia nemzetközi kötelezettségei is védik, így Simionék hatalomra kerülése nem jelentené az azonnali megnyirbálásukat. Viszont a jogalkotás terén az AUR fantáziája nem ismer határokat, ha például a magyar polgármesterek életét kell megkeseríteni. Erre kiváló példa a már említett zászlótörvény. Az AUR kormányra lépésével megnyílna az út az RMDSZ által náci ihletésűnek tartott tervezet elfogadására, annál is inkább, mert beterjesztői között szociáldemokrata képviselők is vannak.

A legnagyobb változást Simionék döntéshozói pozíciókba jutása után várhatóan az állami apparátus keményebb fellépése és a kormányzati kommunikáció radikalizálódása jelentené. Ismert, hogy az AUR politikusai, mindenekelőtt Dan Tanasă, évek óta támadják a székely szimbólumok használatát, a magyar feliratokat és a közigazgatás szerintük szabálytalan kétnyelvűségét a magyarok lakta régiókban. Ha a párt a prefektusi tisztségekhez jutna Székelyföldön, közigazgatási perek sorozatát zúdítaná az önkormányzatokra.

Hasonlóan konfliktusossá válhatna a magyar nyelvű oktatás és a kisebbségi kulturális intézmények finanszírozása. Az AUR ugyan nem hirdeti a magyar oktatás teljes felszámolását, de politikusai többször bírálták az etnikai alapon működő oktatási hálózatot, megkérdőjelezték az önálló magyar iskolák létjogosultságát és az RMDSZ befolyását. Emellett az állami intézmények reformját célzó májusi csomagjában a párt meghirdette a területi-közigazgatási átszervezést is, ami különösen érzékenyen érintené a székelyföldi, illetve a vegyes lakosságú településeket, mert összevonásuk befolyásolhatja az etnikai arányokat és a nyelvhasználati jogok gyakorlását is.

Még egyértelműbb fordulat várható az RMDSZ-hez való viszonyulásban. Az AUR rendszeresen a román állam egységét veszélyeztető szervezetnek állítja be és a bejutási küszöb módosításával kiszorítaná a parlamentből az érdekvédelmi szövetséget. George Simion idén már egyenesen arra biztatta a magyar választókat, hogy az RMDSZ helyett csatlakozzanak az AUR-hoz. Kormányon ezért várhatóan arra törekednének, hogy megtörjék azt a több évtizedes gyakorlatot, amelyben Bukarest a romániai magyarság első számú politikai képviselőjeként kezeli az RMDSZ-t.

Az orbáni modell

Az AUR kormányra kerülése az állam működéséről vallott felfogásban is fordulatot hozhatna. George Simion ugyanis évek óta követendő példaként beszél az idei magyarországi választásokon megbukott Orbán Viktor kormányzásáról. Már 2021-ben azt nyilatkozta, hogy az AUR és a Fidesz „ugyanazt az ideológiát” képviseli, a 2025-ös elnökválasztási kampányban pedig arról beszélt, hogy számos kérdésben Orbán nyomdokain járna, és beemelné a román állampolitikába a magyar kormányfő számos nézetét.

A párt politikájában is felfedezhetők az orbáni modell egyes elemei: a nemzeti szuverenitás hangsúlyozása Brüsszellel szemben, a keresztény-konzervatív társadalomkép, valamint a civil szervezetekkel szembeni bizalmatlanság. Az AUR politikusai idén olyan, a Fidesz ellehetetlenítési törvényét idéző tervezetet is kezdeményeztek, amely szigorúbb átláthatósági kötelezettségeket írna elő az egyesületek és alapítványok finanszírozására.

Az orbáni politikával rokon az AUR szexuális és nemi kisebbségekkel kapcsolatos felfogása is. A párt programja a családot egy férfi és egy nő házasságára alapuló intézményként határozza meg, George Simion pedig korábban az azonos nemű párok élettársi kapcsolatának jogi elismerését is elutasította. Az AUR 2024-ben kezdeményezte, hogy az alkotmány kifejezetten férfi és nő kapcsolataként határozza meg a házasságot, politikusai pedig azóta is rendszeresen „genderideológiaként” támadják az LMBTQ-jogok bővítését és az Európai Unió erre irányuló kezdeményezéseit. Kormányon ezért arra lehetne számítani, hogy a párt akadályozná az azonos nemű párok jogi elismerésének bővítését, és a magyarországihoz hasonló keresztény-konzervatív családpolitikai irányt próbálna érvényesíteni.

Adócsökkentés és gazdasági nacionalizmus

Gazdaságpolitikában az AUR egyszerre ígérne adócsökkentést és erősebb állami beavatkozást. Legfrissebb tervei szerint a párt fokozatosan visszaállítaná a 19 százalékos általános és 9 százalékos kedvezményes áfakulcsot, 8 százalékra csökkentené az osztalékadót, enyhítené az alacsony bérek adóterheit, és ismét 500 ezer euróra emelnék a mikrovállalkozások adózási küszöbét. A kieső bevételeket elsősorban az adóelkerülés visszaszorításából és az állam működési költségeinek csökkentéséből pótolnák: az AUR négy év alatt a GDP egy százalékával faragná le a közigazgatás kiadásait.

Ezzel párhuzamosan állampolitikává válhat a gazdasági nacionalizmus. Az AUR programja az orbáni elképzelésekhez hasonlóan a „nemzeti tőke”, azaz a román tulajdonú vállalkozások megerősítését tekinti stratégiai célnak, szigorítaná a multinacionális cégek cégcsoporton belüli költségeinek adólevonását, és az állami segítséget elsősorban a hazai termelés és a Romániában feldolgozott nyersanyagok támogatására használná. A párt ugyan hangsúlyozza, hogy nem ellenzi a külföldi beruházásokat, de azokat a román gazdasági érdekeknek rendelné alá.

Az AUR gazdasági szakpolitikusa, Petrișor Peiu már be is jelentette, hogy kormányra jutásuk esetén ragaszkodnának az energiaügyi minisztérium irányításához. Ezért az egyik legnagyobb fordulat az energiapolitikában várható. Simionék leállítanák a szénerőművek kivezetését a kiváltásuk biztosításáig, növelnék a gáz-, víz- és atomenergia szerepét, és állami energetikai vállalatok összevonásával, illetve stratégiai cégekben való állami szerepvállalással próbálnák leszorítani az energiaárakat. Ez az irány azonban ellentmond az uniós dekarbonizációs céloknak és a helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettségeknek, és Románia uniós támogatásokat is elveszítene.

A párt gazdasági programjával a legnagyobb gond a tervezett intézkedések fenntarthatósága. Az AUR ugyanis egyszerre ígéri az adók jelentős csökkentését, az állam szerepvállalásának növelését az iparban és az energiaágazatban, illetve a költségvetési hiány leszorítását. Kétséges, hogy az adóelkerülés visszaszorítása és az állami bürokrácia csökkentése képes akkora többletbevételt eredményezni, amelyek fedezik ezeket az intézkedéseket. A PSD-AUR-kormány gazdaságpolitikáját ezért várhatóan az államháztartás jelenlegi állapota számos kompromisszumra kényszerítené.

Kevesebb Ukrajna, több szuverenizmus

Külpolitikában az AUR kormányra kerülése mindenekelőtt Románia Ukrajnához és az Európai Unióhoz fűződő viszonyában hozhatna változást. A párt ugyan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és nem szorgalmazza Románia kilépést a NATO-ból és EU-ból, de következetesen ellenzi, hogy Bukarest saját védelmi képességeinek rovására támogassa Kijevet. Az AUR politikusai rendszeresen számon kérik a Bolojan-kabineten az Ukrajnának nyújtott támogatás költségeit. Egy AUR-részvételű kormány ezért várhatóan visszafogná a katonai segítséget, és nagyobb hangsúlyt helyezne arra, hogy Románia ne sodródjon közvetlenebb konfliktusba Oroszországgal.

Brüsszellel szemben is konfrontatívabb politika várható. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) EP-frakciójához tartozó AUR nem Románia uniós kilépését szorgalmazza, hanem egy lazább, a tagállami szuverenitást előtérbe helyező „nemzetek Európáját”. Ellenzi az uniós döntéshozatal további föderalizálását, ragaszkodik a tagállami vétójoghoz, és rendszeresen bírálja azokat a döntéseket, amelyeket szerinte Bukarest megfelelő érdekérvényesítés nélkül fogad el. Ezért Románia több ügyben közelebb kerülhetne az EU szuverenista táborához, ha kormányra kerülnek.

A Brüsszellel szembeni konfliktusokat mélyítheti, hogy George Simion – Orbán Viktorhoz hasonlóan – Donald Trump EU-val szemben kritikus MAGA-mozgalmának lelkes híve. Az AUR elnöke tudatosan építi a kapcsolatait a Fehér Házzal: részt vett Trump 2025-ös beiktatásához kapcsolódó washingtoni rendezvényeken és a CPAC konzervatív konferencián, választási kampányában pedig a Make Romania Great Again jelszót használta.

Érdekes lesz megfigyelni Simion külpolitikai mozgásterét olyan körülmények között, hogy jelenleg sem a Moldovai Köztársaságba, sem Ukrajnába nem léphet be. A chișinăui hatóságok 2028 októberéig hosszabbították a beutazási tilalmat, amit az AUR elnökének unionista tevékenységével és a moldovai államisághoz való viszonyával hoztak összefüggésbe. A kijevi biztonsági szolgálat azzal indokolta a beutazási tilalmat, hogy Simion rendszeresen Ukrajna-ellenes tevékenységet folytatott, nyilatkozataival megkérdőjelezte az ország területi integritását. A politikus mindkét tilalmat megtámadta, és azt állította, hogy azok valójában a román nemzeti érdekek következetes képviselete miatt születtek.

Még nem tudná saját képére formálni Romániát

Azért a legrosszabb forgatókönyv esetén is az AUR programjának megvalósítását korlátozná az fékek és ellensúlyok rendszerváltás után kiépült rendszere. Ennek lebontására – vagyis az alkotmánymódosításra – kétharmados többség hiányában a PSD-AUR koalíciónak nem lenne lehetősége.

Nicuşor Dan államfő visszaküldheti megfontolásra a parlament által elfogadott törvényeket, a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben pedig önálló alkotmányos hatáskörökkel rendelkezik. Az alkotmánybíróság eközben megakadályozhatja az alkotmányellenes jogszabályok hatálybalépését. Emellett az AUR mozgásterét az uniós tagság, Románia nemzetközi kötelezettségei és a gazdasági realitások is korlátoznák. A meredekebb ígéreteket könnyebb számukra ellenzékből megfogalmazni, mint kormányon végrehajtani.

Az AUR tehát nem tudná egyik napról a másikra a saját képére formálni az országot, de mindenképpen fordulatot jelentene Románia rendszerváltás utáni történetében, ha közvetlen befolyást szerez a kormányzati döntésekre és az állami intézményekre. Ha pedig nem jut most kormányra, nagy az esély arra, hogy a legrosszabb forgatókönyv az előre hozott választások után vagy 2028-ban váljék valósággá.