Kihirdették az integritási törvényt, harminc nap múlva megszűnik Fritz polgármesteri mandátuma

Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!

Alkotmányossági kifogásai ellenére Nicușor Dan államfő kihirdette az integritási törvényt, amelynek egyik rendelkezése alapján harminc napon belül automatikusan megszűnik Dominic Fritz temesvári polgármester mandátuma, írja az Agerpres. Az USR elnöke politikai bosszúról beszél, és közölte: továbbra is Temesváron marad, valamint folytatja a harcot a PSD ellen.

„Nicușor Dan államfő kihirdette az ANI-törvényt, a PSD és az AUR által beillesztett Temesvár-ellenes módosítással együtt. Ez azt jelenti, hogy harminc nap múlva megszűnik Temesvár polgármestereként betöltött mandátumom” – írta pénteki bejegyzésében Dominic Fritz.

Fritz szerint ezzel semmissé tették és „leköpték” azt az 52 ezer szavazatot, amelyet a 2024-es helyhatósági választáson kapott a temesváriaktól. Azt írta, szeptember végétől alpolgármesterei veszik át ideiglenesen a városháza vezetését, ő azonban Temesváron marad, és továbbra is betölti az USR elnöki tisztségét.

A polgármester „durva visszaélésnek”, politikai bosszúnak és az alkotmány megsértésének nevezte az ügyet, szerinte a PSD azért akar megszabadulni tőle, mert demokratikus választáson már nem tudja legyőzni az USR-t. Azt írta, a szociáldemokraták célja nem pusztán egy politikus eltávolítása, hanem annak a választói meggyőződésnek a lerombolása, hogy az állami és önkormányzati intézményeket másképp is lehet működtetni.

„Továbbra is temesvári maradok. Az USR elnöke is maradok, és románok ezreivel együtt fogok harcolni, akik nem fogadják el, hogy az ország megadja magát a PSD-nek” – közölte Fritz.

Az ügy előzménye, hogy Dominic Fritz júniusban jogerősen elveszítette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) ellen indított perét. Az ügynökség szerint érdekellentétbe került, amikor 2020 novemberében polgármesterként aláírt és a helyi tanács elé terjesztett egy övezeti településrendezési tervet módosító határozattervezetet, mivel a dokumentációt annak a Răzvan-Gabriel Negrișanu építésznek a cége készítette, aki korábban 25 ezer lejes kölcsönnel támogatta Fritz választási kampányát.

A PSD és az AUR vitatott törvénymódosítása szerint – amelyet gyakran „Fritz-módosításként” emlegetnek – azoknak a választott tisztségviselőknek, akiknél a törvény hatálybalépése előtt jogerősen összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet állapítottak meg, és még nem telt le a hároméves eltiltási időszak, harminc napon belül automatikusan megszűnik a mandátumuk.

Az integritási jogszabályt támadó politikusok szerint ez visszamenőleges hatályú büntetésnek számít, az alkotmánybíróság azonban öt–három arányban alkotmányosnak találta a rendelkezést. A módosítás átengedése mellett szavazott az RMDSZ által jelölt Asztalos Csaba alkotmánybíró is, aki megkeresésünkor azt válaszolta: a döntésénél azt is figyelembe vette, hogy ne végződjön 4-4-gyel a szavazás.

A döntést Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök is bírálta. Szerinte a törvényt nem szabad tisztségviselők eltávolítására vagy politikai ellenfelek támadására használni, a „játékszabályok megváltoztatása a játék befejezése után” pedig visszamenőleges intézkedésnek minősül. Bolojan arra figyelmeztetett, hogy az ügy miatt Romániát ismét elmarasztalhatja az Emberi Jogok Európai Bírósága.

A döntés után temesvári civil szervezetek tüntetést is tartottak. A szervezők hangsúlyozták, hogy nem Fritz személyét vagy valamiféle kiváltságot védenek, hanem azt az elvet, hogy az állam ne súlyosbíthassa utólag egy már lezárt ügy következményeit.

Nicușor Dan államfő a törvény kihirdetésekor közölte, hogy továbbra is fenntartja az alkotmánybírósághoz korábban benyújtott kifogásait. Mint írta, más körülmények között visszaküldte volna a jogszabályt a parlamentnek újbóli megfontolásra, erre azonban az uniós helyreállítási források elvesztésének veszélye miatt nem volt lehetőség.

Az integritási törvény elfogadása ugyanis az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldköve, amelyhez 770 millió eurónyi uniós forrás folyósítása kapcsolódik. Az államfő arra kérte a parlamentet, hogy az őszi ülésszakban ismét vegye elő és alaposabban vitassa meg a jogszabályt.

A törvény nemcsak az összeférhetetlenségi ügyek következményeit, hanem a vagyonnyilatkozatok rendszerét is átalakítja. A parlament által elfogadott végleges változat szerint a részletes vagyonnyilatkozatokat az ANI hét évig bizalmasan kezeli, a nyilvánosság pedig csak egy jelentősen lerövidített, kevés konkrétumot tartalmazó adatlaphoz férhet hozzá.

Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!

Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.

Támogatom
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!