Döntött az Alkotmánybíróság, vége lehet Dominic Fritz polgármesterségének

Az Alkotmánybíróság (CCR) hétfőn többségi szavazáson alkotmányosnak nyilvánította a PSD által benyújtott úgynevezett „Fritz-módosítást”, amelynek következtében az USR elnöke, Dominic Fritz elveszítheti polgármesteri mandátumát – írja a G4Media. A portál úgy tudja, hogy a bírák 5-3 arányban utasították el a módosítás ellen benyújtott kifogást. Ugyanakkor az AUR által javasolt úgynevezett „Mirabela Grădinaru-módosítást” egyhangúlag alkotmányellenesnek nyilvánították.

Az alkotmánybírók hétfőn döntöttek az új integritási törvénnyel kapcsolatban benyújtott kifogásokról. Az úgynevezett Fritz-módosítás szerint azok a köztisztségviselők és helyi választott tisztségviselők, akik esetében az új törvény hatálybalépése előtt jogerősen összeférhetetlenséget vagy érdekkonfliktust állapítottak meg, 30 napon belül automatikusan elveszítik mandátumukat. A javaslatról sokan úgy tartják, hogy azt kifejezetten Temesvár polgármestere (és egyben az USR elnöke) ellen nyújtották be, Fritz esetében ugyanis már született döntés egy közigazgatási érdekkonfliktusról. A kritikusai azért nyújtottak be alkotmányossági kifogást a módosítás ellen, mert az szerintük sérti a törvények visszaható hatályának alkotmányos tilalmát.

A G4Media információi szerint Mihai Busuioc, Gheorghe Stan, Cristian Deliorga, Asztalos Csaba és Mihaela Ciochină szavazat az USR beadványának elutasítása mellett, míg Simina Tănăsescu, Laura-Iuliana Scântei és Dragoș Dacian helyt adott volna a kifogásnak.

„Ha az államfő kihirdeti az integritási törvényt, polgármesteri mandátumom 30 napon belül megszűnik, mégpedig visszamenőleges szankcióként olyan dolgok miatt, amelyek még a törvény hatálybalépése előtt történtek. A kiváltságosok maffiájának az a vágya, hogy megszabaduljon tőlem, olyan kétségbeesett lépésekre készteti őket, hogy közben a demokrácia alapjait rombolják le. Egy jogállam, amely csak akkor létezik, amikor a PSD úgy akarja, többé nem jogállam” – reagált a döntésre Dominic Fritz, aki szerint esetében felfüggesztették az alkotmány 15. cikkelyét, amely előírja, hogy a törvények csak a jövőre nézve rendelkeznek. Szerinte a mostantól bármelyik parlamenti többség kitalálhat visszamenőleges büntetéseket, amelyeket egy politikai ellenfél nevére szabnak, „és a politikailag irányított Alkotmánybíróság pedig jóváhagyja ezeket.”

Fritz szerint a PSD-nek meg kell majd magyaráznia az Európai Bizottság előtt, hogyan alakítottak a helyreállítási alap mérföldkövének számító törvényt egy kétszer megválasztott polgármester elleni fegyverré. „A befektetőknek pedig még nehezebb lesz megmagyarázni, miért érdemes nálunk munkahelyeket teremteni, ha az egész állam ki van szolgáltatva egy korrupt párt kénye-kedvének” – tette hozzá. Szerinte a mai nappal szertefoszlott az az illúzió, hogy a PSD egy európai párt, amellyel együtt lehet működni. „A PSD teljes hatalmat akar az állam felett, mert csak így tud akadálytalanul lopni” – tette hozzá.

Szerinte a PSD nyomást gyakorolhat a különböző intézményekre, de a tisztességes románok millióit nem tudja ellenőrzése alá vonni, „akiknek elegük van abból, hogy az árakat csak azért emelik, hogy nekik megteljenek a cipősdobozaik”.

Az USR elnöke szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságához fog fordulni, és nem magáért fog harcolni, hanem „a temesváriak szabadon leadott szavazatáért.”

Fritz a bejegyzésében emlékeztetett, hogy azért ítélték el, mert 2020-ban, a polgármesteri hivatala második napján aláírta egy dokumentum másodpéldányát egy olyan zonális rendezési tervhez (PUZ) kapcsolódóan, amelyet teljes egészében még azelőtt dolgoztak ki, hogy polgármester lett volna. Megjegyzi, már a korábbi polgármester is aláírta azt. Azt is hozzátette, hogy az új integritási törvény alapján az olyan rendelkezések, mint amiről ebben az esetben is szó van, már nem minősíthetők érdekkonfliktusnak. Ha az ANI most vizsgálná meg az említett dokumentumot, akkor nem állapíthatna meg érdekkonfliktust.

A másik módosítást, amelyet az elnök élettársa, Mirabela Grădinaru után neveztek el, alkotmányellenesnek nyilvánították a bírák. Az AUR által benyújtott módosítás értelmében a törvényben meghatározott tisztségviselők házastársának, illetve „a házastársakéhoz hasonló kapcsolatban élő személy” vagyonnyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot kellett volna benyújtania. Grădinaru kitöltött vagyon- és érdekeltségi nyilatkozata még az új integritási törvény végső szavazását megelőzően megjelent az elnöki hivatal honlapján.

Az alkotmánybíróság szerint a törvényben szereplő „a házastársakéhoz hasonló kapcsolatban élő személy” megfogalmazás alkotmányellenes. A törvényt megtámadó Nicușor Dan elsősorban azt kifogásolta a módosítással kapcsolatban, hogy a jogszabály a házastársakon túl azokat a személyeket is vagyon- és érdekeltségi nyilatkozat benyújtására kötelezi, akik „a házassághoz hasonló kapcsolatban” élnek a köztisztségviselővel. Az elnöki hivatal szerint ez a megfogalmazás pontatlan és kiszámíthatatlan, mivel a törvény nem rögzít olyan objektív szempontokat – mint az együttélés időtartama, a közös háztartás vagy a gazdasági függőség –, amelyek alapján egyértelműen meghatározható lenne egy ilyen viszony.

A beadvány szerint a pontatlan megfogalmazás azért is problémás, mert az előírás megszegése bírságokat vonhat maga után. Az elnöki hivatal szerint egy büntetéssel járó jogszabály nem bízhatja sem az érintett köztisztségviselőre, sem az ellenőrző hatóságra annak mérlegelését, hogy egy magánéleti viszony élettársi kapcsolatnak minősül-e vagy sem.

Nicușor Dan azt is kifogásolta, hogy a törvény aránytalanul beavatkozik egy harmadik személy magánéletébe. Az érintett partner ugyanis nem tölt be köztisztséget, nem gyakorol hatósági jogkört, és nem vállalt közjogi kötelezettséget, mégis saját vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatot kellene benyújtania. Az államfő beadványa diszkriminációra is hivatkozik: míg a házasságban élő köztisztségviselők esetében a házastárs személye hivatalos okirattal egyértelműen igazolható, addig az élettársi viszonyoknál a törvény bizonytalanságot szül. Az elnöki hivatal szerint ez indokolatlan megkülönböztetést jelent, és kiszámíthatatlan helyzetbe hozza az érintett köztisztségviselőket.

A Hotnews szerint az alkotmánybíróság többségi szavazással azt is alkotmányellenesnek minősítette, hogy a köztisztségviselőknek közzé kelljen tenniük a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatukat. Ez a vagyonnyilatkozat és az érdekeltségi nyilatkozat egyfajta kombinációja lett volna. A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozattal ebben az anyagunkban foglalkoztunk részletesen.

A helyreállítási alap mérföldkövének számító integritási vagy feddhetetlenségi törvényt augusztus elején szavazta meg döntő házként a szenátus, de az USR és a PNL, valamint az elnök azonnal bejelentette, hogy megtámadja a törvényt az alkotmánybíróságon. A törvény elfogadásán 770 millió euró múlik.