A szenátus is megszavazta a lebutított vagyonadatlapot, semmi érdemit nem láthatunk majd a politikusok vagyonából

A szenátus döntő házként is elfogadta szerdán az alkotmánybírósági döntés után átírt feddhetetlenségi törvényt. Kedden a képviselőházban tárgyalták a jogszabályt, és az ott megszavazott változatot a döntő házként szavazó szenátusban 106 szenátor támogatta, 19 ellenezte, így a parlament lezárta a jogszabály újratárgyalását. A törvény az államfőhöz kerül kihirdetésre.

Az Agerpres úgy fogalmazott, hogy a törvénynek köszönhetően „ismét nyilvánosak lesznek a közméltóságok vagyoni adatai”. Ez formailag igaz, de nem a korábbi részletes vagyonnyilatkozatok térnek vissza. A politikusok és más köztisztségviselők teljes nyilatkozatait az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség, az ANI kapja meg, és hét évig bizalmasan kezeli. A nyilvánosság csak egy jóval rövidebb, pénzügyi érdekeltségeket összegző adatlaphoz fér hozzá.

Az ANI-nak benyújtott bizalmas nyilatkozatban szerepel az ingatlan címe, területe, tulajdoni hányada, megszerzésének éve, módja és ára. Ugyanígy be kell jelenteni az autók márkáját és modelljét, a bankszámlák és befektetések kezelőjét és értékét, a cégrészesedéseket, a jövedelmek forrását és pontos összegét, valamint a hitelezők nevét. A nyilvános adatlapon ezeknek csak töredéke jelenik meg.

Hat ingatlanból egyetlen értéksáv marad

Az ingatlanokat egyenként már nem lehet majd azonosítani. A nyilvános adatlap három csoportba rendezi őket:

• vásárlással, építéssel vagy cserével szerzett ingatlanok;
• ajándékba kapott vagy örökölt ingatlanok;
• bírósági határozattal vagy más módon szerzett ingatlanok.

Mindhárom csoportnál csak az ingatlanok összevont, megszerzéskori értéksávját tüntetik fel. A kategóriák 50 ezer euróig, 50 001–100 ezer, 100 001–200 ezer, 200 001–350 ezer, 350 001–500 ezer, 500 001–1 millió, illetve 1 millió euró felett húzódnak.

Ha például egy politikusnak négy vásárolt lakása és két telke van, amelyek bevallott megszerzési értéke összesen 470 ezer euró, a nyilvánosság csak ennyit lát:

Vásárlással, építéssel vagy cserével szerzett ingatlanok összértéke: 350 001–500 000 euró.

Az adatlapból nem derül ki, hogy hat ingatlanról vagy egyetlen épületről van szó, mekkora a területük, mikor szerezték őket, és ki a tulajdonosuk. Még az sem látszik, hogy lakásokról, házakról, telkekről vagy üzlethelyiségekről beszélünk.

Az Agerpres összefoglalója szerint az ingatlanok fekvésére vonatkozó adatok közül a megye neve közzétehető. A parlament által elfogadott nyilvános adatlap mintájában azonban az ingatlanok helyének egyáltalán nincs külön rovata: csak a szerzés módja és az összevont értéksáv szerepel benne.

Ez a megoldás még a törvény alkotmánybírósági felülvizsgálat előtti változatánál is kevesebb információt ad. A korábbi tervezet alapján az ingatlan típusa, az ország, ahol található, az összesített terület, a megszerzés éve és módja, valamint az egyedi értéksáv is nyilvános maradt volna.

A fizetésből csak az látszik majd, hogy van

A legnagyobb információveszteség a jövedelmeknél következik be. A korábbi tervezet még tizenhárom értéksávot használt volna: az olvasó legalább azt megtudhatta volna, hogy a politikus éves fizetése, osztaléka vagy más bevétele például 25–30 ezer vagy 100–200 ezer euró közé esik. A most elfogadott adatlapon már értéksáv sincs. Mindössze azt lehet kipipálni, hogy a politikusnak volt-e:

• fizetésből, tiszteletdíjból vagy nyugdíjból származó jövedelme;
• bérbeadásból vagy szerzői jogdíjból származó bevétele;
• osztaléka, befektetési, vállalkozói vagy mezőgazdasági jövedelme;
• vagyontárgy eladásából származó bevétele;
• egyéb jövedelme.

A pénz forrása, az éves összeg és az összesített jövedelem sem lesz nyilvános.

A Transtelex korábban Antal Lóránt vagyonnyilatkozatán mutatta meg, hogyan működött volna a rendszer, mely már a kezdeti formájában is jelentős információvasztéssel járt volna. Az RMDSZ-es szenátor jelenlegi nyilatkozatából kiderül, hogy szenátorként 140 574 lejt keresett, befektetéseiből pedig több mint 72 ezer lej osztalékot kapott. Az elfogadott adatlapon már csak annyi jelenne meg, hogy kapott fizetést, és volt osztalékból, befektetésből, vállalkozásból vagy mezőgazdasági tevékenységből származó bevétele is. Sem a pontos összeg, sem annak nagyságrendje nem lesz nyilvános.

A pénzügyi eszközöknél megmaradnak az értéksávok, de a bankszámlákat, készpénzt, befektetéseket, kriptoeszközöket és másoknak adott kölcsönöket egyetlen összegben kezelik. Antal Lóránt mintegy 890 ezer euróra tehető pénzügyi eszközeiből így csak az látszana, hogy összértékük 500 001 és 1 millió euró közé esik. Vagyis a politikus pénzügyi vagyona közel félmillió euróval nőhetne anélkül, hogy a nyilvános kategória megváltozna.

Az autóknak és az értéktárgyaknak nincs rovatuk

A korábbi tervezet külön feltüntette volna a jármű típusát, gyártási és megszerzési évét, a szerzés módját, valamint az értéksávot. Hasonló rovat készült volna az ötezer eurónál értékesebb ékszereknek, óráknak, műtárgyaknak és gyűjteményeknek.

A parlament által most elfogadott melléklet fejezetcíme ugyan megemlíti a nyilvántartásba vett járműveket és a jelentős értékű ingóságokat, magában az űrlapban azonban egyiknek sincs külön rovata. Az ingatlanok után rögtön a pénzügyi eszközök következnek.

Az Agerpres híre szerint nem hozhatók nyilvánosságra az ingó vagyontárgyak helyének azonosítására alkalmas adatok. A megszavazott adatlap ennél tovább megy: a járművekről és más értékes ingóságokról semmilyen adatot nem kér nyilvánosan.

Antal Lóránt esetében így a jelenlegi vagyonnyilatkozatában feltüntetett, 2024-ben gyártott Range Rover, az 50 ezer euróra becsült óragyűjtemény és a 15 ezer eurós művészeti gyűjtemény is teljesen eltűnne a nyilvánosság elől.

A cégek neve és a közpénzes szerződések szereplői is eltűnnek

A céges érdekeltségeknél az adatlap csak három lehetőséget kínál: 5–20 százalék közötti, 20–50 százalék közötti, illetve legalább 50 százalékos részesedés. Nem szerepel rajta a vállalkozás neve, bejegyzési országa, a részesedés megszerzésének módja vagy értéke. Az sem állapítható meg egyértelműen, hány külön vállalkozásban van érdekeltsége a politikusnak.

A közpénzből finanszírozott szerződéseknél szintén csak három értéksáv marad: 100–500 ezer euró, 500 ezer–1 millió euró, illetve 1 millió euró felett. A szerződő cég és közintézmény neve, a szerződés tárgya, kezdete, időtartama és pontos értéke sem lesz nyilvános. A százezer euró alatti szerződéseknek az adatlap külön kategóriát sem tartalmaz.

A korábbi változat ezeknél még közölte volna a cégek és intézmények nevét, adószámát, a szerződés típusát, kezdő és befejező időpontját, valamint pontos értékét. Abból a politikus vállalati, egyesületi és párttisztségei is láthatók maradtak volna; a mostani adatlapon ezeknek sincs helyük.

Az adatlap nem egy lezárt ANI-vizsgálat eredménye

A törvény szerint az e-DAI rendszer a részletes vagyon- és érdekeltségi nyilatkozat benyújtásakor automatikusan generálja a nyilvános adatlapot. A politikusnak 30 napja van jelezni az esetleges hibákat, az ANI pedig legfeljebb 60 napon belül közzéteszi a dokumentumot. Az adatlap öt évig marad elérhető.

Ez azt jelenti, hogy a nyilvános dokumentum nem egy lezárt ANI-ellenőrzés eredménye. A hatóság külön vizsgálhatja, hogy a bevallott vagyon összhangban áll-e a politikus jövedelmével, a nyilvánosságra kerülő adatlap azonban automatikusan, a nyilatkozattevő által megadott adatokból készül.

Az új rendszert 2027. január 1-jétől alkalmazzák.

Az alkotmánybíróság miatt vágták vissza az adatlapot

Az alkotmánybíróság augusztusi döntése szerint a korábban tervezett nyilvános pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat szinte változatlan formában másolta át a bizalmas vagyon- és érdekeltségi nyilatkozat tartalmát. A bírák úgy ítélték meg, hogy ez megkerüli a teljes vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát megszüntető 2025-ös döntést, és aránytalanul korlátozza a magánélethez való jogot.

A parlament erre válaszul fogadta el a jóval rövidebb adatlapot. Az ANI ajánlására benyújtott megoldást a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója is támogatta.

Az alkotmánybírósági döntés után kikerült a törvényből a magas rangú tisztségviselők házastársainak és élettársainak pénzügyi adatainak közzététele is. A nyilvános adatlapon más személyek neve és személyes adatai sem jelenhetnek meg.

A Dominic Fritz temesvári polgármester mandátumát veszélyeztető rendelkezés ugyanakkor megmaradt. Ez azok aktuális mandátumát szüntetheti meg, akiknél korábban jogerősen összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet állapítottak meg, és még nem telt le a hároméves eltiltási időszak. Az alkotmánybíróság többsége ezt alkotmányosnak találta, köztük az RMDSZ által nevesített Asztalos Csaba is, három bíró azonban különvéleményben azzal érvelt, hogy a szabály visszamenőlegesen súlyosítja egy korábbi ügy következményeit.