Asztalos szerint a döntésénél azt is figyelembe vette, hogy ne végződjön 4-4-gyel a szavazás

A pénteken megjelenő indoklásban minden érv meg lesz fogalmazva a döntéssel kapcsolatban, válaszolta Asztalos Csaba, az Alkotmánybíróság magyar tagja amikor arról érdeklődtünk nála, mivel indokolja, hogy a feddhetetlenségi törvény úgynevezett „Fritz-módosításának” alkotmányossága mellett szavazott.

Asztalos annyit tett hozzá, az ő személyes döntésénél azt is figyelembe vette, hogy fennállt a lehetősége, hogy 4-4-gyel végződjön a szavazás, és akkor csak augusztus legvégén vagy szeptember elején tudtak volna ismét összeülni, mert az Alkotmánybíróság 9. tagja jelenleg szabadságát tölti, és mivel nem is Európában tartózkodik, nem tudott volna megjelenni.

Az Alkotmánybíróság többségi szavazással elutasította a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) beadványát, és alkotmányosnak nyilvánította a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott úgynevezett „Fritz-módosítást”. A sajtóinformációk szerint a PSD-s kötődésű tagok – Mihai Busuioc, Gheorghe Stan és Cristian Deliorga – mellett a Klaus Iohannis államfő által jelölt Mihaela Ciochină és az RMDSZ által alkotmánybírónak jelölt Asztalos Csaba is megszavazta a módosítást, míg három bíró, Simina Tănăsescu, Laura-Iuliana Scântei és Dragoș Dacian helyt adtak a beadványnak.

A döntés nagy visszhangot váltott ki, mert közvetlenül érinti Dominic Fritzet, az USR elnökét és Temesvár polgármesterét. A módosítás értelmében azok a személyek, akiknél a törvény hatálybalépése előtt jogerősen összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet állapítottak meg, és még nem telt le a rájuk vonatkozó hároméves eltiltási időszak, a jogszabály hatálybalépését követő 30 nap elteltével automatikusan elveszítik tisztségüket, közjogi megbízatásukat vagy mandátumukat. Fritz esetében pedig már született döntés egy közigazgatási érdekkonfliktusról.

A PNL és az USR azért nyújtottak be alkotmányossági kifogást a PSD módosítása ellen, mert szerintük az sérti a jogszabályok visszaható hatályának tilalmát, amit Románia alkotmányának 15. szakasza szabályoz.

„A kiváltságosok maffiájának az a vágya, hogy megszabaduljon tőlem, olyan kétségbeesett lépésekre készteti őket, hogy közben a demokrácia alapjait rombolják le. Egy jogállam, amely csak akkor létezik, amikor a PSD úgy akarja, többé nem jogállam” – reagált a döntésre Dominic Fritz, aki egy 2020-as, az első megválasztása után néhány nappal, egy zonális területrendezési tervhez (PUZ) kapcsolódóan aláírt dokumentum miatt ítélték el, amit lényegében még a korábbi polgármester készített elő.

Az alkotmánybíróság döntését ugyanakkor kritizálta Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a PNL elnöke is, mert szerinte politikai leszámolást legitimált az alkotmánybíróság, Temesváron pedig tüntetést szerveztek a polgármester mellett. A döntés miatt sokan kritizálták az RMDSZ-t is, mondván a PSD-vel való szövetsége megszilárdítása érdekében szavazott a szövetség által jelölt bíró az úgynevezett „Fritz-módosítás” alkotmányossága mellett.

A feddhetetlenségi törvény a helyreállítási alap egyik mérföldköve, és az azzal kapcsolatos törvényeket augusztus végéig el kell fogadni ahhoz, hogy Románia megkapja a forrásokat. Ha nem sikerül kihirdetni a törvényt augusztus végéig, akkor 770 millió eurót veszíthet az ország. Korábban Dominic Fritz erre úgy reagált korábban, a PSD-nek számot kell majd adnia az Európai Bizottság előtt arról, „miként lett egy 770 millió eurós uniós mérföldkő teljesítéséhez szükséges törvényből egy kétszer megválasztott polgármester elleni eszköz”.

Fritz azt is közölte, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ügyben, Bolojan pedig már kilátásba helyezte, hogy emiatt ismét elítélhetik Romániát.

Az alkotmánybírósági döntés indoklásának közlése után a törvény ismét a parlament elé kerül vitára, majd csak ezt követően küldik el az államfőnek kihirdetésre. Az államfő kifogásainak helyt adott az alkotmánybíróság, de korábban azt közölte, várja az indoklást. „Remélem, hogy a jogalkotási folyamatot sikerül lezárni augusztus 31-ig, a helyreállítási tervben (PNRR) megszabott határidőig” – írta bejegyzésében Nicușor Dan.

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) korábban azt közölte, hogy 122 olyan esetet tartanak nyilván, amelyben az érintettekre a tisztségük vagy mandátumuk megszűnésétől számított hároméves eltiltás vonatkozik, miután összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet állapítottak meg náluk. Az ANI szerint a 122 eset 75 százalékában olyan személyek érintettek, akiknél választott tisztségük betöltése idején állapítottak meg érdekellentétet. A szankciókat illetően kilenc személlyel szemben nem rendeltek el intézkedést, vagy a kiszabott intézkedést a bíróság hatályon kívül helyezte. A többiek esetében egy-hat hónapos időszakra 5-20 százalékkal csökkentették a fizetést, illetve a tisztséggel járó juttatást.

Az ANI szerint az érintettek közül 47-en továbbra is olyan tisztséget töltenek be, amely vagyon- és érdekeltségi nyilatkozat benyújtására kötelezi őket. Közülük 22-en választott tisztségviselőként, további 22-en pedig köztisztviselőként maradtak hivatalban, miután korábban érdekellentétet állapítottak meg esetükben.

Az ANI nyilvántartásában szereplő 122 személy esetében véglegessé vált az összeférhetetlenséget vagy érdekellentétet megállapító döntés. Nem szerepelnek a statisztikában azok, akik még megtámadhatják a jelentést a bíróságon, akiknek pere folyamatban van, vagy akik esetében a bírósági döntést még nem közölték – jegyezte meg az ANI.