Látványos eredményei is vannak a helyreállítási alapból finanszírozott felújításoknak, összegyűjtöttünk néhányat

Augusztus végén lejár a helyreállítási alap határideje, ami lényegében azt jelenti, hogy azokat a beruházásokat és megvalósított reformokat lehet elszámolni a terv részeként, amit addig sikerül befejezni. A helyreállítási alap feltételrendszere nagyon összetett, nem is fogom megpróbálni részleteiben megérteni és elmagyarázni, helyette azt nézem meg, hogy mit sikerült belőle megvalósítani.

A sajtó általában attól hangos, teljesen jogosan, hogy mit nem sikerült teljesíteni. Az autópályákról már készült összefoglaló, és nem túl biztató a kép. Ebben az esetben próbálok pozitív maradni, arra összpontosítani, amit sikerült vállalásként teljesíteni, de nem lehet elmenni amellett sem, ami nem jött össze. A teljes képet nehezíti, hogy a PNRR-ből finanszírozott romániai projekteket összegző minisztériumi oldal csak a legfrissebb, idén augusztus közepén aktualizált képet mutatja, tehát lényegében azok maradtak benne, amiket legalább részben a tervből finanszíroznak.

A PNRR nagyon szerteágazó: a vasút fejlesztésétől az autópálya-építésig, az önkormányzatok digitalizációjától az oktatási intézmények felszereléséig sok mindenre volt pénz, és volt is, amit sikerült teljesíteni. Csak azt utóbbi napok terméséből válogattam. Kolozsváron 40 elektromos autóbuszt helyeztek forgalomba, közel felét PNRR-s támogatással. Az RMDSZ a 2021-ben elindított Szent Anna bölcsődeépítési programmal büszkélkedik, amelyben a Cseke Attila vezette fejlesztési minisztérium országszerte 110 bölcsődét építtetett, köztük például Parajdon vagy Nagyváradon. Ezek az úgynevezett zsiráfos bölcsődék, könnyű felismerni őket.

Ebben az összegzésben elsősorban a történelmi műemlékek felújítására fogok koncentrálni, amit meg lehet látogatni és nézni. Ezzel egyfajta – általam vélt tartozást – is törlesztenék, mert nem követtem végig a felújításukat, sőt, sokszor még meg sem írtuk, hogy átadták.

A lista ebben az esetben sem rövid, de egész biztosan hosszabb volt. Például a helyreállítási alap kulturális és turisztikai fejlesztései között eredetileg hat múzeum és emlékhely megépítése, felújítása szerepelt 35 millió euró értékben. 2022 októberében ennyiről írt alá megállapodást Lucian Romașcanu, akkori kulturális miniszter, illetve Marcel Boloș, akkori európai alapokért felelős miniszter és Hegedüs Csilla, aki akkor még államtitkár volt. Ha most megnézem az adott projekteket, akkor öt szerepel még a tételek között:

• Szászfenesen megépült az Erdélyi Történeti Galéria, amivel többször is foglalkoztunk az évek során, és vasárnap lesz a hivatalos megnyitója, de az állandó kiállítás berendezésére még legalább egy fél évet várni kell. Egyébként ez az első nulláról felépített múzeumépület a rendszerváltás óta. A projekt közel 15 millió eurót kapott a helyreállítási alapból.
• Sepsiszentgyörgyön befejeződött az egykori Dohánygyárba tervezett Kommunizmus Múzeumának a kivitelezése, oda már július végén munkatársakat kerestek. A projektre 9,3 millió euró jutott a PNRR-ből.
• emellett 1,7 millió euróból bővítették a máramarosszigeti Kommunizmus és Ellenállás Áldozatainak Múzeumát, egyszerűbben a börtönmúzeumot.
• építik az erőltetett iparosítás múzeumát Szatmárnémetiben, 4,2 millió euróért, de egyelőre nem találtam információt avatóról vagy átadóról.
• illetve a hivatalos adatok szerint elkészült a börtönben meghalt rabok emlékműve Nagyenyeden, 0,4 millió euróért.

Az eredeti listában szerepelt még az 1989-es forradalom emlékműve Temesváron, 3,8 millió eurót fizettek volna az útvonal kialakításáért, de az már nem szerepel a helyreállítási tervben.

Amikor a fenti múzeumokra aláírták a szerződést, az európai alapokért felelős minisztérium azt írta, hogy turisztikai és kulturális célokra összesen 449 millió eurót lehet fordítani, ekkora volt a keret. A mostani összegzés szerint 172,8 millió euróra van szerződés, ami összesen 266 projektet jelent. Ezek többsége az előbbiekhez képest „mikróprojekt”, általában 100 ezer euró alatt vannak.

Ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti, hogy a keretből le nem szerződött összeg úgymond elúszott, egyszerűen át is csoportosíthatták. A PNRR-t az évek során sokszor újratárgyalták, az igényeknek megfelelően alakítottak rajta.

Anélkül, hogy nagyon belemennék a részletekbe, 172,8 millióból 21 millió eurót országos projektekre fordítottak, többek között a kulturális finanszírozások digitalizációjának fejlesztésére 3,7 millió eurót, de szakértői szerződéseket is fizettek ebből. A legnagyobb tétel, valamivel több mint 7 millió euró a Vonzó/Hívogató Románia (România Atractivă) programra ment. Ennek részeként elméletileg 12 turisztikai útvonalat alakítottak ki és népszerűsítettek, amelyek nagyjából 300 „kevésbé ismert, de jelentős történelmi és kulturális értékű látványosságot” mutattak be. A honlap elkészült, sőt Facebook-oldala is van, de 21 ezer követőből ítélve, azért annyira nem nyomták meg a népszerűsítést. Legalább annyi pozitívum, hogy bizonyos tartalmak, magyarul is elérhetők.

Ugyanakkor az offline „népszerűsítés” valamivel hatékonyabb, legalábbis Szászföldön láttam olyan táblát, ami a Szent László út részét képező somogyomi (románul Șmig) evangélikus templomot népszerűsíti. A templomnak egészen látványos (többek között) Szent László legendát ábrázoló falképei vannak, igaz, a gyülekezet nélkül maradt templom teljesen lerobbant állapotban van, látogatni is körülményes. A falképek restaurálása pedig folyamatban.

Azért emelem ki ezt a programot, mert az ebben szereplő műemlékeket újították fel. Nem az összeset, nyilván, azért annyira nem lett volna pénz, de volt olyan is, ami eredetileg szerepelt az összegző listáiban, de most már nincs. Például a maroshévízi Urmánczy-kastély korábban szerepelt a listában, most már nincs ott. Úgy tudjuk, hogy nem sikerült időben befejezni a felújítást.

A mostani összeállításban elsősorban az erdélyi látványosságokat veszem számba, ennek megfelelően alakítom a listát.

Kastélyok útja

Eszerint az útvonal tervében összesen 30 kastély népszerűsítése szerepelt (most hivatalosan 21-et sorolnak fel a részeként) és öt kastély felújítására szerződtek le 22,2 millió euró értékben. Közülük most három szerepel a támogatottak listáján.

• A hivatalosan júliusban átadott gernyeszegi Teleki-kastély, amire hivatalosan 3,6 millió eurót fordítottak a helyreállítási alapból. Erdély egyik legszebb barokk műemlékében most múzeum működik, de jutott hely benne szabadulószobának és kávézónak is. A teljes árú belépő 40 lej.

• A sepsikőröspataki Kálnoky-kastély felújítására 3,7 millió eurót kapott a Kálnoky Alapítvány, és a felújítás kivitelezője, a KÉSZ Románia augusztus elején arról számolt be, hogy már megtörtént a felújított épület hivatalos átadása a hatóságok jelenlétében. Arról egyelőre nem találtunk információt, hogy milyen funkcióval üzemel tovább.
• Az öt kastély közül a vajdahunyadi vár felújításával foglalkoztunk a legtöbbet, kezdve a Buzogány-toronyról leemelt lovagszobortól (amit Hunyadi János szobrának tartanak) egészen a lovagterem csempézéséig. Az épület felújításának második hullámára 3,7 millió eurót fordítottak a PNRR-ből, de a munkálatok teljes összege ebben az esetben is sokkal nagyobb volt. Korábban 6,6 millió euróról írtunk. A kastély részben a felújítás alatt is látogatható volt, az idei évre a teljes árú jegy 55 lejbe kerül.

Ahogy már korábban említettem, a végelszámolásnál hiányzik a maroshévízi Urmánczy-kastély helyreállítása, illetve a zsibói Blédy-kastély felújítása. Az utóbbi a hírek szerint azért maradt el, mert a tulajdonos, a Szilágy megyei önkormányzat tavaly kénytelen volt visszalépni a restaurálástól. Három év alatt ugyanis senki sem jelentkezett a tervezéshez és kivitelezéshez szükséges közbeszerzési dokumentáció összeállítására.

Az erdélyi kúriák útja

Az európai alapok minisztériumának korábbi közlése szerint az útvonal tervében összesen 25 kúria népszerűsítése szerepelt (most hivatalosan 13-at sorolnak fel a részeként), és ebben az esetben is 5 felújítását tervezték. Végül a népszerűsítési listán szereplők közül most 7 is ott van a támogatott projektek között. Általában 1,1–1,4 millió euró körüli összeget fordítottak a felújításra a PNRR-ből, bár ez nem minden esetben fedezte a teljes munkálatokat.

• A szilágynagyfalui Bánffy-kastélyt a közösségi élet új központjának szánják, amiben többek között kiállításon mutatnák be a Bánffy- és Arany családok, illetve a település történetét.
• A székelykeresztúri Gyárfás-kúria felújítása már korábban befejeződött, május végén már az avatóünnepségét is megtartották, sőt, a Székelyhon beszámolója szerint Németh Zsolt országgyűlési képviselő is beszédet mondott. A beszámoló egyébként román kormánytámogatást emleget, de a helyreállítási alapban is ott van.

• Az aranyosgyéresi Szentkereszty–Bethlen-kúria helyreállítása is befejeződött már. A Kolozs megyei RMDSZ korábban azt írta, hogy a felújítását követően „közösségi térként szolgálja a helyi közösséget”.
• Július közepén volt az átadója a micskei Baranyi–Jakó-kúriának, amit a következő harminc évben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület használhat. A sajtóbeszámolók szerint az épületben különféle kulturális, közösségépítő eseményeket szeretnének szervezni, és bemutatni a helyi értékeket.
• Elkészültek a sándorhomoki Kováts-kúria felújításával is, júniusban volt az átadója. A tulajdonos önkormányzat összesen nagyjából 2 millió eurót költött rá, ebből 1,18 millió euró volt PNRR-s forrás.
• Szintén végeztek már a Kökösi Unitárius Egyházközség tulajdonában lévő Serester-ház felújításával, ami mellé egy új melléképületet is felhúztak.
• És befejezték az oltszemi Mikó-kastély felújítását is. Az épület Kovászna Megye Tanácsának és Bodok községnek a tulajdonában van, és a Székely Nemzeti Múzeum lovasmúzeumot fog kialakítani benne. „Ingyenes használatba adtuk a a megye tulajdonrészét a Székely Nemzeti Múzeumnak, és hamarosan Bodok község is így jár el. Ez teszi lehetővé, hogy az 1827-ben épült, páratlan falképeiről híres A-kategóriás műemlékben megalapítsuk a Székely Lovasmúzeumot” – közölte augusztus elején Tamás Sándor tanácselnök. A kastély felújítása egyébként jóval meghaladta azt az összeget, mint amennyit a PNRR-ből a felújításra kaptak, Tamás Sándor 20 millió lejes, nagyjából 4 millió eurós összegről írt. A megnyitóünnepséget szeptember első hétvégéjén tartják.

Eredetileg a székelykeresztúri Gyárfás-kúria és a szilágynagyfalui Bánffy-kastély nem szerepelt a listában.

Egyébként a helyreállítási terv turizmus és kultúra komponensében Kovászna megye volt az egyik legsikeresebb a PNRR-s források „lehívásában”, a megyék közel 90 százalékát beelőzték ebben a szegmensben: Bukarest és Kolozs megye után a harmadik legnagyobb összeghez, 19,9 millió euró összeghez jutottak, nagyrészt természetesen a Dohánygyárba tervezett múzeum miatt. A teljes PNRR-s összegzésben már korántsem áll ilyen jól a megye, ott már hátulról a harmadik.

A római castrumok útja

20 római castrum népszerűsítését (végül 22 lett belőle), illetve 5-nek a „felújítását” tervezték, de végül nem pont az elképzelések szerint alakultak a dolgok. Jelentős összeget, mintegy 7,3 millió eurót terveztek ugyanis elkölteni a Ulpia Traiana Sarmizegetusa régészeti lelőhelyen, de most már ezek közül semmi nem jelenik meg a PNRR listájában.

A minisztérium még két római castrum felújítását említette korábban, a sebesvárit, illetve a Vâlcea megyei Arutela régészeti parkban találhatót. Az utóbbi, UNESCO-védettséget élvező daciai limes egyik lelőhelyének a munkálataival biztosan elkészültek, lett is egy kisebb botrány belőle.

• A sebesvári római castrum helyreállítására és bemutatására, valamint az erőd kapujának, a Porta Praetoria újjáépítésére 2,1 millió euró kapott a település önkormányzata. Július végi felvételek alapján úgy tűnik, hogy azért még zajlottak a helyreállítási munkálatok. Egyébként ez a lelőhely is világörökségi helyszín.

Ugyanakkor több olyan castrum is szerepel most a felújítottak között, amit még nem említettek 2022 őszén.

• Az Erdélyi Hagyományok Alapítvány pályázott a gyalui castrum bemutatására és a környező terület rendezésére, és 2,1 millió euró jutott a Rákóczi-Bánffy-várkastély közvetlen szomszédságában található római erőd turisztikai hasznosítására. A projektet befejezték, és a kastély biztosan látogatható.
• Júniusban adták át a Maros megyei Mikházán a Limesparkot. A régészeti lelőhely korábban is látogatható volt, de a Maros Megyei Tanács és a Maros Megyei Múzeum közösen, 2,1 millió euró vissza nem térítendő PNRR-s forrásból új látogatóközpontot és élményteret alakított ki. Ez a helyszín is Dácia római határvonalának részét képezi, ami 2024-ben került fel az UNESCO Világörökségi Listájára.

• Ezen kívül még egy Prahova megyei helyszín szerepel a listán, a Drajna de Sus-i lelőhely rendbetételére 1,8 millió eurót fordítanak a PNRR-ből.

A várak útja

Ebben az esetben a várak kifejezés egy kicsit csalóka, hiszen városfalak, erődítéseket is szerepeltek köztük. 30 vár/városfal népszerűsítését tűzték ki célul (végül 31 lett belőle), illetve 5-nek a felújítását tervezték: a segesvári várfal egyes szakaszai, a sarmizegetusai dák vár, a nagyváradi vár, a brassói városfal egy szakasza, illetve a torockószentgyörgyi vár. Mondanom sem kell, hogy ebben az esetben sem alakultak a tervek szerint a dolgok.

• a segesvári várfal három szakaszának megerősítése és helyreállítása augusztus elejére fejeződött be. A polgármester elmondása szerint a 2,1 millió eurós projekt legfontosabb eredménye, hogy hagyományos technikát alkalmazva újjáépítettek egy korábban leomlott falszakaszt. Ezen kívül a korábbi, a történelmi építményre káros beavatkozásokat távolítottak el, vagy földstabilizációs munkákat végeztek.
• a torockószentgyörgyi vár felújításának befejezéséről épp a napokban jártak körbe képek, azt is 2,1 millió euróval támogatták.
• Brassóban hosszas huzavona után tavaly ősszel csak befejezték a városfal egy 2020-ban leomlott szakaszának a helyreállítását. Egy körülbelül 25 méteres falszakasz rehabilitációjára 0,22 millió eurót kaptak a PNRR-ből.
• Nagyváradon is augusztusban befejezték az egykori vár Királyfia-bástyájának a felújítását. A 18 millió lejes beruházás mintegy felét, 2,1 millió eurót biztosították a PNRR-ből. A bástya története János Zsigmond koráig vezethető vissza, az ő uralkodás kezdték el építeni, és róla is nevezték el. A mostani beavatkozás során mintegy 10,5 ezer köbméter földet távolítottak el a bástya területéről, és átfogó régészeti kutatásokat végeztek. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a feltárás során napvilágra kerültek a kazamaták a boltíves átjárókkal, a hozzájuk tartozó udvarok, a vár, valamint a középkori püspöki palota falainak maradványai, továbbá több száz faragott építészeti elem és két kivételes értékű gótikus szobor. Az épület bemutatóján Florin Birta polgármester azt mondta, eddig nagyjából 25 millió eurót fordítottak a nagyváradi vár rendbetételére, és az elmúlt 20 év fejlesztései elsősorban az európai alapoknak köszönhető.

Az eredeti listában szereplő sarmizegetusai dák vár helyreállítása már nem szerepel az európai alapok minisztériumának összegzésében, ott van viszont két másik olyan vár, amelyet hivatalosan népszerűsítettek között is van:

• A besztercei középkori vár felújításának befejezését augusztus elején jelentette be a városháza. A projekt tartalmazta az egykori városfal egyetlen megmaradt bástyájának, a Kádárok bástyájának restaurálását és rendezvényhelyszínné való alakítását. A torony közelében egy szabadtéri előadóteret is kialakítottak. A projekt összértéke nagyjából 2,4 millió euró (12 millió lej), amiből 1,8 milliót biztosítottak uniós forrásokból.

• A sólyomkői vár turisztikai konszolidálására és hasznosítására 2,1 millió eurót kapott Élesd város önkormányzat. A vár története a tatárjárás után kezdődik, akkor kezdték építeni, és egészen a Rákóczi-szabadságharc leveréséig tart, a kuruc ellenállás egyik fészkének számító erődítmény leromolásáról és felhagyásáról döntött a Habsburg hatalom. Az egykori vár romjait az utóbbi évtizedekben legfeljebb a túrázók látogatták, most azt tervezik, hogy a munkálatok befejezése és átvétele után az erődítményt újra megnyitnák a szélesebb közönség előtt.

A nagyváradi vár Aranyos bástyájának a felújítása is felmerült a PNRR-ből, de az egy másik történet, és szorosan kapcsolódik egy másik, a Szent László útvonalhoz. Ez következik most.

A Szent László út

A népszerűsített útvonalak egyikén sem látszik annyira, mint ezen, hogy Hegedüs Csilla, az RMDSZ korábbi politikusa az európai alapok minisztériumának államtitkára volt, amikor ezekről tárgyaltak. A magyar kormány támogatásával az Iskola Alapítvány közreműködésével ugyanis már terveztek egy Szent László emléke előtt tisztelgő, egész Kárpát-medencére kiterjedő útvonalat. A Lovagkirály címmel az Iskola Alapítvány könyvet is adott ki.

Az Európai Uniós forrásokból, a román kormány támogatásával egy kicsit tovább is mentek, 20 romániai helyszín népszerűsítését, illetve 5 műemléknek a felújítását vállalták. Itt a szacsvai református templomot, az agyagfalvi református templomot, a bihari földvárat, a szentjobbi apátságot, illetve a kökösi unitárius templomot említették, bár furcsa lett volna az utóbbi felújítása, tekintve, hogy 2019-ben fejezték be a restaurálását. Végül sokkal hosszabb lett a lista, és a következő felújítások szerepelnek a Szent László úthoz kapcsolva:

• a szacsvai református templom felújítására és a mellé kialakított látogatóközpontra 2,1 millió eurót költöttek uniós forrásokból, és júniusban adták át,
• és abban a hónapban tartották a bibarcfalvi református templom hálaadó istentiszteletét is. 1,4 millió euróból fejezték be a 13. századra datálható templom felújítását, ugyanis a magyar és román kormány támogatásával 2021-ben már restaurálták az egyik belső falon található, Szent László-legendát ábrázoló 8×4 méteres freskót, és lényegében ezt a munkát folytatták.

• Szintén 13. századi eredetű az agyagfalvi református templom, aminek a felújítása utáni átadó ünnepségét néhány napja tartották. A felújításra 1,8 millió euró jutott, de helyi forrásokból is kiegészítették azt.
• A Szent László út egyik legjelentősebb felújítása Szentjobbon zajlott. Anélkül, hogy nagyon részletezném a történetét, annyit érdemes tudni, hogy a település egykori bencés apátságát Szent László király alapította, és évszázadokon keresztül ebben őrizték államalapító István király jobb kezét, azaz a Szent Jobbot. Erről kapta a nevét a település is. A ma is látható apátsági épületnek viszont nem sok köze van Szent Lászlóhoz, az 18. század elején épült rá egy késő-reneszánsz kori várra, egyes feltevések szerint azon a helyen, ahol a korábbi bencés apátság is állt. A mostani felújításban az apátság épületének felújításán és bővítésén kívül statikailag megerősítették és javították a mellette álló templomot, illetve az egykori várat is láthatóvá tették. A nagyváradi római katolikus püspökség tulajdonában lévő épületben egyfajta zarándokközpontot akartak létrehozni, tekintve, hogy a templom az egyházmegye fontos zarándokhelye.
• A bihari földvár turisztikai hasznosítására 0,7 millió eurót pályázott meg sikeresen a község. Pontosabban 2,5 millió eurót hagytak jóvá eredetileg a Szent István idejében épült földvár turisztikai hasznosításának segítésére, de végül nem sikerült ennyit lehívni. A mostani munkálatok régészeti kutatásainak eredményeképpen viszont megtalálták a 11. században épült püspöki székesegyház alapjait.
• A Szent László út részeként 0,9 millió eurót fordíthattak a székelydályai református templom restaurálási munkálatainak befejezését, aminek nem is a lovagkirály legendáját bemutató freskói a leglátványosabb elemei, hanem az itáliai reneszánsz jegyében a boltozat bordái közé festett zöldeskék színű freskók. Olyan látvány, amivel ha egyszer találkoztál, akkor megmarad.
• A felsőbányai római katolikus Nagyboldogasszony-templom felújítására 2,2 millió eurót költhettek. A plébános elbeszélése szerint a munkálatok során megerősítették és felújították a tetőszerkezetet, külső és belső restaurálást végeztek, lecserélték a teljes villamoshálózatot, automatizálták a toronyórát, fűtést szerepeltek a padokba, modernizálták a hangosítását, illetve a világítását. Ugyanakkor kicserélték a templom előtt álló Szent István és Szent László szobrokat is. A templom ugyan csak 2023 januárjában nyert a pályázaton, de a felújítási munkálatok tervezése jóval korábban, már 2014-ben elkezdődött, és 2018-ban megvolt hozzá az építkezési engedély.

A fenti listából úgy tűnhet, hogy többségben voltak a magyar kötődésű műemlékek, ezért érdemes hangsúlyozni, hogy ez egy válogatás, amiben a legjelentősebb, főleg erdélyi kötődésű felújításokat szedtem össze. Ezen kívül a hagyományos, népi építészetű falvak népszerűsítésére volt még útvonal, és rendeltek hozzá egy sor felújítást, többek között Erdélyben is: Csíkszentgyörgyön, Etéden, Miklóstelkén, Szászkézden, Berethalmán, Körösfőn, Verespatakon, Torockón és az igen költői nevű Holdvilágon is. És a lista nem teljes. De mivel ezekről keveset tudni, nem is részletezem őket.

Ugyanakkor eredetileg 30 romániai fatemplom népszerűsítését is tűzték ki célul, végül 52 lett belőle. Hozzá kapcsolódva 10 műemléknek a felújítását is tervezték, végül nem tudom hány lett belőle, de Erdélyben csak a szelistyei Szent Arkangyalok fatemplom felújítására fordítottak EU-s pénzeket. Népszerűsítették a Duna-deltát, illetve a moldvai kolostorokat is, utóbbiakból ötöt fel is újítottak. Útvonalat kaptak az olténiai kúlák, és néhányat fel is újítottak közülük. Hogy pontosan mik azok a kúlák, az egy külön történet.

A Vonzó Románia útvonaltervei között volt az erdélyi erődtemplomokat népszerűsítő is, de ahhoz nem kapcsolódtak felújítások, ahogy – érthető módon – a hagyományos romániai ízekhez kapcsolt gasztronómiai úthoz sem.

Ugyanakkor egy sor igen jelentős felújítás volt, amihez nem kapcsolódik turisztikai hasznosítás, így nem tartoznak a PNRR 11. komponensének beruházásai közé. Például a kolozsvári prefektúra épületének energetikai korszerűsítése, modernizálása címszó alatt elég szépen felújították a Hubert József tervei alapján 1910-ben épült szecessziós palotát. Az oktatási minisztérium szintén ezen a címen renováltatta a Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei alapján 1906 és 1908 között épített kolozsvári Egyetemi Könyvtárat.

Szintén a PNRR-ből újul meg a csíkszeredai polgármesteri hivatal épülete, a megyeháza, a székelyudvarhelyi művelődési ház, a csíkszeredai színház épülete, meg szerte Erdélyben egy sor iskola meg egészségügyi intézmény is, amiknek az összesítéséhez inkább táblázatok ideálisak, és nem újságcikkek.