Már szeptemberben lesz miért ellátogatni az új szászfenesi múzeumba az igazgató szerint

Bár az állandó kiállítás megnyitására még várni kell, szeptembertől rendezvényhelyszínként megnyílik a Szászfenes határában, Kolozsvártól kb. 10 kilométerre épülő Erdélyi Történeti Galéria, mondta a Transtelexnek Felix Marcu múzeumigazgató, akit arról is kérdeztem, hogy mivel győzik majd meg a látogatókat, hogy legalább fél órát buszozzanak vagy autózzanak Kolozsvárról Szászfenesig.

Áprilisban még nem volt biztos, hogy az egy éve elkezdett építkezést sikerül időben befejezni ahhoz, hogy a múzeumra megkapják az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében igényelt 14,77 millió eurós kedvezményes kölcsönt, de Marcu most már optimista, szerinte augusztus végéig kulcsrakész lesz Románia legkorszerűbb múzeuma.

A több mint 450 ezer műtárgyat, köztük az egykori Erdélyi Múzeum gyűjteményét is őrző Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum jelenlegi infrastruktúrájának bővítése régóta téma, nem csak a kiállításoknak jelenleg helyet adó 19. századi épület szűkös, hanem a bérelt raktárhelyiségek sem megfelelőek. Más helyszínötletek után az új épület számára végül a középkori Leányvár romjaihoz közeli telket választották, amelyet Szászfenes önkormányzata bocsátott a múzeum rendelkezésére. A telek átruházása sem volt zökkenőmentes, a közbeszerzési eljárás is elhúzódott az óvások miatt, végül csak alig több mint egy évvel a június végi PNRR-s határidő előtt, 2025 márciusában írták alá a tervezésre és a kivitelezésre vonatkozó szerződést a besztercei Far Foundation, a bukaresti UNITH2B és a szerb Termomont alkotta társulással. A munkálatokat tovább késleltette, hogy kiderült, előbb oszloprendszerrel kell megerősíteni a talajt, így további kiadások és csúszás után végül szeptemberben kezdték el magát az építkezést. „Senki nem hitte, hogy ez kevesebb mint egy év alatt sikerülhet” – jegyezte meg Felix Marcu.

Az, hogy késve fogadták el a 2026-os állami költségvetést, komoly fennakadásokat okozott a kivitelezésben, mert az összesen kb. 30 millió eurós beruházás majdnem felét a kulturális minisztérium biztosítja. „A kivitelező – objektív okokból – csak december-januárban bocsátotta ki az első számlákat, amelyek jelentős összegekről szóltak, miután a munkálatokat már júniusban elkezdték, és mivel nem volt állami költségvetés, ezeket áprilisig nem lehetett törleszteni. Emiatt sajnos sok alvállalkozó szerződést bontott, nehéz volt mást találni helyettük, így a munka egy adott pillanatban lelassult, és nagy izgalmak közepette sikerült valahogy felzárkózni az eredeti ütemtervhez” – mondta az igazgató.

Szerencséjük volt azzal, hogy az uniós finanszírozást közvetítő Európai Beruházások és Projektek Minisztériumánál (MIPE) lehetőség nyílt arra, hogy a PNRR-s források lehívásához szükséges átadási határidőt augusztus 31-re módosítsák. Felix Marcu szerint augusztus végéig az épületnek látogathatónak kell lennie, aminek eleget is tesznek, hiszen addigra a szükséges engedélyeket is beszerzik a konferenciaterem és a kültéri amfiteátrum megnyitásához, és a teljes épületet be lehet majd járni, igaz, még nem lesz berendezve. „Azt szeretném, hogy az épületet megnyissuk a közönség előtt és szervezzünk egy előbemutatót a kiállításnak, hiszen a tárgyak többsége be van szkennelve, le van fényképezve, így ezeket a felvételeket kivetíthetjük és kontextusba helyezhetjük, elmesélhetjük a történetüket” – mondta.

„Ha minden jól megy”, 2026 végéig megnyílik a kiállítás is

A megvalósíthatósági tanulmány szerint az alagsorból, földszintből és emeletből álló épület hasznos alapterülete több mint 11 ezer négyzetméter. Ide költöztetnék az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum teljes gyűjteményét, kivéve a régi épületben maradó római, illetve középkori és kora újkori kőtárat, továbbá az épp aktuális időszaki kiállítás darabjait, és állandó kiállítást is berendeznének.

Az új állandó kiállítás berendezésével azonban még várni kell, elsősorban állománymegőrzési okokból, nem utolsó sorban pedig azért, mert elő kell teremteni hozzá az anyagi forrást és le kell bonyolítani a közbeszerzési eljárást, mondta Felix Marcu. „Konzerválási okokból a betonból öntött épületekben nem szabad az építkezés befejezéstől számított hat hónapnál korábban műtárgyakat elhelyezni. A raktárakba már ebben az évben elkezdjük átköltöztetni a gyűjteményt, de az olyan kevésbé érzékeny anyagokkal kezdjük, mint amilyen a kerámia vagy a kő” – magyarázta.

Az előkészületek zajlanak, a múzeum tíz egyetemi hallgató bevonásával dolgozik az adatbázis korszerűsítésén. „Ehhez többféle modellt vettünk alapul, többek között a budapesti Néprajzi Múzeum adatbázisát. Nagyon fontos egy ekkora gyűjtemény esetében, főleg, ha egyik helyről a másikra költözteted, hogy ne vesszen nyoma egy-egy darabnak. Ehhez pedig stabil és funkcionális digitális adatbázisra van szükség, hogy bármelyik állománymegőrző vagy állománykezelő munkatárs könnyen azonosíthasson egy adott műtárgyat. Ez egyszerűnek hangzik, de nem az. Nem tudom, hogy Romániában létezik-e olyan múzeum, amelyik ezt a gyűjteménye bármelyik darabjával meg tudná tenni” – mondta Marcu, hozzátéve, hogy az adatbázis egy része, a gyűjtemény fontosabb darabjaival, a tervek szerint online is elérhető lesz.

A múzeum koncepciójához a dániai Aarhus és a budapesti Néprajzi Múzeum szolgált mintával. A korszerű és Romániában úttörőnek számító megoldások egyike az, hogy a raktárak részben a föld alatt lesznek, így nem kell őket fűteni, a fenntartásuk olcsóbb lesz. A mikroklíma megőrzése érdekében azonban végül lemondtak arról az ötletről, hogy a raktárakat is megnyissák a látogatók előtt, mert a gyakori ajtónyitások nem tennének jót a műtárgyaknak. Ehelyett – többek között a budapesti Néprajzi Múzeum mintájára – olyan ablakokat alakítottak ki, amelyeken be lehet nézni a raktárba, mondta az igazgató.

Miután a fenesi múzeum azóta megváltoztatott eredeti neve – Erdélyi Identitások és Konfliktusok Múzeuma – vitákat váltott ki, majd 2023-ban Emil Boc polgármester különös nyitóbeszéde után homályos okokból rögtön bezárták a főleg magyar és szász emlékeket őrző középkori és kora újkori kőtárat, egyértelmű, hogy az Erdély történetét bemutató leendő kiállítást is minden irányból árgus szemekkel figyelik. Kérdésemre Felix Marcu most is megismételte korábbi álláspontját, hogy elejétől fogva arra törekedtek, hogy a leendő kiállítás senkit se diszkrimináljon. Megjegyezte, hogy a múzeum brandje a „muzeu” és a „Transilvania” szavakból összeálló, de az emberi arcra is utaló MUTRA rövidítés köré épül, és biztosan lesz olyan, aki ezt is kifogásolja.

A leendő állandó kiállítás vezérfonala a táj változása lesz és úgy tervezik, hogy kronológiai sorrendben mutatják be, hogyan alakult a környék az őskortól napjainkig. A koncepción legalább húszan dolgoznak, minden korszakhoz kapcsolódó gyűjteményrésszel kb. két-két kolléga foglalkozik, mondta Felix Marcu. Az eredetinél kisebb méretben rekonstruálják például azt a bronzkori sírhalmot, amelyet a Polus/Vivo bevásárlóközpont építése előtti ásatásokon találtak, bemutatják az ugyanitt feltárt bronzkori kőkört, de maketten szemléltetik azt is, hogyan teraszosították a dákok a Kudzsiri-havasokat, kiemelten foglalkoznak a római kori határvédelmi vonallal, amely nemrég felkerült az UNESCO világörökségi listájára, és bemutatják Kolozsvár alakulását is a jelenkorig.

„Ha minden jól megy, persze Romániában nehéz és hihetetlen, hogy ez így lesz, de ha minden jól megy, akkor az év végéig megnyitjuk a kiállítást is. Hamarabb úgysem lehetett volna, mert a falak ki kell száradjanak” – mondta az igazgató, akitől azt is megtudtuk, hogy a kiállítás eleinte biztosan ingyenes lesz.

Mivel vonzanák az embereket a városközponttól távol eső múzeumba?

„Azt hiszem azzal is, hogy egy félóra az út odáig, de van, ahol parkolni, nem úgy, mint Kolozsvár központjában, ahol nincs hol hagyni az autót. És azzal is, hogy eltölthetnek ott egy teljes napot. Nem minden nyílik meg az első pillanattól kezdve, de majd lehet látogatásokat előjegyezni a raktárakba és laboratóriumokba is, illetve megnyílik majd a kiállítás is, ami nagyon összetett lesz, rendkívül gazdag anyaggal, néhány órát biztosan el lehet majd tölteni benne. Emellett kültéren is lesznek majd programok, és a Leányvárhoz is szervezünk majd vezetett túrákat. Tehát megpróbáljuk a látogatókat a múzeumhoz kapcsolódó más tevékenységekkel is vonzani, illetve lesz kávézó, bisztró és játszóhelyek a gyermekeknek” – válaszolta a kérdésemre Felix Marcu.

A múzeum mellett a tervek szerint parkolót is kialakítanak, ahol akár nagyobb csoportokat szállító autóbuszok is megállhatnak majd, Felix Marcu értesülése szerint pedig a Kolozsvár és Szászfenes között közlekedő autóbusz útvonalát az önkormányzat meg fogja hosszabbítani a múzeumig.

Az igazgató bizakodó: „Aarhus esete is hasonló, ez körülbelül akkora város, mint Kolozsvár, 307 ezer lakosa van és szintén a városközpontban volt a múzeum, amit aztán hasonló okokból a várostól 10-15 kilométerre költöztettek, és ott is csak rendre nyíltak meg a kiállítások. A romániai oktatási rendszer nem veszi ugyan fel a versenyt a dániaival, de azt hiszem, hogy a trend itt is hasonló lesz: először kevés látogató, aztán egyre több”.