Megnyílt a mikházi Limespark, amely az UNESCO-világörökség része

Megnyílt a mikházi Limespark, amely az UNESCO-világörökség része
A mikházi Limespark – Fotó: Péter Ferenc megyei tanácselnök Facebook-oldala
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!

Történelmi rekonstrukciós bemutatókkal, interaktív előadásokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, műhelyekkel, valamint vezetett túrákkal avatták fel szombaton az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében kialakított Limesparkot a Maros megyei Mikházán. A helyszín Dácia római határvonalának részét képezi, és 2024-ben került fel az UNESCO Világörökségi Listájára, közölte a régészeti lelőhelyet adminisztráló Maros Megyei Múzeum.

A mikházi régészeti lelőhely korábban is látogatható volt, de a Maros Megyei Tanács és a Maros Megyei Múzeum közös, 2,11 millió eurós vissza nem térítendő uniós forrásból finanszírozott beruházásával új látogatóközpontot és élményteret alakítottak ki itt.

„A Limespark új szemléletet képvisel a kulturális örökség bemutatásában: olyan élményalapú tér, ahol a látogatók közvetlen tapasztalatokon, interaktív tevékenységeken és a római limes kulturális tájával való személyes találkozáson keresztül fedezhetik fel a történelmet” – közölte a Maros Megyei Múzeum.

A látogatóközpontban a helyi leletekből rendeznek be kiállítást, emellett múzeumpedagógiai terem és ajándékbolt is helyet kap, továbbá kutatóközpontot is kialakítanak, kísérleti régészeti laboratóriummal és szakkönyvtárral. Emellett a castrum északkeleti tornyát volumetrikus rekonstrukció formájában is bemutatják de megőrzik az eddigi kiállítótereket, az ún. idődoboz pavilonokat is.

A mikházi katonai tábor parancsnoksági épületének a feltárása 2013-ban kezdődött és a pandémia időszakának kivételével minden évben a Maros Megyei Múzeum koordinálásával, nemzetközi kutatások keretében folytatódott. Pánczél Szilamér régész, a Maros Megyei Múzeum kötelékében működő Római Limeskutató Központ vezetője és a Nemzeti Limesbizottság tagja tavasszal arról számolt be a Transtelexnek, hogy 2025 nyarán a parancsnoksági épület udvarát kutatták, befejezték a korábban azonosított kút feltárását és vízgyűjtő ciszternát is azonosítottak, ahonnan a magas talajvíznek köszönhetően ritka római kori leletek kerültek elő.

Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!

Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.

Támogatom
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!