Másfél évszázad után leemelték Hunyadi János szobrát a vajdahunyadi várról

152 év után először szerelték és emelték le a Hunyadi János szobrát a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyáról – számolt be a műemlékben működő múzeum a Facebook-oldalán. A bejegyzésben azt írták, hogy a „páncélos lovagot” restaurálják, majd az eredetihez leghűbb formában visszaállítják.

„Fontos szimbolikus pillanathoz érkeztünk a vajdahunyadi vár felújításának második szakaszában. A Buzogány-torony lovagját évtizedek óta mindenki csodálja. Idén nyáron felmásztam az erre a célra emelt állványzaton egészen a torony tetejéig, hogy megbizonyosodjam: a szobor biztonságosan leemelhető. Nagy öröm számomra, hogy most lehetőség nyílt a restaurálására, és így a jövő nemzedékeinek is megőrizhetjük.” – mondta Dan Bobouțanu, Vajdahunyad polgármestere.

A szobor restaurálása csak egy kisebb része a jelenleg zajló, 6,6 millió eurós felújítási projektnek, amelyet részben a helyreállítási alapból finanszíroznak.

A munkálatok során összesen 27 elem helyreállítását tűzték ki célul. Ezek között szerepel a Diéta-terem, a Buzogány-torony, a Lovagterem, a felvonóhidak, a tető nagy része, a belső udvar kútja, valamint egy tüzérségi állás is.

A vajdahunyadi vár Románia egyik legfontosabb turisztikai látványossága. Építését Hunyadi János kezdte meg a 15. század közepén, reprezentációs céllal. A várat az évszázadok során többször átépítették, ezek közül az egyik legjelentősebb Bethlen Gábor 17. századi bővítése volt. A 19. század közepére azonban az épület leromlott állapotba került, 1854-ben tűz is pusztította.

A felújítás végül 1868-ban indult Schulcz Ferenc tervei alapján. Állítólag az ő ötlete volt, hogy a Buzogány-torony tetejére egy páncélos lovagot – egyes feltételezések szerint Hunyadi János szobrát – helyezzenek el. Schulcz 1870-ben elhunyt, de elképzeléseit Steindl Imre valósította meg 1873-ban. A szobor azóta is a torony tetején áll.

Az 1870 és 1874 között zajló munkálatokat irányító Steindl Imre a kor felfogásának megfelelően egységesen gótikus stílusúvá alakította vissza a várat. Ennek során egyes részeket lebontottak vagy átalakítottak, helyükre új elemeket építettek be – ezeket a későbbi restaurálások részben korrigálták. Ugyanakkor Steindl alakította ki a tetők mai formáját is.

A múzeum rendszeresen beszámol a felújításról. Nemrégiben például azt közölték, hogy a Lovagterem padlójának elhasználódott, megkopott kerámialapjait az eredetihez hasonló módon a pécsi Zsolnay-gyár készíti újra. Az üzem a korabelivel azonos technológiát alkalmaz majd, vagyis a lapokat kézzel gyártják le. A pécsi gyár képviselői már fel is keresték a várat, hogy felmérjék a feladatot. A 19. századi felújítás során elhelyezett kerámialapokat eltávolítják és a vár restaurálásáról szóló kiállítás részeként fogják bemutatni.

Júniusban arról számoltak be, hogy két új falkép került elő az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Diéta-terem burkolata alól. A falképeken medalionokba foglalva egy-egy férfialak látható elegáns viseletben. A kor keleti ihletésű divatja szerint hosszú ruházat van rajtuk, az egyiké piros, meggyszínű virágmintával díszített, a másiké sötét színű, mely fölött szőrmével bélelt piros kaftánt visel. Mindkét férfi kezében alabárd látható. Sorin Tincu múzeumigazgató azt nyilatkozta akkor róla, hogy

a falképek nagy valószínűséggel a 17. századból származnak.

Az Adevărul hírportál akkor azt közölte, hogy a Diéta-teremben legutóbb az 1950-es években zajlottak restaurálási munkálatok. A helyiség falképei akkor leromlott állapotban voltak az 1854-ben bekövetkezett tűzeset nyomán. A lap az 1955–1957 közötti restaurálásban részt vevő Oliver Verescu román történészt idézi, aki arról ír, hogy a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem idején készült falképek nemcsak családtagokat, hanem korabeli uralkodókat is ábrázolhattak.

A várhoz vezető 60 méteres híd felújítása például már tavasszal befejeződött.

A vajdahunyadi vár októbertől márciusig hétfőnként 12 és 17 óra között, míg keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között látogatható. A honlapon elérhető információk szerint felnőtteknek a jegy (amivel a vár mellett a huszárudvarban/huszárvárban található Céhek Házát és a régészeti kiállítást is meg lehet nézni) 50 lejbe kerül (ami nagyjából 10 eurónak felel meg), míg a diákoknak 12 lejt (2,5 euró), míg a nyugdíjasoknak 25 lejt (5 euró) kell fizetni. A magyar (és angol) nyelvű idegenvezetés 90 lejbe kerül (18 euró), míg románul 55 lejért (11 euró) vezetnek körbe. Legalább 20 fős csoportok esetében a felnőttek 40 lejért (8 euró), a nyugdíjasok 20 lejért (4 euró), míg a diákok 9 (2 euró) lejért nézhetik meg a vajdahunyadi várat.

A Hunyad megyei műemlékeket kezelő igazgatóság adatai szerint a vajdahunyadi várat tavaly 381 ezer turista látogatta meg.