A DNA vizsgálódik a gyergyói Egyfesztnek juttatott félmillió lej közpénz miatt

Az ügyről a DNA egyelőre nem adott ki közleményt, a cikk megjelenéséig a Transtelex megkeresésére sem válaszolt az intézmény, így nem ismert, hogy indult-e már valaki ellen büntetőeljárás, van-e gyanúsított, illetve pontosan milyen bűncselekmény gyanúját vizsgálják. A rendelkezésünkre álló információkból egyelőre az körvonalaózdik, hogy ügyészek az Egyfeszt 2025-ös finanszírozási konstrukcióját vizsgálják, elsősorban azt az 500 ezer lejes pénzmozgást, amellyel Gyergyószentmiklós önkormányzata megemelte a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulásnak (ADI Harghita) fizetett tagdíját. A társulás ebből három magyarországi könnyűzenei előadó Egyfeszt-fellépését, valamint online hirdetéseket fizetett ki.

A város ezen felül további 250 ezer lejt különített el az Egyfeszt általános támogatására, így a fesztivál számára biztosított gyergyószentmiklósi közpénz 2025-ben összesen 750 ezer lejre emelkedett.

Málnási azt állítja, tanúként hívta be a DNA, mégis feljelentőnek kiáltották ki a városban

A vizsgálat a július 23-i gyergyószentmiklósi tanácsülésen került először nyilvánosan szóba, amikor Málnási Huba-István EMSZ-es tanácsos kérte, hogy felszólalását vegyék jegyzőkönyvbe, mert elmondása szerint a városban és a városvezetés részéről azt terjesztették róla, hogy ő jelentette fel az Egyfesztet, a városvezetést vagy az RMDSZ helyi politikusait a DNA-nál.

Málnási ezt határozottan cáfolta. Azt mondta, nem feljelentőként, hanem tanúként hívták be a korrupcióellenes ügyészséghez néhány hete.

„Az Egyfeszt volt a téma” – mondta a Transtelexnek. A kihallgatás részleteiről a nyomozás bizalmas jellegére hivatkozva nem akart beszélni, azt azonban megerősítette, hogy „minden kérdés a tanácshatározattal kapcsolatos volt”, mégpedig azzal a döntéssel, amely a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulásnak juttatott 500 ezer lejről szólt. A határozattervezet, amelyet Nagy Zoltán polgármester nyújtott be és a helyi tanács 2025 tavaszán elfogadott, a Transtelex már korábban ismertette, és itt tekinthető meg.

Málnási szerint ő azért kerülhetett az ügyben kihallgatott tanúk közé, mert az EMSZ tanácsosaként felszólalt a határozat vitájában, és társaival együtt a támogatás ellen szavazott. Az ellenzéki tanácsosok „aránytalannak tartották”, hogy a súlyosan eladósodott, leromlott infrastruktúrájú város ekkora összeget fordítson egy belépődíjas fesztiválra.

A tanácsos azt állította: amennyiben az adatgyűjtésből további büntetőeljárás lesz, az érintettek később az ügyiratokból megismerhetik, milyen bejelentés vagy feljelentés alapján indult az ügy. Málnási ezért kérte a városvezetést, hogy addig ne terjesszék róla, hogy ő áll a vizsgálat mögött.

Nem Málnási volt az első tanú a DNA listáján

A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyeivel foglalkozó megyei alkalmazottak közül az év eleje óta több embert is meghallgattak. Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Transtelexnek azt mondta, a megyei vezetésnek 2025 vége óta van tudomása az Egyfeszt körüli vizsgálatról. „Ebben a nyomozásban a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulástól is kértek anyagokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a gyergyószentmiklósi városi tanács 500 ezer lejt utalt a fejlesztési társulásnak, és hogy hogyan költötték el ezt az összeget” – mondta.

Bíró hangsúlyozta: nem Hargita Megye Tanácsának pénzéről volt szó, hanem Gyergyószentmiklós 500 ezer lejéről. Elmondása szerint a fejlesztési társulás minden kért iratot átadott a DNA-nak, és teljes mértékben együttműködik az ügyészséggel.

Gyergyószentmiklós önkormányzatától ugyanakkor Nagy Zoltán polgármester szerint sem őt, sem más alkalmazottat nem hallgattak ki, csak az ügyhöz kapcsolódó dokumentumokat kértek be, pontosabban a Málnási által is említett tanácshatározatot, amivel a város 500 ezer lejes tagdíj kifizetését hagyta jóvá a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás felé. A kérésnek az önkormányzat szerint eleget tettek.

Hogyan fizették ki a félmillió lejt három egyfesztes koncertre?

A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás 2025. május 13-án készítette el az Egyfeszt finanszírozásának indoklását, majd május 15-én hivatalosan azt kérte Gyergyószentmiklós polgármesterétől, hogy a város tagdíjként utaljon át 500 ezer lejt a társulás bankszámlájára. Nagy Zoltán polgármester május 23-án írta alá a jóváhagyási jelentést és az általa kezdeményezett határozattervezetet, amely május 28-án került a helyi tanács elé.

A határozat szerint a város azért fizette be a félmillió lejt a fejlesztési társulásnak, hogy az „részben fedezze” az Egyfeszt megszervezésének költségeit. A társulást az iratok az Egyfeszt társszervezőjeként nevezik meg.

A konstrukció sajátossága, hogy a pénzt nem közvetlen támogatásként kapta meg az Egyfeszt mögött álló Ice Flora Alapítvány. Gyergyószentmiklós megemelte a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulásnak járó tagdíját, a társulás pedig maga vásárolta meg a fesztiválhoz szükséges szolgáltatásokat.

Gyergyószentmiklós önkormányzata a Transtelex kérdéseire küldött válaszában hangsúlyozta, hogy jogszerűen jártak el. Az önkormányzat azzal érvel, hogy a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás alapszabálya kifejezetten lehetővé teszi kulturális, sport- és turisztikai programok szervezését, valamint olyan projektek megvalósítását, amelyek a turizmus fejlesztését szolgálják. Az alapszabály szerint a társulás működésének és saját programjainak finanszírozására a tagok által befizetett tagdíjak is felhasználhatók. A városháza arra is hivatkozott, hogy a közigazgatási törvénykönyv lehetővé teszi a közösségi fejlesztési társulások finanszírozását a tagtelepülések helyi költségvetéséből.

„A szóban forgó összeget a Hargita Megyei Közösségi Fejlesztési Társulás és nem az Egyfeszt szervezői kapták, amelyet rendeltetésszerűen költöttek el” – írta válaszában az önkormányzat. A városháza szerint a határozat elfogadása előtt a szükséges belső ellenőrzéseket is elvégezték, és mivel a döntés jogszerűségét egyetlen hatóság sem kifogásolta, nem tartanak indokoltnak újabb belső vizsgálatot.

Az önkormányzat válasza ugyanakkor egy fontos ponton nincs összhangban a finanszírozás hivatalos dokumentációjával. A városháza most azt írta, hogy az Egyfeszt szervezője és teljes körű jogi felelőse az Ice Flora Alapítvány volt, és „sem tagként, sem szervezőként nem vett részt sem az önkormányzat, sem a társulás”. A támogatásról szóló határozat dokumentációja ezzel szemben a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulást az Egyfeszt társszervezőjeként nevezi meg.

A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás által összeállított költségtábla szerint az 500 ezer lejből:

• 221 ezer lej jutott Rúzsa Magdi fellépésére;
• 195 ezer lej a Carson Coma koncertjére;
• 67 600 lej a Margaret Island fellépésére;
• 16 400 lej pedig online marketingre.

A négy tétel pontosan kiadja a Gyergyószentmiklós önkormányzatától átutalt 500 ezer lejt. A dokumentációban más program, gasztronómiai rendezvény vagy helyi szolgáltatás nem szerepel. A félmilliós utalást azzal indokolták, hogy az Egyfeszt fontos szerepet tölt be Hargita megye felkészülésében a 2027-es Európa Gasztronómiai Régiója címre. A fejlesztési társulás szerint a fesztivál növelheti a térség nemzetközi láthatóságát, gazdasági és kulturális multiplikátorhatást válthat ki, a fellépők pedig népszerűsíthetik a 2027-es programot.

A határozat melléklete azonban nem részletezi, milyen konkrét marketingkötelezettséget kellett teljesíteniük a zenekaroknak. Nem derül ki belőle, hogy milyen felületen, hányszor, milyen közönség számára és milyen ellenőrizhető eredménnyel kellett népszerűsíteniük Hargita megye gasztronómiai címét.

Az Egyfesztet a főszervező szerint eddig nem kereste meg a DNA

Amikor a finanszírozási konstrukció részleteiről érdeklődem nála, Kassay Lajos Péter, az Egyfeszt főszervezője a Transtelexnek azt mondta, hogy a fellépők zenei szolgáltatásaik mellett azt vállalták, hogy koncertjük alatt megemlítik a 2027-es gasztronómiai programot. Elmondása szerint legalább két koncerten személyesen is hallotta, hogy az előadók a színpadról beszéltek róla. A főszervező szerint a marketingköltség is ide volt sorolható. Azt is elmondta, hogy bár a konstrukcióban 500 ezer lejről volt szó, amelynek összegéről ő maga tárgyalt, a TVA miatt a végső összeg nagyjából 100 ezer lejjel változott, így a fellépők nettó fizetése is kevesebb volt.

A gyakorlatban tehát a városi költségvetésből kifizetett zenekarok a koncertjük közben elmondták a közönségnek, hogy Hargita megye 2027-ben Európa Gasztronómiai Régiója lesz és ez milyen jó.

Kassay Lajos Péter azt is elmondta a Transtelexnek, hogy sem őt, sem az Egyfesztet szervező szervezetet nem kereste meg a DNA. „Nem jött DNA, nem kért senkitől semmit. Minket nem keresett senki eddig” – fogalmazott.

Kassay hangsúlyozta: az 500 ezer lej nem került sem az Egyfeszt, sem az Ice Flora Alapítvány számlájára, de fejlesztési társulás közvetlenül a bookingirodáknak fizetett. Szerinte ezért az Egyfeszt oldalán nem történt semmi aggályos: a pénzből azokat a fellépőket fizették ki, akik valóban színpadra álltak, a beszerzéseket pedig az elektronikus közbeszerzési rendszeren keresztül bonyolították le.

Kassay ugyanakkor úgy látja, hogy a vizsgálódás valószínűleg nem arról szól, megtartották-e a koncerteket, hanem arról, milyen jogcímen és milyen döntési folyamat végén juttatta a városi tanács az összeget a fejlesztési társulásnak. „Úgy érzem, ez az ellenőrzés vagy adatgyűjtés sokkal inkább másról szól. Itt az Egyfeszt eszköz. Azt nézik, hogy a tanács ezt milyen jogon és hogyan adta oda” – mondta.

A fesztivál alapítója ellen egy másik ügyben vádat emelt a korrupcóellenes ügyészség

Az egyelőre nem ismert, hogy a korrupcióellenes ügyészség kizárólag a finanszírozási módszer jogszerűségét vizsgálja-e, vagy azt is, hogy valamely politikus vagy más döntéshozó személyes, politikai vagy gazdasági előnyhöz jutott-e az ügylet révén. A Transtelex birtokában lévő iratokból és nyilatkozatokból pontosan követhető, hivatalos szinten hogyan építették fel a finanszírozási konstrukciót. A háttéralkuk azonban máig nem ismertek.

Bíró Barna Botond, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt mondta, ő személy szerint nem tudja, ki tartotta a kapcsolatot a gyergyószentmiklósi önkormányzat és a megyei tanáccsal szoros partnerségben álló fejlesztési társulás között. A tanács gyergyószéki alelnöke, Barti Tihamér a 2025. májusi döntés időpontjában már bírósági felügyelet alatt állt, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla 2025. február 17-i végzése alapján nem láthatta el sem Hargita Megye Tanácsának alelnöki, sem a Gyergyó Területi RMDSZ elnöki tisztségét.

Bíró Barna Botond ezért kizártnak nevezte, hogy Barti hivatalos megyei tisztségében bonyolította volna a fejlesztési társulással kapcsolatos tranzakciót.

Az Egyfeszt politikai hátteréről szóló helyi találgatásokban ennek ellenére visszatérően felmerül Barti Tihamér neve is. Barti a fesztivál kezdeményezőjeként és politikai patrónusaként hosszú éveken át nyilvánosan vállalta az Egyfesztet, miközben a hivatalos szervezést korábbi munkatársa, Kassay Lajos Péter vezette.

Barti ellen a DNA az Egyfeszt finanszírozásától független ügyben 2025 szeptemberében vádat emelt. Az ügyészség többek között azzal vádolja, hogy bizalmas adóhatósági információkat kért és kapott egy Hargita megyei ANAF-vezetőtől, illetve politikai befolyását használta fel az adóhatósági vezető tisztségben tartására. Barti tagadja a vádakat és egy honlapot is létrehozott, hogy magát a rendszer áldozataként mutathassa be. A DNA vádiratát is közzétette oldalán, ahol az ügyészség vádjai ellen érvel.

Az Egyfesztet 2026-ban már nem rendezték meg. A szervezők ezt tudatos szünetként jelentették be, és azt ígérték, hogy rendezik a korábbi évekből fennmaradt tartozásaikat. Bíró Barna Botond szerint a megyei intézményrendszer akkor sem támogatta volna az idei fesztivált, ha azt megtartják, mert több gyergyói szolgáltató követelése továbbra is rendezetlen maradt.

Pedig csak 2025-ben dokumentálhatóan legalább 965 ezer lejnyi közpénz és közpénzből vásárolt szolgáltatás állt a fesztivál mögött: 750 ezer lej Gyergyószentmiklóstól, 200 ezer a gyergyószárhegyi kulturális központon keresztül, 15 ezer pedig a Pro Economica Alapítványtól. Az Erdélyi Hagyományok Háza emellett saját költségvetéséből finanszírozta a Folkudvart, ennek összegét nem közölte, más magyarországi támogatók pedig nem válaszoltak, így a teljes összeg ennél magasabb lehetett. Mindezek ellenére az Egyfeszt adósságokat hagyott maga után.

A DNA vizsgálata most arra adhat választ, hogy a pénzügyi összeomlás mellett a közpénzes finanszírozás rendszerében történt-e szabálytalanság.