A korrupcióval vádolt Barti Tihamér visszatért, és megújítaná a gyergyószéki RMDSZ-t

„482 napja voltam eltiltva. 482 napja tettek lakatot a számra” – ezzel kezdte kedd reggeli gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatóját Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának RMDSZ-es alelnöke, aki a közelmúltban bírósági döntéssel elérte, hogy visszatérhessen tisztsége gyakorlásába.

Barti az elmúlt több mint egy évben nem tölthette be megyei tanácsi alelnöki tisztségét, és a gyergyószéki RMDSZ-ben sem vállalhatott közéleti szerepet. A Brassói Táblabíróság azonban június elején megszüntette a vele szemben alkalmazott hatósági felügyeletet, így a politikus most azt mondta: keddtől újra Hargita Megye Tanácsának alelnökeként dolgozik.

A visszatérés azonban csak részleges. Barti ugyan újra megyei tanácsi alelnök lehet, de a Gyergyó Területi RMDSZ elnöki tisztségéért már nem indulhat. Korábban beadta jelölését, ám a területi választási bizottság ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy akkor még érvényben volt vele szemben a közéleti szerepvállalást korlátozó intézkedés. Így a június 18-i tisztújításra Bende Sándor maradt egyedüli jelöltként.

Barti a sajtótájékoztatón azt mondta, a szervezeti döntést elfogadja, de jelezte: a következő időszakban szerepet akar vállalni a gyergyószéki RMDSZ megújításában. „Nagy nyitásra van szükség a közösség irányába” – fogalmazott a Transtelex kérdésére válaszolva.

„Az igazság nem fél a nyilvánosságtól”

A sajtótájékoztató fő üzenete mégsem a visszatérés volt, hanem Barti saját értelmezése az ellene indított DNA-ügyről. A politikus többször is azt állította, hogy célkeresztbe került, és szerinte az ellene felépített ügy nem szakmai vagy jogi, hanem politikai természetű.

Barti közölte, hogy barti.ro nevű honlapján nyilvánosságra hozta a vádiratot, és a per előrehaladtával további dokumentumokat is közzétesz majd. Mint mondta, „valószínűleg az egyedüli” olyan romániai politikus, aki a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által készített vádiratot saját oldalán teszi közzé.

A politikus szerint az ügy nagy része nem róla szól. Azt állította, hogy egy közel két évig tartó nyomozati anyaghoz csak a parlamenti választások után, két hét alatt kapcsolták hozzá az ő ügyét. Szerinte ezután reggel hatkor vitték el otthonról, majd közel egy hétig fogva tartották, később pedig 482 napig nem gyakorolhatta tisztségeit, hogy ezzel közéleti tevékenységét akadályozzák.

Barti állítása szerint az ellene megfogalmazott vád lényege az, hogy befolyásolta volna a Hargita megyei pénzügyi igazgatóság aligazgatójának, a másik vádlottnak, Kurkó Andrásnak a kinevezését, cserébe pedig cégekre vonatkozó információkat kapott volna. Ő ezt visszautasítja, és azzal érvel, hogy az érintett kinevezés időrendje szerinte cáfolja a vádat.

Azt mondta: a szóban forgó aligazgatót már azelőtt kinevezték, hogy ő először találkozott volna azzal a regionális pénzügyi vezetővel, akinek a döntését a vád szerint befolyásolta. Szerinte ezért „időrendi problémák” vannak a vádiratban.

A céges adatokkal kapcsolatban Barti azt állította, hogy nem 19 cégről kapott információt, ahogy azt a vád állítja, hanem több mint 9000 Hargita megyei céget elemeztek gazdaságfejlesztési célból. Ezt szerinte a megyei tanács munkájához, fejlesztési stratégiákhoz és vállalkozói fórumokhoz használták fel.

Ki támadta meg?

A sajtótájékoztató egyik legfontosabb állítása az volt, hogy Barti szerint támadás érte, erre a politikus a pódiumára kitett „célkeresztben” táblával és a háttérben kivetített, „Az igazság nem fél a nyilvánosságtól.” szlogennel is ráerősített, amihez a honlapján azt is hozzáfűzték: „Nem hallgatunk. Nyíltan, méltósággal, tényekkel beszélünk arról, ami történik – mert a közösségünk megérdemli az igazságot.”

Mindezek ellenére azonban Barti Tihamér a sajtó többszöri kérdésére sem adott konkrét választ arról, hogy ki támadta meg.

Egy újságíró kérdésére azt mondta, szerinte a per végére „mindenkinek evidens lesz”, miért történt vele mindez. Arra utalt, hogy a gyergyószéki fejlesztések és az elmúlt években végzett munkája zavarhatott egyeseket, de neveket nem mondott.

Amikor a Transtelex arról kérdezte, hogy milyen bizonyítéka van arra, hogy nem szakmai vagy jogi, hanem politikai motiváció áll az ügy mögött, Barti ismét az általa elmondott időrendi ellentmondásokra hivatkozott. Szerinte már ezek is azt bizonyítják, hogy a vád megalapozatlan.

Arra a kérdésre, hogy ha valóban olyan szereplők állnak az ügy mögött, akik képesek DNA-s eljárásokat elindítani, miért nem nevezi meg őket, Barti azt válaszolta: ő „nem áll senkivel szemben”, hanem „a gyergyóiak oldalán áll”.

Ez azonban nyitva hagyta a sajtótájékoztató egyik legfontosabb ellentmondását: Barti egyszerre beszél célkeresztről, támadásról és ellehetetlenítésről, nyiltságról, miközben nem mondja ki, kit vagy kiket tart felelősnek.

Bár Barti azt mondta a Transtelexnek, nem kívánja magát áldozatként feltüntetni, egyelőre e tekintetben nem tudta a kétségeinket eloszlatni.

Az RMDSZ nem állt ki markánsan mellette

Barti a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a helyi RMDSZ-es támogatást érezte maga mögött, de országos szinten szerinte lehetett volna erősebb kiállás mellette.

„Lehetett volna egy sokkal markánsabb kiállás. Elvégre egy területi elnökről beszélünk” – mondta. Az RMDSZ ugyanis kiállt Markó Attila volt RMDSZ-es képviselő, Antal Árpád és Soós Zoltán polgármesterek mellett is, hangoztatva az ő ártatlanságukat. Barti Tihamér esetében viszont sokan úgy vélték, jelzésértékű a szövetség hallgatása. Sőt, egy forrásunk szerint az országos RMDSZ többször figyelmeztette Barti Tihamért még a DNA-s vádak előtt, hogy a politika és gazdasági szereplők közötti vékony határt túllépte, és ebből még baj lehet.

A Transtelex kérdésére, hogy szerinte Kelemen Hunor és az országos RMDSZ miért nem állt ki erősebben mellette, Barti azt válaszolta: ezt tőlük kell megkérdezni. Hozzátette, Kelemen Hunort, amikor lehetősége volt, tájékoztatta az ügy részleteiről, de az országos RMDSZ-elnöknek szerinte más prioritásai lehettek.

Arra a kérdésre, hogy hozzájárulhatott-e ehhez az, hogy megromlott volna a viszonya Kelemen Hunorral, Barti azt mondta, nem tudja, mire alapozzuk ezt. Szerinte területi elnökként és szövetségi elnökként jól együttműködtek, noha más-más felelősségi szinten mozogtak.

Visszatérés a megyei tanácsba, bizonytalan szerep Gyergyószéken

Barti azt mondta, megyei tanácsi alelnöki tisztsége „beállt”, vagyis ismét hivatalban van. A következő időszakban Bíró Barna Botond megyei tanácselnökkel és Borboly Csaba alelnökkel is egyeztetni akar arról, milyen közös projekteket vihetnek tovább, különösen Gyergyószék érdekében.

A területi RMDSZ-elnökség ügyében viszont jóval óvatosabban fogalmazott. Bár korábban elindult volna a tisztségért, jelölését nem fogadták el, és azt mondta, a szervezet döntéseit elfogadja. Arra a kérdésre, hogy elfogadja-e Bende Sándor várható megválasztását, azt válaszolta: „Amilyen szervezeti döntések lesznek, azt természetesen elfogadom.”

Ezzel együtt világossá tette, hogy nem akar teljesen háttérbe vonulni. Szerinte Gyergyószéken újra kell gondolni az RMDSZ működését, és a közösség felé nagyobb nyitásra van szükség.

Magyar pénzek, Balázs Attila és a következő kormány

A sajtótájékoztatón a Transtelex arról is kérdezte Bartit, mi lesz a sorsa a Gyergyószéken megvalósult magyarországi támogatásoknak és a Balázs Attila üzleti köréhez köthető fejlesztéseknek, különösen akkor, ha a Magyarországon végbement politikai változás nyomán napirendre kerülnek a külhoni támogatások átvilágításai.

Barti erre azt mondta, Balázs Attilának „nagyon sokat köszönhet” Gyergyószék, különösen a Gyergyói Hoki Klub és a térségben megvalósult fejlesztések miatt. Úgy fogalmazott, „minden pénz jól jött, ami Gyergyószékre érkezett”, és reméli, hogy ez a jövőben is folytatódik.

Azt ugyanakkor nem kívánta érdemben kommentálni, hogy a magyarországi támogatások esetleges átvilágítása érintheti-e a gyergyószéki beruházásokat. Azt mondta, nem az ő tiszte ezek vizsgálata, de ha valamilyen formában segítséget kérnek tőle, szívesen közreműködik ebben.

A sajtótájékoztató után, már kötetlenebb beszélgetésben Barti lapunknak arról is beszélt, hogy megyei tanácsi alelnökként a mindenkori magyar kormánnyal szeretne kapcsolatban lenni. Barti szerint ugyanis túl van feszítve ez a kérdés, neki nem az számít, ki milyen pártszínekben kormányoz Budapesten, hanem az, hogy Gyergyószék és a helyi közösség kap-e figyelmet és támogatást. Úgy fogalmazott, ha lesznek találkozási pontok, nem látja, miért lenne baj a párbeszéddel.

Ez azért érdekes, mert Gyergyószéken Bartit és a hozzá köthető gazdasági-politikai kört sokan a Fideszhez, illetve a magyar kormány korábbi támogatási rendszeréhez kötötték, annak elosztásában aktív közvetett szerepet betöltőiként ismerték. Amikor a politikust őrizetbe vették, helyben többféle értelmezés is terjedt arról, hogy az ügy összefügghet-e a Balázs Attiláék cégcsoportjához került jelentős magyarországi forrásokkal, illetve azzal a piaci és politikai környezettel, amelyben ezek a fejlesztések – konkurenciát nem tűrő módon – megvalósultak.

A nyilvánosságot használja védekezésként

Barti a sajtótájékoztatón többször is azt mondta: az egyetlen eszköze a nyilvánosság. Ezzel indokolta a vádirat közzétételét, a sajtó elé állást és azt is, hogy a következő időszakban folyamatosan dokumentumokat akar nyilvánosságra hozni.

Közben egy új szervezeti forma létrehozását is bejelentette, amely jogi támogatást adna olyan polgármestereknek, igazgatóknak és vezető tisztségviselőknek, akik szerinte hasonló támadások célpontjaivá válhatnak.

„A legfontosabb üzenet a polgármesterek felé az, hogy ne féljenek” – mondta.

Barti tehát egyszerre tér vissza hivatalába, próbálja újrakeretezni az ellene indított büntetőügyet, és politikai üzenetet küld a gyergyószéki RMDSZ-nek, az országos szervezetnek és a magyarországi döntéshozóknak is.

A büntetőper érdemi része azonban még el sem kezdődött. Barti most a nyilvánosság előtt mondta el saját verzióját, de azt, hogy a vádakból mi áll meg és mi nem, végül nem a sajtótájékoztató, hanem a bíróság fogja eldönteni.