Adósságokban úszik a magyarországi közpénzekből is finanszírozott székelyföldi Egyfeszt

„Méghogy otthonra talál a művészet. Nem sül le a képetekről a bőr, nem szégyellitek magatokat, hány zenekarnak, hány panziósnak tartoztok egész Gyergyó-medencében?” – ezzel a mondattal kezdődött az a Facebook-bejegyzés, amely először tette nyilvánossá, hogy az Egyfeszt körül nemcsak sikertörténetek, hanem kifizetetlen számlák is halmozódnak.

A posztot Ádám József mentőorvos és panziótulajdonos tette közzé, miután az Egyfeszt hivatalos oldalán megjelent egy újabb, a fesztivált és annak közösségi szerepét hangsúlyozó népszerűsítő bejegyzés.

Az Egyfeszt szervezői ugyanis nemcsak az idei, hanem még a tavalyi számlájukat sem fizették ki, összesen 38 ezer lejjel (7500 euróval) tartoznak nekik szállásért és étkeztetésért.

A bejegyzésben és az alatta megjelent hozzászólásokban világosan megnevezte a problémát is: miközben a fesztivál mögött jelentős önkormányzati és magyarországi támogatások állnak, a helyi vállalkozók felé fennálló tartozások évek óta rendezetlenek. „Amikor kérdőre vonunk benneteket, hogy mikor lesz a kifizetés, akkor más sincs, csak a hazudozás” – írta. A felelősséget pedig nemcsak a szervezőkre, hanem a városvezetésre és az RMDSZ-re is kiterjesztette.

A megszólalás időzítése nem volt véletlen, a Gyergyószentmiklós–Cegléd páros bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa döntőbe, amit Ádám József is örömmel fogadott, de mint a Transtelexnek adott interjúban elmondta: a Magyarországról érkező pénzjutalom kapcsán felmerült benne, hogy ugyanaz a politikai-szervezői kör ünnepel újabb sikereket, és rendelkezik új források fölött, amely két éve nem rendezi a helyi vállalkozók felé fennálló tartozásait, és vélhetőleg hozzáállásuk nyár óta semmit sem változott.

A panziótulajdonos szerint az első évben még rendben zajlott az együttműködés az Ice Flora Alapítvánnyal. A következő két évben azonban – noha volt szerződés, és a szolgáltatást maradéktalanul teljesítették – a kifizetések elmaradtak. A magyarázatok rendre ugyanazok voltak: „még nem érkeztek meg a pénzek”, „késnek a támogatások”, „év végéig rendezik”, mert szerinte bizonyos – magyar kormányhoz köthető – „magyarországi támogatók” még nem küldték el a támogatást.

Egy ponton azonban világossá vált számára, hogy nem egyszerű csúszásról van szó. Egy személyes egyeztetésen a fesztivál főszervezője, Kassay Lajos Péter, tíz perc beszélgetés után azt kérdezte tőle, hogy „a Vöröskereszttől jöttek-e”. Ádám szerint ekkor vált egyértelművé: a szervező nem úgy kezelte őt, mint egy szerződés alapján járó pénzét jogosan követelő vállalkozót, hanem úgy, mintha adományért folyamodna, és teljesen a főszervező jóindulatán múlik, hogy ad vagy nem ad nekik pénzt, holott csak azt kérte, ami jár neki.

A Facebook-poszt alatt rövid időn belül sorra jelentek meg a reakciók. Több helyi vállalkozó és szolgáltató megerősítette, hogy hasonló tapasztalataik vannak az Egyfeszt elszámolásaival kapcsolatban. Mások óvatosabban fogalmaztak, de nem vitatták a tartozások létezését. Visszatérő motívum volt az is, hogy sokan azért nem szólaltak meg eddig nyilvánosan, mert féltek a következményektől: hogy nem jutnak megrendelésekhez, vagy valamilyen szinten visszaüthet az, hogy beszélni mernek a tartozásokról, hiszen mindenki tudta, hogy az a kapcsolati és politikai háló, amely a fesztivál mögött áll, mindent a kezében tart a régióban.

Ádám József szerint az ő esete nem egyedi. Állítása szerint az Egyfeszt nemcsak néhány vállalkozónak, hanem akár több tucat helyi szereplőnek is tartozhat. „Ha kifizettek volna, soha nem írom meg ezt a posztot” – mondta. „De két év hitegetés után ez már nem fér bele.”

Ez a bejegyzés lett az a nulladik pillanat, amikor elindult az a folyamat, amely már bírósági ügyekhez, adóhatósági eljárásokhoz és új cégek megjelenéséhez vezetett az Egyfeszt körül.

Az RMDSZ gyergyói ellenzéke hiába kalapált, nem fizették ki a vállalkozókat

Az Egyfeszt az elmúlt években visszatérően részesült magyarországi és romániai közpénzes támogatásban is. A gyergyószentmiklósi önkormányzat 2025-ben közel 100 ezer eurós plusztámogatást szavazott meg a fesztiválnak, az előző években biztosított évi 50 ezer euró mellé. Ez a pénz az ADI Hargitába került, majd a meghívott előadók zsebébe, mint feltártuk: Rúzsa Magdi például 45 ezer euróért lépett fel az Egyfeszten.

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gyergyószentmiklósi szervezete már korábban is jelezte: nem ért egyet az Egyfeszt további közpénzes finanszírozásával, különösen annak fényében, hogy a fesztivál körül a korábbi években is több helyi vállalkozó és zenekar felé is kifizetetlen számlák maradtak.

Az EMSZ szerint a tanácsüléseken is érzékelhető volt, mennyire kényes téma a tartozások és a fesztivál finanszírozása: állításuk szerint amikor ezekre rákérdeztek, érdemi válasz helyett hallgatás követte a felvetéseiket.

Mint júliusban megírtuk, az EMSZ a városvezetés döntését is bírálta, miután a tanács jelentős összeget különített el fesztiválokra, és közleményben álltak ki azért, hogy jobb volna az összeget a városi infrastruktúra fejlesztésére vagy az önkormányzat adósságainak rendezésére használni.

Prioritást élvezhetett, aki Barti Tihamér köréhez tartozott

Több, a gyergyói vállalkozói körökre rálátó forrásunk is megerősítette: az Egyfeszt az elmúlt években évről évre egyre jobban eladósodott, egyre több cégnek tartozott pénzzel, voltak olyan cégek is, amelyeknek több évig nem fizették ki a szolgáltatásait.

Egy forrásunk szerint viszont voltak olyan vállalkozók is, akiket végül kifizettek – jellemzően azután, hogy az újabb megrendezésre kerülő fesztivál előtt „kiverték a díszhisztit”, vagyis belengették, hogy ha nem kapják meg pénzük, azon a kiadáson már nem lehet rájuk számítani. Mások azonban hiába próbálták behajtani a pénzüket: Kassay Lajos Péter, az Egyfeszt főszervezője különféle indokokkal hárított, halasztott fűt-fát ígérgetve, vagy egyszerűen nem reagált a megkeresésekre.

Forrásunk állítása szerint az sem volt mindegy, ki kinek a köréhez tartozik:
azok a cégek, amelyek a gyergyói RMDSZ befolyási köréhez köthetők, végül rendezték számláikat, míg mások – akik nem tartoztak ebbe az RMDSZ-es körbe, amelynek csúcsán a korrupciós vádak miatt felfüggesztett Barti Tihamér állt –, hoppon maradtak, állítja több egymástól független forrás is.

Perek sorozata indult az Egyfesztet működtető alapítvány ellen

A nyilvános megszólalásokat és a forrásaink által megerősített tartozásokat idővel jogi lépések követték. A román bírósági portál, a portal.just.ro adatbázisa alapján az Egyfesztet szervező Ice Flora Alapítvány ellen az elmúlt időszakban több eljárás is indult, jellemzően kis értékű követelések jogcímen. Ezek az ügyek visszatérő mintázatra utalnak: szolgáltatások elvégzése után elmaradt kifizetésekre. A nyilvánosan elérhető adatok szerint az alábbi felperesek fordultak bírósághoz az Ice Flora Alapítvánnyal szemben:

• AMIGO&INTERCOST SRL;
• FLUX VISUALS SRL;
• RIDE MORE EVENTS SRL;
• Batthyány Ignác Technikai Kollégium (Gyergyószentmiklós).

Az AMIGO&INTERCOST SRL által indított ügy a székelyudvarhelyi bíróságon 2024 elején került napirendre. Az eljárás végül nem érdemi ítélettel zárult: a bíróság rögzítette, hogy a felperes visszavonta keresetét. Hogy ez peren kívüli megegyezés, részleges kifizetés vagy más megállapodás eredménye volt-e, arról a nyilvános dokumentumok nem tartalmaznak információt.

A többi ügy ennél frissebb. A FLUX VISUALS SRL, a RIDE MORE EVENTS SRL, valamint a Batthyány Ignác Technikai Kollégium kereseteit 2025 decemberében iktatták a gyergyószentmiklósi bíróságon. Ezek az eljárások jelenleg is folyamatban, érdemi tárgyalási szakaszban vannak.

Utóbbi, oktatási intézményként működő felperes esetében információink szerint szállás és étkeztetés biztosítása volt a vita tárgya. Az iskola igazgatóját többször próbáltuk elérni, hogy a per hátteréről és a követelés jellegéről kérdezzük, de megkereséseinkre nem érkezett válasz.

Fontos hangsúlyozni: a kis értékű követelés jogintézménye kifejezetten olyan esetekre szolgál, amikor a felek viszonylag alacsony összegű, egyértelmű pénzügyi vitát próbálnak gyorsított eljárásban rendezni. A tény, hogy több egymástól független szereplő is ezt az utat választotta ugyanazzal a szervezettel szemben, arra utal, hogy a vállalkozók egy része a hosszas egyeztetések és ígéretek után már nem látott más megoldást követelései érvényesítésére.

Adóhatósági eljárás is indult az Ice Flora ellen

Miközben az Egyfeszt körül sorra indultak a vállalkozói perek, az eseményt szervező Ice Flora Alapítvány pénzügyi helyzete az állam felé is láthatóvá vált. A román adóhatóság (ANAF) hivatalos dokumentumai szerint 2025 őszén eljárás indult az alapítvánnyal szemben.

A Brassó megyei regionális adóhatóság 2025. november 14-én közzétett gyűjtőhirdetményében szerepel az alapítvány neve is. A dokumentum szerint az adóhatóság Hargita megyei kirendeltsége 2025. október 15-i dátummal adókiegészítési határozatot bocsátott ki az alapítványra vonatkozóan kamatokról és késedelmi pótlékokról.

Ez azt jelenti, hogy az Ice Flora esetében az adóhatóság hivatalosan is megállapított lejárt állami követelést, és megkezdte annak kezelését.

A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján az Ice Flora Alapítvány 2024 végén még nem szerepelt adóhátralékosként, 2025 őszére azonban ez a státusz megváltozott. Az adóhatóság eljárása időben egybeesik azokkal az időszakokkal, amikor több helyi vállalkozó is sikertelenül próbálta behajtani a fesztiválhoz köthető kintlévőségeit.

Kassay Lajos Pétert, az Egyfeszt főszervezőjét erről is megkérdeztük. Az interjú során azonban sem a vállalkozások, sem az adóhatóság felé felhalmozott összeget nem árulta el, mert szerinte ez nem a nyilvánosságra tartozik.

Azt azonban ő maga dobta be, hogy az Ice Flora Alapítvány és az adóhatóság között peres eljárás zajlik, ugyanakkor a részletekről nem kívánt nyilatkozni. Arra a kérdésre, hogy az adóhatóság zárolt-e az alapítvány vagy az ő személyéhez köthető számlákat – mint azt több egymástól független forrásunk is jelezte felénk –, nem cáfolta, mert szerinte „ez nem téma”, ő pedig bár 1996 óta községi tanácsos Gyergyóalfaluban, egy gyergyószentmiklósi fesztivál esetében nem politikus, így ez sem tartozik a nyilvánosságra.

Amikor arra kértük, erősítse meg vagy cáfolja az állítást, miszerint bankszámlákat zároltak volna, Kassay ismét elzárkózott a választól, majd az adóhatósági eljárás kapcsán annyit mondott: „perben vagyunk az ANAF-fal. Amíg a per le nem zárul, nincs miről beszélni.”

A beszélgetés során többször visszatért arra, hogy a kifizetések elmaradásának okairól nem tartja „elegánsnak” beszélni, és amikor konkrétan rákérdeztünk arra, hogy a magyarországi támogatások esetleges késése összefüggésben áll-e a vállalkozók felé fennálló tartozásokkal, a kérdést nem volt hajlandó megválaszolni.

A hivatalos dokumentumokon túl pedig több, a gyergyói vállalkozói körökre rálátó forrásunk is arról számolt be, hogy az adóhatósági eljárás híre hónapok óta kering a helyi üzleti és politikai közegben.

A vállalkozói és politikai körökben 1,5 millió lejes adótartozásról beszélnek, de sem bírósági, sem nyilvános adóhatósági határozat nem áll rendelkezésre, amely az összeget pontosan megerősítené.

Egy, a helyzetet közelről ismerő forrásunk szerint ugyanakkor több egymástól független csatornából is az az információ jutott el hozzá, hogy Kassay mintegy 2,5 millió lej előteremtésén ügyködik, ami durván félmillió eurót jelent. „Ha az 1,5 milliós ANAF-tartozás valóban létezik, akkor a fennmaradó összeg akár más, még rendezetlen vállalkozói tartozásokkal is összefügghet” – tette hozzá, hangsúlyozva: ez következtetés, nem bizonyított tény.

Forrásaink álláspontja abban megegyezett: a bizonytalanságot az okozza, hogy nehéz szétválasztani, mi az, ami tényleges pénzügyi kényszer, és mi az, ami időhúzás vagy magyarázat a kifizetések halogatására. „Nem lehet pontosan tudni, mi az, ami valóban így történt, és mi az, ami inkább diverzió” – fogalmazott egyikük.

Egy forrásunk szerint Kassay Lajos Péter több vállalkozónak is arra hivatkozhatott, hogy bankszámlái zárolás alatt állnak, ezért nem tud fizetni.

Új cég a háttérben: miért léphetett színre a Creart Booking Solutions, aminek Kassay a tulajdonosa?

A beszállítók felé fennálló tartozások, az adóhatósági eljárás és a számlák körüli bizonytalanság után egy idő után nemcsak magyarázatok, hanem új szervezeti megoldások is megjelentek az Egyfeszt körül. Ebben az időszakban jelent meg a Creart Booking Solutions SRL, egy 2025 nyarán bejegyzett, Kassay Lajos Péter 100 százalékos tulajdonában álló cég.

A nyilvános cégadatok szerint a társaság eddig nem szerepelt sem adóhatósági, sem bírósági eljárásban. A dokumentumok és az általunk megkérdezett vállalkozók beszámolói alapján azonban egyértelművé vált: a Creart konkrét helyzetekben az Ice Flora helyébe lépett.

A Magor Csárda esetében például az eredeti megállapodás szerint az Egyfesztet szervező Ice Flora Alapítvánnyal szerződtek volna az idei étkeztetésre. Amikor azonban előleget kértek – amit a korábbi rossz tapasztalatok miatt feltételként szabtak –, Kassay Lajos Péter azt közölte velük, hogy az Ice Flora számláján „nincs egyetlen fillér sem”. Ekkor javasolta, hogy a szerződést kössék át a Creart Booking Solutions SRL-re, mert azon van pénz. Az előleget végül valóban a Creart fizette ki, és a munka el is indult.

A teljes összeg azonban így sem érkezett meg. A fennmaradó tartozás egy részét később egy harmadik szervezet, az RMDSZ helyi ifjúsági szervezeteként működő Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács rendezte részben, a számla körülbelül fele – közel 6 ezer eurónak megfelelő összeg – azonban a mai napig kifizetetlen maradt.

Egy másik, a Magor Csárdától független vállalkozás által aláírt szerződés is hasonlóképpen alakult. A dokumentum szerint az Ice Flora és a Creart Booking Solutions között azonos szolgáltatásokra, azonos időszakra, azonos teljesítési feltételekkel születtek megállapodások, ami arra utal, hogy a Creart bizonyos helyzetekben technikai és pénzügyi áthidaló szerepet töltött be. Az érintett vállalkozó szerint a váltás oka itt is az volt, hogy az Ice Flora számlájáról nem lehetett teljesíteni a kifizetéseket.

A Magor Csárda társtulajdonosa szerint a késedelemre hónapokon át különböző magyarázatokat kaptak, mígnem ősszel egy levélben arról értesítették őket: év végéig „nincs értelme kérni” a pénzt, mert nincs realitása a kifizetésnek, mivel a fesztivál bevételei jelentősen csúsznak.

Ez a levél több más vállalkozóhoz is eljutott. Kassay Lajos Péter ebben a beszállítók türelmét kérte, és az elmaradt kifizetéseket a támogatások és bevételek csúszásával indokolta. Levelében így fogalmazott:

„Meggyőződésünk, hogy a mai, elég ellentmondásos és piaci szempontból igen telített helyzetben csak és kizárólag az együttgondolkodás, majd annak elvei alapján született cselekvés tudja eredményre juttatni az elképzeléseket. […] Támogatóink helyzete sem volt egyszerű, és többen kerültek olyan helyzetbe, hogy önhibájukon kívül nem mindenki tudta és tudja időben teljesíteni a vállalt, rögzített elképzelések szerinti ütemtervet. Ennek eredményeként a fesztivál tervezett bevételei időben jelentősen csúszni fognak. […] arra a következtetésre jutottunk, hogy az Egyfesztet szervező gazdasági és civil szervezeti entitások ezen év végéig tudják vállalni, hogy partnereikkel, beszállítóikkal szembeni elmaradásaikat honorálják, a beérkező bevételek és támogatások időzítésének és nagyságrendjének függvényében.”

Kassay Lajos Péter a Transtelex megkeresésére külön állásfoglalást is kiadott, és kérte, hogy azt szó szerint közöljük. Ebben így fogalmazott:

„Az Ice Flora Alapítványnak, amely az Egyfeszt összművészeti fesztivált szervezi, valóban vannak elmaradt tartozásai. Ezekről a tartozásokról levélben is tájékoztattuk a beszállítókat, és azt vállaltuk, hogy az idei év végéig minden elmaradást honorálunk, és ezt meg is fogjuk tenni. Ezen kívül nincs további közlendőm.”