Méhes-ügy: Meghirdették a pályázatot az erdélyi magyar értelmiség ügynökmúltjának feltárására

Meghirdette az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárását célzó első pályázati programját a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány. A program kidolgozása azután merült fel, hogy az Átlátszó Erdély az alapítvány névadója, Méhes György ügynökmúltjáról cikkezett.

A Határon Túli Magyar Kutató és Feldolgozó (HTMKF) pályázati program egyéni és csoportos kutatói ösztöndíjakat kínál történelem és irodalomtörténet területén jártas hallgatóknak, doktoranduszoknak, oktatóknak és kutatóknak, havi ösztöndíj vagy projektalapú finanszírozás formájában, közölte az alapítvány az MTI-vel. A program célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének tudományos feltárása, különös tekintettel azokra a társadalmi, kulturális és politikai folyamatokra, amelyek a második világháborút követő időszakban alapvetően alakították át a romániai magyar közösség szellemi életét – írták a közleményben. A programban kiemelt figyelmet fordítanának a Bukarestben őrzött levéltári és állambiztonsági források feldolgozására.

A kutatások nem kizárólag az egyes személyek életútjára, hanem az erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet intézményeire, szerkesztőségeire, alkotóközösségeire és szellemi műhelyeire is kiterjedhetnek. Olyan jelentős szellemi műhelyek és közösségek történetének feltárására irányulhatnak, mint az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Szépmíves Céh, a Korunk, az Erdélyi Fiatalok, a Termés, a Keleti Újság, a Világosság, az Utunk és más, az erdélyi magyar kulturális életben meghatározó szerepet betöltő intézmények és alkotói közösségek – mutattak rá.

A pályázati programban négy kategóriában várják a jelentkezőket: alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók, doktoranduszok, középiskolai és egyetemi oktatók, kutatók, valamint kutatócsoportok és intézményi műhelyek. A fiatal kutatók mellett jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező történészek és irodalomtörténészek munkáját is támogatni kívánják, az intézmények közötti együttműködést is ösztönözni szeretnék. További cél, hogy hosszú távon olyan tanulmányok, monográfiák, forráskiadványok és tudományos együttműködések szülessenek, amelyek hozzájárulnak a romániai magyar értelmiség történetének mélyebb megismeréséhez, a közös történelmi emlékezet gazdagításához – írták a közleményben.

A pályázatok benyújtásának határideje 2026. július 15., az eredményhirdetés várható időpontja szeptember 15. A pályázati kiírás és egyéb dokumentumok az alapítvány felületén érhetők el.

Miután 2024 nyarán az Átlátszó Erdély tényfeltáró portál nyilvánosságra hozta, hogy Méhes György a hetvenes évek közepétől 15 éven át „Literat” fedőnéven jelentett a kolozsvári magyar értelmiségről az akkori román titkosszolgálatnak, a Securitaténak, a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma a Transtelexnek elküldött állásfoglalásában egyoldalúnak ítélte a cikket, amelyben „számtalan ambivalens és szubjektíven ítélkező, ellentmondásos megállapítás található”, és közölte, hogy történészt kérnek fel Méhes György ügynökaktáinak elemzésére, az eredményt pedig nyilvánosságra hozzák.

Az elemzés elkészült, de 2025 tavaszán az alapítvány azt közölte, hogy a Méhes György ügynökmúltját érintő vizsgálat eredményét egyelőre nem teszik közzé, hanem kitágítják a fókuszt a teljes erdélyi magyar kulturális élet állambiztonsági összefüggéseinek feltárására. A Méhes György-Nagy Elek Alapítvány 2026 januárjában jelentette be, hogy szakmai tényfeltáró bizottság alakult Bandi István történész, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) tudományos kutatója irányításával és Csendes László, a román Szekuritáté Irattárait Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tagjának szakmai védnökségével. A csoport tagjai Benkő Levente, Fodor János, Főcze János és Jánosi Csongor történészek, valamint Nagy Levente irodalomtörténész.

Fodor János történész akkor a Transtelexnek arról beszélt, hogy a projekt egy olyan pályázati rendszer felállításáról szól, amelyben egyéni kutatók és kutatócsoportok jelentkezhetnek, és ezekből hosszabb távon különböző feldolgozások születhetnek. Bandi István megerősítette, hogy a csoport szakbizottságként működik, és jelenleg elsősorban a pályázati rendszer kialakítására koncentrálnak.

Méhes György fia, az alapítvány mögött álló, kolozsvári születésű Nagy Elek Magyarország egyik leggazdagabb embere, az Orbán-kormányhoz közel álló nagyvállalkozó, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az erdélyi magyar kulturális élet mecénása, aki az elmúlt években tudatosan építette Méhes György irodalmi kultuszát, díjak, intézmények és programok által. Miután nyilvánosságra került Méhes György ügynökmúltja, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) közgyűlése megszavazta, hogy tehetségkutató pályázata az addigi Méhes György Tehetségkutató Pályázat helyett az E-MIL Tehetséggondozó Pályázat nevet viselje. A Transtelex korábban több cikkben foglalkozott a Méhes-üggyel.