Magyarságpolitikai szakmai műhely: Új nemzeti szerződésre és választójogi reformra van szükség

Átfogó, mélyreható változtatásokat sürget a magyar nemzetpolitikában egy szakértőkből álló Magyarságpolitikai Műhely, amely a Magyar Hang égisze alatt működik. A portál arról ír, hogy a műhely szakemberei által kidolgozott ajánlást fognak bemutatni, ami egy jövőbeli, legitim kormány számára fogalmaz meg konkrét irányelveket és teendőket, különös tekintettel az anyaországi és a külhoni magyarság kapcsolatára.

A dokumentum kiindulópontja, hogy a jelenlegi magyarságpolitika válságba jutott, és alapvető revízióra szorul. A szerzők szerint a nemzetközi politikai környezet átalakulása, valamint Magyarország megváltozott pozíciója az Európai Unión belül egyaránt nehezíti a külhoni magyar közösségek érdekérvényesítését. Úgy látják, hogy az elmúlt évek külpolitikája hozzájárult az ország perifériára szorulásához, ami közvetve a határon túli magyarság helyzetét is rontotta.

A belföldi folyamatokat sem látják kedvezőbbnek. Az ajánlás szerint a kormányzat politikája megbontotta a rendszerváltás után kialakult konszenzust, és a külhoni magyar közösségeket egyre inkább pártpolitikai logika mentén kezelte. Ez nemcsak a támogatások elosztásában jelent meg, hanem a politikai és társadalmi viszonyokban is, növelve a megosztottságot az egyes magyar közösségek között.

A műhely egyik legfontosabb javaslata egy „új nemzeti szerződés” kidolgozása. Ez nem egy klasszikus jogi dokumentum lenne, hanem egy közös elveken alapuló keretrendszer, amely újradefiniálná a magyar nemzet egészének működését.

A cél, hogy az anyaországi és a külhoni magyarság viszonya kiegyensúlyozottabbá váljon, és minden közösség egyenjogú félként jelenjen meg ebben a rendszerben. A koncepció hangsúlyosan az Európai Unión belüli keretek között gondolkodik.

A javaslat külön kiemeli a párbeszéd fontosságát. A szerzők szerint szükség van egy széles körű, nyilvános szakmai és társadalmi vitára, amelybe bevonják az anyaországi és külhoni szereplőket egyaránt. Ennek részeként kisebbségi szakmai kerekasztalok létrehozását is indítványozzák, amelyek iránymutatást adhatnak a döntéshozóknak.

Kiemelt terület a választójog kérdése. A műhely szerint elengedhetetlen egy olyan választójogi reform, amely egyszerre biztosítja a külhoni magyarok politikai részvételét és zárja ki a visszaélések lehetőségét. A jelenlegi rendszerrel kapcsolatban több kritika is megfogalmazódik, ezért egy igazságosabb, átláthatóbb szabályozás kialakítását sürgetik, széles körű társadalmi egyeztetés után.

A dokumentum részletesen foglalkozik a támogatáspolitikával is. Elismeri, hogy az anyaországi források nélkül sok külhoni magyar közösség hátrányba kerülne, ugyanakkor élesen bírálja a jelenlegi elosztási gyakorlatot. A javaslat szerint meg kell szüntetni a politikai alapon működő, klientúraépítő rendszereket, és helyettük egy nyílt, átlátható, versenyalapú pályázati rendszert kell létrehozni. Ebben fontos szerepet kapna az ellenőrizhetőség és a szakmai alapú döntéshozatal.

A műhely azt is javasolja, hogy a külhoni magyarság ügyei nagyobb súlyt kapjanak a kormányzaton belül, akár egy külön, hatékonyabban működő tárca nélküli miniszter kinevezésével, aki a külpolitikai térben is képviselné ezeket az érdekeket.

Az ajánlás végső üzenete szerint a magyar–magyar viszony jelenlegi állapota hosszú távon nem fenntartható, ha nem történik érdemi változás, az a nemzeti közösség további megosztottságához és gyengüléséhez vezethet. Éppen ezért sürgetik egy új, konszenzuson alapuló rendszer kialakítását, amely képes stabilabb alapokra helyezni a magyar nemzet egészének működését.

Egyébként Erdélyben is történt egy elmozdulás ebben az irányban, az elmúlt időszakban nemcsak kritikák, hanem konkrét javaslatok is megfogalmazódtak a rendszerrel szemben. Az Egyenlőbb Erdély Mozgalom például átfogó javaslatcsomagban írta le, milyen feltételek mellett lehetne a magyar–magyar viszonyt átláthatóbbá és kiegyensúlyozottabbá tenni: több nyilvánosságot, elszámoltathatóságot és valódi szakmai alapú döntéshozatalt sürgetnek. A témát a Transtelexen megjelent elemzések is tovább bontották, ahol olyan politológusok és szakértők szólaltak meg, mint Salat Levente, Borbáth Endre, Kiss Tamás és Toró Tibor. Ők egyaránt arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi támogatáspolitika nemcsak aránytalan, hanem hosszú távon a közösségen belüli egyenlőtlenségeket is konzerválhatja.