Megjelent az apasági szabadságon lévő alkotmánybíró is az ülésen, mégis halasztottak a különnyugdíjak ügyében

Ötödjére is elhalasztotta az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különnyugdíját szabályozó törvénnyel kapcsolatos döntését, az új időpont február 18. Mindezt úgy, hogy a szerdai ülésen az a Gheorghe Stan alkotmánybíró is megjelent, aki hivatalos források szerint február 9-től tíznapos apasági szabadságon van. A G4Media értesülései alapján ennek ellenére ismét halasztottak, a hírt az Agerpres is megerősítette.

A testület januárban azért halasztotta el a döntést, mert a szervezeti és működési szabályzat szerint a határozathozatal nem lehetséges, ha nem vesz részt minden olyan alkotmánybíró, aki a beadvány korábbi megvitatásánál jelen volt. Az ügyben korábban határozatképtelenség miatt is napoltak, és időt kértek bizonyos dokumentumok, köztük a legfelsőbb bíróság szakértői elemzésének áttanulmányozására.

A most tárgyalt beadványt a Lia Savonea vezette legfelsőbb bíróság nyújtotta be, amely formai és tartalmi okokból is alkotmányellenesnek tartja a Bolojan-kormány által elfogadott jogszabályt. A kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a tervezetért, amely 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan 48 évről 65 évre emelné a nyugdíjkorhatárt, és kimondja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet, az igazságszolgáltatás képviselői pedig azt kérték, hogy a nyugdíj összege közelítse meg az utolsó nettó fizetést, de Ilie Bolojan kormányfő ragaszkodott a 70 százalékos plafonhoz.

A legfelsőbb bíróság szerint a jogszabály formai szempontból azért problémás, mert a kormány megalapozatlanul hivatkozott az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldkövére a sürgős elfogadás indoklásakor. Álláspontjuk szerint a mérföldkő teljesítéséhez nincs szükség a nyugdíjazási feltételek módosítására, mivel az korábban már megtörtént. Emellett azt is kiemelték, hogy a tervezet homályos, meghatározatlan jogi fogalmakat használ, ami sérti a jogbiztonság elvét.

Tartalmi szempontból a legfelsőbb bíróság úgy véli, hogy a hirtelen és átmenet nélküli korhatáremelés a szolgálatban lévő bírák és ügyészek kétharmadát érinti, ami súlyos jogbizonytalanságot idézhet elő. A testület szerint a tervezet diszkriminatív is, mivel a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli más különnyugdíjas kategóriákhoz képest, amelyek esetében a nyugdíj meghaladhatja az utolsó nettó fizetés 80 százalékát.

A Lia Savonea vezette intézmény azt is kérte az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Unió Bíróságához (EUB) annak tisztázására, hogy a tervezet összeegyeztethető-e az uniós joggal. Álláspontjuk szerint felmerül az arányosság, az egyenlőség, a jogbiztonság és a jogos elvárások védelmének sérelme, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbulása.