Törvénysértő lehet az Igazságügyi Felügyelet jelentése Andrea Chiș nyugalmazott bíró szerint

Törvénysértő lehet Andrea Chiș nyugalmazott bíró szerint az Igazságügyi Felügyelet jelentése, amelyben a Recorder igazságszolgáltatásról szóló filmjében feltárt rendellenességeket vizsgálta, és úgy találta nem történt szabálytalanság a bukaresti ítélőtáblán, az egyes nagy horderejű ügyek elévülése csak „időbeli egybeesés”, nem beavatkozások következménye – írja a G4Media.

A portál szerint Andrea Chiș arra alapozza ezt a kijelentését, hogy egyetlen vizsgáló bíró (felügyelő – inspector judiciar) sem írta alá, csak a főfelügyelő (inspector șef), ami a nyugalmazott bíró szerint arra utal, hogy azt ő maga készítette. Chiș szerinte ez az oka annak, Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlegének két tagja a jelentés ellen szavazott. Az érvényben lévő szabályok szerint ugyanis a főfelügyelő nem készít jelentéseket, csupán ellenőrzi és ellenjegyezi a felügyelők által összeállítottakat.

Andrea Chiș arra is felhívta a figyelmet, hogy a főfelügyelő január 13-án már állást foglalt az ügyben a juridice.ro portálnak. Mivel a jelentés a hivatalosan január 26-én készült, ez azt jelenti, hogy az elkészítése előtt véleményt nyilvánított róla, tehát összeférhetetlenségi helyzetbe hozta saját magát.

Ugyanakkor tartalmi szempontból is kritizálta a jelentést a nyugalmazott kolozsvári bíró, aki a Recorder dokumentumfilmjében is megszólalt. Tartalmi szempontból nehezményezte, hogy csak Recorder által vizsgált négy esetet nézték, anélkül, hogy ellenőrizték volna az elévült ügyeket és a bírói tanácsok összetételének változásait a dokumentumfilmben jelzett időszakban, annak megértése érdekében, hogy elszigetelt vagy rendszerszintű problémákról van szó. A korábbi bíró szerint ezzel a legfontosabb kérdést, a szabálytalanságok rendszerszintű jellegét, figyelmen kívül hagyta.

Emellett kiemeli, ahogy azt a CSM bírói részlegének egyik tagja is jelezte, hogy a jelentés számos hibát és ellentmondást tartalmaz a benne hivatkozott határozatokhoz képest. Azt írja, hogy főfelügyelő pusztán felsorolja a bírói tanácsok összetételében végrehajtott változtatásokat, és kijelenti, hogy ezek „objektív okokra” vezethetők vissza, anélkül hogy megmagyarázná, miért tekinthetők azok objektívnek. Többek között azt sem vizsgálta a jelentés, miért helyeznek át egy bírót egyik büntető tagozatról a másikra „a munkateher kiegyensúlyozása” érdekében, ahelyett hogy több ügyet adnának a kevésbé leterhelt szekciónak, vagy miért nem folytathatta az ügyeit az adott bíró, miközben ugyanazon a bíróságon maradt, és a szakterületét sem változtatta meg.

Andrea Chiș azt is kifogásolja, hogy a nyilvánosságra került változat nem tartalmazza a bizonyítékokat, azaz azokat a mellékleteket, amelyek a jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat tartalmazzák.

Az Igazságügyi Felügyelet csütörtökön közzétett jelentés szerint az oknyomozó portál egyedi esetekből általános rendszerszintű problémára következtet, miközben figyelmen kívül hagyja a bíróságok működésének jogi és szervezeti kereteit. A jelentés azt állította, ügyelosztás, a bírói tanácsok összetételének változása vagy más szervezési döntések nem egy-egy konkrét ügy befolyásolását szolgálják, hanem a bíróságok működéséhez szükséges adminisztratív eszközök, és ezek önmagukban nem jelentik az igazságszolgáltatás befolyásolását.

A jelentés arra is rámutatott, hogy az igazságügyi rendszer működését jelentősen befolyásolja az alulfinanszírozottság, a személyzethiány és a jelentős ügyteher, amelyeket szerintük a Recorder nem vett kellően figyelembe. A jelentés következtetése, hogy a dokumentumfilmet készítő újságírók gyakran összekeverik az ok-okozati jogi kapcsolatot az egyszerű időbeli egybeeséssel, és a bíróságok belső szervezeti mozgásait indokolatlanul tekintik külső beavatkozás jelének. Összegzésképpen az Igazságügyi Felügyelet jelentése megállapította: nem igazolható, hogy a bírói függetlenség sérült volna a bukaresti ítélőtáblán, és a sokat vitatott tanács- és bírócserék az intézmény működésének velejárói, nem az ítélkezés befolyásolását szolgálják.

A Recorder oknyomozó dokumentumfilmje azt állította, hogy az elmúlt években hallgatólagos alku alakult ki a politikai hatalom és az igazságszolgáltatás felső szintjei között: a politikusok törvényalkotással és intézményi döntésekkel védik a bírák és ügyészek kiváltságait – mindenekelőtt a speciális nyugdíjrendszert –, cserébe pedig a bírósági rendszer kulcsszereplői jogi eszközökkel, halasztásokkal és személyi átcsoportosításokkal tompítják a politikailag kényes korrupciós ügyek következményeit. A film konkrét példákon keresztül mutatta be, miként évülnek el nagy korrupciós ügyek, hogyan cserélődnek „véletlenszerűen” bírói testületek, és milyen informális hatalmi centrum alakult ki a rendszer csúcsán. A film egyik kulcsszereplője, Andrea Chiș bíró a Transtelexnek is beszélt az igazságügyi rendszer visszásságairól.

Az igazságügy szálait mozgató hatalmi centrum egyik vezéregyénisége a Recorder dokumentumfilmje szerint Lia Savonea, aki az utóbbi években számos fontos pozíciót töltött be az igazságügyben, volt a bukaresti ítélőtábla elnöke és a CSM elnöke is, és a 2010-es évektől kapcsolata volt a PSD-vel. Aki korábban nem is hallott a vitatott közéleti szereplőről, a bukaresti ítélőtábla decemberi sajtótájékoztatója után jó eséllyel megismerte a nevét, amely a következő időszakban mémek egész sorában bukkant fel. A sajtótájékoztató közben ugyanis Lia Savonea felhívta Ionela Tudor bírót, hogy rajta keresztül utasítsa a bukaresti ítélőtábla elnökét, hogy mit válaszoljon az egyik kényes újságírói kérdésre. A kínos jelenet után nem sokkal Ionela Tudor kérte a nyugdíjazását, amit a CSM jóvá is hagyott.

A Recorder dokumentumfilmjének megjelenését követően napokon át tartó tüntetések zajlottak Bukarestben, Kolozsváron és több nagyvárosban, a demonstrálók a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), a legfelsőbb bíróság vezetése, valamint a politikai döntéshozók felelősségre vonását követelték. A tiltakozások azonban kézzelfogható intézményi következményekkel nem jártak.