Felelősséget vállalt a Bolojan-kormány a bírák nyugdíját szabályozó törvény második változatáért

Felelősséget vállalt kedd délután a Bolojan-kormány a parlamentben a bírák és az ügyészek különnyugdíját szabályozó törvény új változatáért.

A módosított törvénytervezetet még pénteki ülésén fogadta el a kabinet, az ellenzéki pártok pedig kedd reggelig nem kevesebb mint 42 módosító javaslatot nyújtottak be, de ezek közül egyet sem fogadott el a kormány.

Ilie Bolojan kormányfő, amikor bemutatta a tervezetet a képviselőház és a szenátus együttes ülésén, arról beszélt, hogy a törvény célja a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölése. Hozzátette, hogy egyik civilizált országban sem mennek nyugdíjba az igazságszolgáltatási rendszer alkalmazottai 48-50 évesen és sehol sincs akkora vagy nagyobb nyugdíjuk mint a legutolsó fizetésük.

A felelősségvállalás után három napig lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani a kormány ellen, amit ha megszavazna a parlament, akkor az a kormány bukását jelentené, azonban az ellenzéki pártok októberben sem nyújtottak be bizalmatlansági indítványt a speciális nyugdíjakat szabályozó tervezet miatt, így valószínű, hogy most sem fognak.

A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék azonban várhatóan ismét alkotmányossági kifogást emel a törvény ellen. Ezt egyébként Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is így látja a kedd délelőtti nyilatkozata szerint.

A tervezet szerint a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára 15 év alatt 48 évről 65 évre nőne, a nyugdíjak felső határa pedig az utolsó nettó fizetés 70 százaléka lenne. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői jelenleg az utolsó bruttó fizetésük 80 százalékát kapják kézbe nyugdíjként, ami meghaladja a nettó fizetésüket.

A kormány már beiktatása óta dolgozik a bírák és ügyészek nyugdíjának reformján, amit az érintettek hevesen elleneztek. A tervezet körüli huzavona történetét ebben a cikkünkben foglaltunk össze. Első változatáért a második költségcsökkentő csomag részeként vállalt felelősséget a kormány szeptember elején, de ahogy az várható volt, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék megtámadta az alkotmánybíróságon, a testület pedig több halasztás után október végén elkaszálta a tervezetet, a november elején közölt részletes indoklás szerint formai okokból: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács véleményét nem a megfelelő időpontban és nem a végleges szöveg alapján kérte ki a kormány.

Az új jogszabály-javaslatot múlt héten bocsátotta közvitára a kormány és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács a maximális 30 napnál korábban küldte el a kormánynak a hivatalos, egyébként negatív véleményét, ahhoz mégis későn, hogy még november 28-ig le lehessen zavarni a felősségvállalási eljárást a parlamentben.

A november 28-i határidő a kormánynak azért lett volna fontos, mert ez volt a határideje a bírói és ügyészi speciális nyugdíjakkal kapcsolatos mérföldkő teljesítésének, amelytől több mint 200 millió euró uniós támogatás függ. A kormány reméli, hogy mégsincs minden veszve, ha a mérföldkövek és kritériumok teljesítésének értékelési időszakában, a következő két hónapban életbe lép a törvény.