Eurómilliókat veszíthet Románia a bírók speciális nyugdíjai miatt, most ismét nekifutnak a csökkentésnek

Pénteki ülésén ismét elfogadta az Ilie Bolojan vezette kormány a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának reformjáról szóló törvénytervezetet, és ezzel elkezdődött a parlamenti felelősségvállalási eljárás, amit a tervek szerint jövő kedden már be is fognak fejezni.

A pénteki kormányülés előtt az államfő három érvet hozott fel a tervezet mellett:

• egyrészt fontos az európai uniós források lehívása érdekében;
• másrészt a társadalmi igazságosság miatt lényeges, mert ezzel korrigálnának bizonyos igazságtalanságokat, például a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét és a nettó fizetéssel megegyező (vagy annál még magasabb) juttatásokat;
• valamint a nyugdíjrendszer fenntartható alapokra való helyezése is indokolja a reformot.

„Ma elindítjuk a kormány felelősségvállalási eljárását. A becslések szerint nagy valószínűséggel kedden, december 2-án zárjuk le ezt az eljárást a parlamentben való bemutatással, miután megkapjuk az esetleges módosító javaslatokat” – jelentette ki Ilie Bolojan az Agerpres összefoglalója szerint.

Szimbolikus napig várt a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács

Arról már csütörtökön kiszivárogtak az információk, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet, de a kormánnyal nem túl jó viszonyt ápoló testület még egy napig várt, hogy eljuttassa az álláspontját a Bolojan-kabinetnek. Pénteken, november 28-án van ugyanis a határideje, ameddig a kormánynak el kellett volna fogadtatnia tervezetet, hogy életbe léphessen. Legalábbis a parlamenti felelősségvállalásnak meg kellett volna megtörténnie, hogy ne csússzanak ki a helyreállítási alap mérföldköveinek teljesítésére kitűzött határidőből, amit így már nyilván lekéstek. A csütörtökön kiszivárgott hírekre a miniszterelnök viszont már péntek délutánra kormányülést hívott össze, hogy lehetőleg ne veszítsenek egyetlen további napot se, mert 231 millió euró elvesztését kockáztatja a kormány a helyreállítási alapból azzal, ha nem sikerül időben eredményt felmutatni az Európai Bizottságnak.

Hogy a történet igazán romániai legyen, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács véleményezése nem jogi kötőerejű, szóval lényegében szinte mindegy, hogy pozitívan vagy negatívan véleményezik, mert attól a kormány még felelősséget vállalhat érte, de az előírásoknak megfelelően annak a „pecsétnek” is szerepelnie kell a papíron, amikor megteszi azt. Azt már október végén drágán megtanulta a Bolojan-kabinet, milyen következményei lehetnek, ha nem tesz mindent az előírásoknak megfelelően.

Az új jogszabály-javaslatot múlt héten bocsátotta közvitára a kormány, és a CSM-nek 30 nap állt a rendelkezésére megfogalmazni az álláspontját, de a miniszterelnök arra kérte a tanácsot, a maximálisan előírtnál korábban véleményezze a tervezetet, hogy november 28-ig legalább elindíthassa a kormány a felelősségvállalási eljárást a parlamentben, és december első napjaiban pedig már le is zárhassák azt.

Miért ennyire sürgős az egész?

A kormány szerint a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezése elsősorban az uniós források szempontjából fontos, ugyanis ennek a törvénytervezetnek a rendezése volt az egyik „mérföldköve” annak, hogy az ország hozzájusson egy 231 millió eurós összeghez.

A CSM már októberi közleményében kifejtette, hogy szerintük a kormány tévesen kapcsolja a tervezet elfogadásához a több mint 200 millió euró uniós támogatás elvesztését. Akkor azt írták, hogy szerintük az Európai Bizottság csak azt kifogásolja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjára nem vetnek ki különadót, ahogy azt a korábbi, 2023-as, szintén alkotmányellenesnek nyilvánított reformtervezet előírta.

Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter ezek után ismét elmondta, nem biztos, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi speciális nyugdíjakkal kapcsolatos mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig, nem a kihirdetett törvényt. Bár azt is hozzátette, hogy egyre kevesebb esélyt lát arra, hogy az új törvényt addig kihirdessék. Ha kihirdetni nem is sikerült, de a kormány mindenképp törekedett arra, hogy valamiféle eredményt mutasson fel a határidőig, hogy az Európai Bizottság a szándékot legalább értékelje.

A Hotnews szerint Ioana Dogioiu kormányszóvivő a kormány B-tervével kapcsolatban, hogy az ország ne veszítsen forrásokat, azt nyilatkozta, hogy a mérföldkövek és kritériumok teljesítésének értékelési időszakában, a következő 2 hónapban, és azt remélik, hogy ez alatt még hatályba léphet, és akkor azeken a tárgyalások megpróbálják meggyőzni az Európai Bizottságot.

Ennek megfelelően már az új kormány beiktatása után megkezdődött a tervezet előkészítése, ami enyhén szólva nem tetszett a bíráknak és ügyészeknek. Végül a második költségcsökkentő csomag részeként vállalt érte felelősséget a kormány szeptember elején, de ahogy az várható volt a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék megtámadta azt az alkotmánybíróságon. Hosszas huzavona után október végén formai okokra hivatkozva az alkotmánybíróság elkaszálta a tervezetet, de csak november elejére jött ki a részletes, hivatalos indoklás. Eszerint az volt a probléma a korábbi tervezettel, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács véleményét nem a megfelelő időpontban és nem a végleges szöveg alapján kérte ki a kormány. Ezek után aztán ismét tárgyalások kezdődtek a koalíciós pártok és az igazságszolgáltatás képviselői között, hogy közelítsék az álláspontokat. Végül a múlt héten megállapodtak a koalíciós pártok az új tervezetről, ami viszont továbbra sem tetszik az érintetteknek.

Sok engedményt nem tettek, tíz év helyett tizenöt év alatt nőne az eddig 48 évről 65 évre a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára, de nem változtattak sem a szolgálati idővel kapcsolatos kikötésen, sem pedig a nyugíjak számítási módszerén. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői leginkább ez utóbbit szerették volna elérni a kormánynál, hogy a nyugdíjuk legalább megközelítse az utolsó nettó fizetésüket. A koalíció ragaszkodott az eredeti elképzeléséhez, amit ugye csak formai okok miatt utasított el az alkotmánybíróság, és a bírák és ügyészek nyugdíjának felső határa az utolsó nettó fizetés 70 százaléka maradt a koalíciós egyezség szerint. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői jelenleg ugye az utolsó bruttó fizetésük 80 százalékát kapják kézbe nyugdíjként, ami meghaladja a nettó fizetésüket.

Mi történik ezek után?

Ahogy a Hotnews emlékeztet rá, azzal, hogy kormány elfogadta a bírák és ügyészek nyugdíjának reformjáról szóló tervezetét, még koránt sincs lefutva a történet. Előbb továbbítani kell azt a parlamentnek, ahol a szenátorok és képviselők módosító javaslatokat nyújthatnak be hozzá. Ezeket a módosításokat egy újabb kormányülésen meg kell vitatnia a kabinetnek, hogy elfogadják vagy sem őket, majd csak ezek után vállalnak érte felelősséget a parlamentben.

A portál politikai forrásai szerint a miniszterelnök kedden szeretne felelősséget vállalni érte, szóval a nemzeti ünnepet követő napon, december 2-án. Ezek után a korábban már többször lejátszott forgatókönyv szerint az ellenzéki pártoknak három napjuk van bizalmatlansági indítványt kezdeményezni a kormány ellen, viszont tekintve, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjával kapcsolatos reformot korábban nem támadták, lehetséges, most sem fogják akadályozni, hogy érvénybe lépjen. A jogszabálytervezetet ugyanakkor az alkotmánybíróságon megtámadhatja az ellenzéki frakciók mellett az elnök, Nicușor Dan, a Nép Ügyvédje, Renate Weber, illetve a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék is. A korábbi forgatókönyv alapján arra lehet számítani, hogy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék meg is fogja tenni.

Az alkotmánybíróknak aztán ismét meg kell vitatnia a tervezetet, és döntenie arról, hogy alkotmányos-e vagy sem. Ha nem ütközik az alaptörvénybe, akkor ki lehet hirdetni.

Ha ismét elbukik a tervezet, az amellett, hogy a jelentős forráskiesést jelentene, a kormánynak sem mutatna jól. Korábban a miniszterelnök többször is nyilatkozta, hogy a kormány legitimációját veszélyezteti, ha nem tudják végigvinni a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának reformját. Az októberi döntés után azzal úszta meg a kormány, hogy végül is formai okok miatt kaszálták el, nem volt baj azzal a törvénnyel.