Elbukott a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának a reformja, ami a kormánykoalíciót is bedöntheti

Az alkotmánybíróság helyt adott a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék beadványának a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának a reformjával kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy a kormány által felelősségvállalással elfogadott reformot nem lehet alkalmazni – írja a Digi24, a Hotnews és több román sajtótermék is.

A hírtelevízió forrásai szerint az alkotmánybíróság (CCR) többségi szavazattal, 5:4 arányban döntött a bírák és ügyészek nyugdíjreformjának az elutasítása mellett. A G4Media úgy tudja, hogy Simina Tănăsescu, Iulia Scântei, Asztalos Csaba és Dragoș Dacian szavazott a legfelsőbb bíróság beadványának az elutasítása mellett, míg Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu, Mihai Busuioc és Mihaela Ciochină az elfogadása mellett szavazott.

Úgy tudják, hogy az alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva kaszálta el a reformot, azaz a jogszabály elfogadásának eljárásával volt problémájuk. A Hotnews forrásokra hivatkozva azt írja, az alkotmánybírók azzal indokolhatják a döntésüket, hogy hiányozott a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezése a jogszabálytervezetről.

A döntés nem csupán azt jelenti, hogy elmarad a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának a reformja, hanem a kormánykoalíció esetleges megingását is maga után vonhatja. Korábban mind Ilie Bolojan miniszterelnök, mind Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, elveszítheti legitimitását a koalíció, ha nem sikerül az eltervezett reformoknak a kivitelezése. Bolojan augusztus végén úgy fogalmazott, hogy „nehéz azt feltételezni, hogy ez a kormány továbbra is rendelkezne a legitimációval ahhoz, hogy más igazságtalanságokat vagy felgyülemlett problémákat megoldjon”.

Kelemen Hunor pedig azt nyilatkozta korábban, „abban a pillanatban, amikor a törvény megbukik az alkotmánybíróságon, a koalíció legitimitása rendkívül meggyengül. Nem lehet többé kimenni az emberek elé, és elmagyarázni a többi intézkedést, mondván, hogy minden lehetőséget kipróbáltunk, és nem tudunk törvényt alkotni a nyugdíjkorhatárról.”

Az AUR lemondást követel, az USR népszavazást írna ki

A döntés nyilvánosságra kerülése után George Simion, az AUR elnöke rögtön lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, mondván ez lenne „a tisztességes gesztus Bolojan úr részéről”.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz szerint vagy újra be kell nyújtani a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezet, vagy népszavazást kell kiírni a témában. A politikus a Facebookon azt írta, alaposan el kell olvasni az alkotmánybíróság indoklását, és ha csak formai okokra hivatkoznak benne, újra be kell nyújtani a tervezetet. Ha azonban tartalmi okokból utasították el, akkor az USR javasolni fogja egy alkotmánymódosító népszavazás kiírását.

Dominic Fritz hangsúlyozta, a kormánynak nem szabad megtorpannia, folytatnia kell a kiváltságok felszámolását, tovább kell vinnie a különnyugdíjak eltörlésére irányuló kezdeményezését. „A romániaiak többsége követeli ennek az igazságtalanságnak a megszüntetését, és nekünk, a pártoknak, kötelességünk megoldást találni erre” – jelentette ki az USR elnöke.

Kelemen szerint „józan ésszel nehezen magyarázható” a döntés

Kelemen Hunor a Facebookon megosztott reakciójában úgy fogalmazott, hogy az alkotmánybíróság döntése „józan ésszel nehezen magyarázható!”

„Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányellenesség formai, nem pedig tartalmi okokból fakad. Ha valóban így van, a kormány nem hátrálhat meg: újra kell indítania az eljárást! Ki kell kérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményét, majd harminc nap múlva ugyanazzal a tartalommal, felelősségvállalással ismét a parlament elé kell terjeszteni a törvényt. Véget kell vetni a kiváltságok korának: ugyanazok a szabályok vonatkozzanak mindenkire!” – írta az RMDSZ elnöke.

Ilie Bolojan kivár, az elnök szerint új jogszabály készül

Ilie Bolojan miniszterelnök, aki egyben a PNL elnöke is, csak azután reagál az alkotmánybírósági döntésre, miután a testület kiadja az ülést követő közleményét – írta az Agerpres a kormányszóvivő hétfői nyilatkozata alapján. Ioana Dogioiu arra válaszolt, hogy a média képviselői hivatalos állásfoglalást kértek a miniszterelnöktől az alkotmánybíróság hétfői határozatával kapcsolatban.

Nicușor Dan államfő viszont megosztotta véleményét az X-en. Dan úgy fogalmazott, hogy az alkotmánybíróság határozatának a közzététele után „új jogszabály készül”, ami majd figyelembe veszi a hétfői döntést.

„A bírák nyugdíjreformja továbbra is prioritás marad. Ez nem a bírák és ügyészek ellen irányuló támadás, hanem egy abnormális rendelkezés – a fizetéssel megegyező nyugdíj – korrigálása, amelyet a politikai osztály néhány évvel ezelőtt rosszul szabályozott. A koalíció minden pártja elkötelezte magát a bírák nyugdíjreformja mellett. Közvetlenül az alkotmánybíróság határozatának közzététele után egy új jogszabálytervezetet dolgoznak ki, amely majd figyelembe veszi a mai döntést, és amely révén a bírák nyugdíjait a társadalom számára méltányosan módosítják” – írta az elnök.

Az alkotmánybíróság döntés befolyásolja az uniós helyreállítási források kifizetését

A tervezet előírásainak „nincs túl nagy költségvetési vonzata”, de ez nem jelenti azt, hogy nem befolyásolják az uniós helyreállítási források kifizetését – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter az alkotmánybíróság döntésére reagálva.

Az Agerpres összefoglalója szerint a parlamentben nyilatkozó pénzügyminiszter arra utalt, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítása az országos helyreállítási terv egyik mérföldköve. Arra a kérdésre, hogy a kormány véleményeztette-e a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal (CSM) a tervezetet, mielőtt felelősséget vállalt volna a parlamentben a második deficitcsökkentő csomagért, a tárcavezető kijelentette, hogy a kezdeményezőik voltak kötelesek véleményeztetni a csomagba foglalt jogszabályjavaslatokat. „Mi, a pénzügyminisztérium, az általunk javasolt adócsomagot véleményeztettük mindazokkal, akiknek ezt véleményezniük kellett” – magyarázta Nazare.

A kormány szeptember elején, a második deficitcsökkentő csomag részeként vállalt politikai felelősséget a bírák és ügyészek nyugdíjának reformjáról szóló jogszabályért. A legfelsőbb bíróság pedig rögtön előzetes normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól. A testület két alkalommal – szeptember 24-én és október 8-án – elhalasztotta a döntést a beadványról, hétfőn viszont döntöttek.

A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék tanácsa szerint a törvénytervezet „nem kevesebb mint 37 korábbi, kötelező erejű alkotmánybírósági döntésnek” mond ellent. Érvelésükben több problémát emeltek ki:

• a bírói státuszt nem kiváltságnak, hanem a demokrácia egyik legfontosabb garanciájának tartják, amelyet a törvény gyengít;
• a szabályozás szerintük felborítja a már meglévő kereteket, és bizonytalanságot teremt a bírák és ügyészek pályáján;
• a módosítások a már pályán lévő bírák jogait is érintik, ami ellentétes az alkotmány elvével, miszerint a törvények nem hathatnak visszamenőleg;
• a bírák és ügyészek hosszú évtizedek munkája után arra számíthattak, hogy a törvényben rögzített feltételekkel mehetnek nyugdíjba, ezt az új szabályozás azonban figyelmen kívül hagyja;
• a kormány a felelősségvállalás eszközével fogadtatta el a törvényt, és nem kérte ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményét a végső szövegről.

„Az igazságszolgáltatás függetlensége nem lehet alku tárgya, és nem lehet gyengíteni politikai vagy pénzügyi érvekkel” – hangsúlyozta a legfelsőbb bíróság a közleményében.

A kormány által előterjesztett törvénytervezet legfontosabb újdonsága lett volna, hogy fokozatosan – 10 éves átmeneti időszakot határoztak meg – 48 évről 65 évre nőtt volna a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára. A nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedett volna. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz szemben a most érvényben lévő szabályozással, ami az utolsó bruttó fizetésük 80 százalékát határozza meg, tehát lényegében magasabb a nyugdíjuk, mint a fizetésük.