Elbukott a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának a reformja, ami a kormánykoalíciót is bedöntheti

Az alkotmánybíróság helyt adott a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék beadványának a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának a reformjával kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy a kormány által felelősségvállalással elfogadott reformot nem lehet alkalmazni – írja a Digi24, a Hotnews és több román sajtótermék is.

A hírtelevízió forrásai szerint az alkotmánybíróság (CCR) többségi szavazattal, 5:4 arányban döntött a bírák és ügyészek nyugdíjreformjának az elutasítása mellett. A G4Media úgy tudja, hogy Simina Tănăsescu, Iulia Scântei, Asztalos Csaba és Dragoș Dacian szavazott a legfelsőbb bíróság beadványának az elutasítása mellett, míg Cristian Deliorga, Gheorghe Stan, Bogdan Licu, Mihai Busuioc és Mihaela Ciochină az elfogadása mellett szavazott.

Úgy tudják, hogy az alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva kaszálta el a reformot, azaz a jogszabály elfogadásának eljárásával volt problémájuk. A Hotnews forrásokra hivatkozva azt írja, az alkotmánybírók azzal indokolhatják a döntésüket, hogy hiányozott a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezése a jogszabálytervezetről.

Hétfő esti közleményében végül a testület azzal indokolta a döntését, hogy a kormány az alkotmány több előírását is megsértette azzal, hogy nem biztosított 30 napot a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CMS) a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezet véleményezésére, és a testület álláspontjának hiányában vállalt felelősséget a parlamentben a jogszabályjavaslatért.

Eszerint az alkotmánybírák megállapították, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezet teljes egészében alkotmányellenes. Az indoklás szerint a kormány az alkotmány tiszteletben tartásával vállalt felelősséget a parlamentben a jogszabályjavaslatért, és nem ütközött az alaptörvénnyel az a szándéka sem, módosítsa a különnyugdíjak szabályozását.

Az alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy a 30 napos határidőt a 2022/305-ös számú törvény írja elő. „A kormány a kifogásolt jogszabály kezdeményezőjeként köteles az előírásnak eleget tenni” – szögezték le a közleményben.

A döntés nem csupán a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának reformja miatt volt fontos, hanem a kormánykoalíció esetleges megingását is maga után vonhatta volna. Korábban mind Ilie Bolojan miniszterelnök, mind Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, elveszítheti legitimitását a koalíció, ha nem sikerül az eltervezett reformoknak a kivitelezése. Bolojan augusztus végén úgy fogalmazott, hogy „nehéz azt feltételezni, hogy ez a kormány továbbra is rendelkezne a legitimációval ahhoz, hogy más igazságtalanságokat vagy felgyülemlett problémákat megoldjon”.

Kelemen Hunor pedig azt nyilatkozta korábban, „abban a pillanatban, amikor a törvény megbukik az alkotmánybíróságon, a koalíció legitimitása rendkívül meggyengül. Nem lehet többé kimenni az emberek elé, és elmagyarázni a többi intézkedést, mondván, hogy minden lehetőséget kipróbáltunk, és nem tudunk törvényt alkotni a nyugdíjkorhatárról.”

Az AUR lemondást követel, az USR népszavazást írna ki

A döntés nyilvánosságra kerülése után George Simion, az AUR elnöke rögtön lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, mondván ez lenne „a tisztességes gesztus Bolojan úr részéről”. A Románok Egyesüléséért Szövetség a közleményében azt írja, a jelenlegi kormánykoalíció közel négy hónapja „reformokkal” és a költségvetési hiány csökkentésével áltatja a romániai polgárokat, de eddig semmire sem jutottak. „A kiváltságok érintetlenek maradtak, a polgárokat pedig pellengérre állítják, mintha vétkesek lennének az államkassza kifosztásában” – idézi az Agerpres híre a pártot.

A szélsőjobboldali párt szerint mára már „egy egész ország rájött, hogy az alkotmánybíróság nem az igazságot és a törvényt védi, hanem csak a kiváltságosokat”, a Bolojan-kormány pedig bebizonyította, hogy alkalmatlan az ország irányítására.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz szerint vagy újra be kell nyújtani a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezet, vagy népszavazást kell kiírni a témában. A politikus a Facebookon azt írta, alaposan el kell olvasni az alkotmánybíróság indoklását, és ha csak formai okokra hivatkoznak benne, újra be kell nyújtani a tervezetet. Ha azonban tartalmi okokból utasították el, akkor az USR javasolni fogja egy alkotmánymódosító népszavazás kiírását.

Dominic Fritz hangsúlyozta, a kormánynak nem szabad megtorpannia, folytatnia kell a kiváltságok felszámolását, tovább kell vinnie a különnyugdíjak eltörlésére irányuló kezdeményezését. „A romániaiak többsége követeli ennek az igazságtalanságnak a megszüntetését, és nekünk, a pártoknak, kötelességünk megoldást találni erre” – jelentette ki az USR elnöke.

A politikus később a Digi24-nek nyilatkozva azt mondta, reméli, Ilie Bolojan miniszterelnök nem mond le az alkotmánybírósági döntés miatt. Arra a kérdésre, hogy az alkotmánybíróság döntése után van-e a kormánynak legitimitása a munka folytatására, az USR elnöke emlékeztetett, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök néhány héttel ezelőtt kijelentette: a bírák és az ügyészek után megszüntetné más kategóriák speciális nyugdíját is. „Most nem adhatjuk fel. Ez a bátorság és a kitartás próbája a kormány számára. A polgároknak elegük van ebből a macska-egér játékból a különnyugdíjakkal” – idézi a román állami hírügynökség az USR elnökét.

A PSD ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu a döntés után úgy nyilatkozott, hogy a koalícióban javasolni fogja egy munkacsoport gyors megalakítását, amelyik új törvénytervezetet dolgozna ki a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról.

Grindeanu szerint a koalíciónak mielőbb az alkotmánybíróság döntéséhez kell igazítania a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezet, akárcsak az adóügyi intézkedésekről szóló jogszabályt, amelynek egyik rendelkezését szintén alaptörvény-ellenesnek ítéltek a bírák. Ezért kedden javasolni fogja a koalícióban egy munkacsoport megalakítását, amelyik elvégzi ezt a feladatot.

Kelemen szerint „józan ésszel nehezen magyarázható” a döntés

Kelemen Hunor a Facebookon megosztott reakciójában úgy fogalmazott, hogy az alkotmánybíróság döntése „józan ésszel nehezen magyarázható!”

„Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányellenesség formai, nem pedig tartalmi okokból fakad. Ha valóban így van, a kormány nem hátrálhat meg: újra kell indítania az eljárást! Ki kell kérni a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményét, majd harminc nap múlva ugyanazzal a tartalommal, felelősségvállalással ismét a parlament elé kell terjeszteni a törvényt. Véget kell vetni a kiváltságok korának: ugyanazok a szabályok vonatkozzanak mindenkire!” – írta az RMDSZ elnöke.

Ilie Bolojan: A kormány újra elindíthatja a procedúrát

Ilie Bolojan előbb megvárta, hogy az alkotmánybíróság indokolja meg a döntését, majd azt írta a Facebook-oldalára, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjának reformja továbbra is a kormány „határozott” célkitűzése, amelyet a teljes koalíció felvállalt.

Bejegyzése szerint a kormányfő tudomásul vette a bírák és ügyészek különnyugdíját szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos alkotmánybírósági határozatot, amelyet szűk többséggel fogadott el a testület. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az alkotmánybíróság nem tartalmi, hanem kizárólag eljárásbeli okokra hivatkozva utasította el a tervezetet, így a kormány újra elindíthatja a procedúrát. „Ez szükségszerű” – fogalmazott Bolojan.

A miniszterelnök úgy érvelt, hogy „sehol a világon nem vonulnak nyugdíjba az emberek 48-50 évesen, és nem akkora a nyugdíjuk, mint az utolsó fizetésük”. „Ezek nem politikai kérdések, hanem társadalmilag és pénzügyileg fenntarthatatlan kiváltságok” – idézi Bolojant az állami hírügynökség, hangsúlyozva, hogy nem a kormánynak, valamely politikusnak vagy politikai pártnak fontos ez a reform, hanem Romániának van szüksége rá.

Bejegyzésében Bolojan emlékeztetett, hogy határozatában az alkotmánybíróság 30 napos határidőt szabott meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CMS) a törvénytervezet véleményezésére. A kormányfő rámutatott, hogy a munkaügyi minisztérium augusztus 22-én kért véleményezést a CSM-től, a kormány pedig tíz nappal később, szeptember 1-jén vállalt felelősséget a parlamentben a jogszabályjavaslatért, és a testület kilenc tagja közül négyen észszerűnek tartották a tíznapos időkeretet. „De természetesen tiszteletben fogjuk tartani az alkotmánybíróság iránymutatását” – tette hozzá a miniszterelnök.

Nicușor Dan: A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételei még az idén módosulni fognak

Nicușor Dan államfő előbb a közösségi médiában osztotta meg a véleményét a döntésről. Az elnök az X-en úgy fogalmazott, hogy az alkotmánybíróság határozatának a közzététele után „új jogszabály készül”, ami majd figyelembe veszi a hétfői döntést.

„A bírák nyugdíjreformja továbbra is prioritás marad. Ez nem a bírák és ügyészek ellen irányuló támadás, hanem egy abnormális rendelkezés – a fizetéssel megegyező nyugdíj – korrigálása, amelyet a politikai osztály néhány évvel ezelőtt rosszul szabályozott. A koalíció minden pártja elkötelezte magát a bírák nyugdíjreformja mellett. Közvetlenül az alkotmánybíróság határozatának közzététele után egy új jogszabálytervezetet dolgoznak ki, amely majd figyelembe veszi a mai döntést, és amely révén a bírák nyugdíjait a társadalom számára méltányosan módosítják” – írta az elnök.

Az alkotmánybíróság indokolásának közzététele után az Antena1-nek nyilatkozva Nicușor Dan azt mondta, meggyőződése, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételei még az idén módosulni fognak, mert a kormánykoalícióban megvan erre a politikai akarat. Az államfő elmondta, az alkotmánybíróság döntését nagy várakozások előzték meg, és sokan csalódással fogadták. De felhívta a figyelmet arra, hogy a testület nem tartalmi, hanem formai okokra hivatkozva nyilvánította alkotmányellenesnek ezt a tervezetet, és a koalíció több politikusa máris jelezte, hogy olyan jogszabályjavaslatot fognak kidolgozni, amelyik eleget tesz majd a formai követelményeknek.

„Azt üzenem tehát az, hogy (...) az igazságszolgáltatási rendszernek ezt a problémáját, ezt a társadalmi méltánytalanságot meg fogjuk oldani. Ehhez semmi kétség nem fér” – jelentette ki az államfő.

Az Agerpres összefoglalója szerint Nicușor Dan beszélt arról is, hogy a történtek után Ilie Bolojan miniszterelnöknek semmiképpen nem kell lemondania, annál is inkább, mert nem tartalmi kifogásai voltak az alkotmánybíróságnak a törvénytervezettel kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy a törvények előírásai néha értelmezhetőek.

„A kormány úgy értelmezhette a törvényt, hogy a tervezetet a CSM véleményezése nélkül is el lehet fogadtatni. Néhány alkotmánybíró szerint ez így is van, néhány bíró szerint nem így van. Nem olyan fontos ügy ez, hogy emiatt egy kormány lemondjon” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az alkotmánybíróság döntése után nem tárgyalt a miniszterelnökkel.

Az alkotmánybíróság döntés befolyásolja az uniós helyreállítási források kifizetését

A tervezet előírásainak „nincs túl nagy költségvetési vonzata”, de ez nem jelenti azt, hogy nem befolyásolják az uniós helyreállítási források kifizetését – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter az alkotmánybíróság döntésére reagálva.

Az Agerpres összefoglalója szerint a parlamentben nyilatkozó pénzügyminiszter arra utalt, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítása az országos helyreállítási terv egyik mérföldköve. Arra a kérdésre, hogy a kormány véleményeztette-e a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanáccsal (CSM) a tervezetet, mielőtt felelősséget vállalt volna a parlamentben a második deficitcsökkentő csomagért, a tárcavezető kijelentette, hogy a kezdeményezőik voltak kötelesek véleményeztetni a csomagba foglalt jogszabályjavaslatokat. „Mi, a pénzügyminisztérium, az általunk javasolt adócsomagot véleményeztettük mindazokkal, akiknek ezt véleményezniük kellett” – magyarázta Nazare.

A kormány szeptember elején, a második deficitcsökkentő csomag részeként vállalt politikai felelősséget a bírák és ügyészek nyugdíjának reformjáról szóló jogszabályért. A legfelsőbb bíróság pedig rögtön előzetes normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól. A testület két alkalommal – szeptember 24-én és október 8-án – elhalasztotta a döntést a beadványról, hétfőn viszont döntöttek.

A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék tanácsa szerint a törvénytervezet „nem kevesebb mint 37 korábbi, kötelező erejű alkotmánybírósági döntésnek” mond ellent. Érvelésükben több problémát emeltek ki:

• a bírói státuszt nem kiváltságnak, hanem a demokrácia egyik legfontosabb garanciájának tartják, amelyet a törvény gyengít;
• a szabályozás szerintük felborítja a már meglévő kereteket, és bizonytalanságot teremt a bírák és ügyészek pályáján;
• a módosítások a már pályán lévő bírák jogait is érintik, ami ellentétes az alkotmány elvével, miszerint a törvények nem hathatnak visszamenőleg;
• a bírák és ügyészek hosszú évtizedek munkája után arra számíthattak, hogy a törvényben rögzített feltételekkel mehetnek nyugdíjba, ezt az új szabályozás azonban figyelmen kívül hagyja;
• a kormány a felelősségvállalás eszközével fogadtatta el a törvényt, és nem kérte ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kötelező véleményét a végső szövegről.

„Az igazságszolgáltatás függetlensége nem lehet alku tárgya, és nem lehet gyengíteni politikai vagy pénzügyi érvekkel” – hangsúlyozta a legfelsőbb bíróság a közleményében.

A kormány által előterjesztett törvénytervezet legfontosabb újdonsága lett volna, hogy fokozatosan – 10 éves átmeneti időszakot határoztak meg – 48 évről 65 évre nőtt volna a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára. A nyugdíjra jogosító szolgálati idő pedig a jelenlegi 25 évről 35 évre emelkedett volna. Emellett a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lesz szemben a most érvényben lévő szabályozással, ami az utolsó bruttó fizetésük 80 százalékát határozza meg, tehát lényegében magasabb a nyugdíjuk, mint a fizetésük.