Tananyag lesz a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elnökének legutóbbi interjúja, amiben azt mondta, kevés a havi 11 ezer lejes nyugdíj a bíráknak

Tananyag lesz az őszi félévtől a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elnökének, Elena Costachenek az interjúja, amelyben azt állította, hogy a nagyjából 11 ezer lejes nyugdíj kevés egy bírónak. Legalábbis erről írt Bogdan Bucur, a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem szociológusa a Facebookon. Bucur szerint ugyanis Elena Costache kommunikációs képességei annyira hiányosak, hogy azt esettanulmányként fogják tanítani az egyetem társadalomtudományi karán.

„Én legalábbis októbertől ezt fogom csinálni” – teszi hozzá.

A szakember ellenpéldaként egy 46 évnyi igazságszolgáltatási szolgálat után, 70 évesen nyugdíjba vonult francia ügyészt hoz, akinek viszont kiváló kommunikációs képességei voltak.

Elena Costache a Digi24 hírtelevíziónak mondta azt, hogy szerinte kevés a 11 ezer lejes (nagyjából 2200 eurós) összeg, amelyet a helyi bíróságokon dolgozó bírók kapnának a tervezet speciális nyugdíjuk reformja után. „Minden tekintetben egyediek vagyunk, nem szégyellem ezt kimondani” – érvelt a CSM elnöke. Azt is elmondta, hogy a fellebbviteli bíróságokon nettó havi 20 346 lejt kapnak, a törvényszékeken 17 948 lej, míg a helyi bíróságokon 16 157 lej. Ez utóbbinak a 70 százaléka (ennyit ígérnek a mostani bruttó 80 százalék helyett) 11 309 lejt jelent. Azt is kijelentette, hogy szerinte a bírók életszínvonala „átlagos”.

„Ez a nyilatkozat azt mutatja, hogy a CSM vezetése teljesen elszakadt a társadalmi valóságtól. Costache asszony egy olyan űrhajóra emlékeztet, amelyet magára hagytak a világűrben és a Föld körüli pályán sodródik. Remélem, ez a kép nem jellemző a bírákra, mert akkor valódi tragédiával állnánk szemben” – kommentálta a nyilatkozatot a szociológus, aki hangsúlyozta, hogy semmi baja azzal, hogy a bírók ilyen magas fizetést kapnak. Kiemelte, hogy a közbeszéd is arról szól, hogy a negyvenes éveikben mennek nyugdíjba „irreálisan magas” összegekkel, amelyek nem a nettó, hanem a bruttó jövedelemhez vannak kötve. „Sehol máshol nincs ilyen a civilizált világban” – írta.

A szociológus néhány másik foglalkoztatási csoport átlagnyugdíját is bemutatta. Állítása szerint egy tanár átlagos nyugdíja 800 euró havonta, egy orvosé 1200 euró, míg egy diplomatáé vagy konzulé 1300 euró körül van. A védelmi minisztérium legmagasabb rangú tábornokainak átlagnyugdíja 2600 euró, míg a hadsereg tisztjeinek 1300 euró. A hozzájárulás alapú nyugdíjak átlaga nagyjából 550 euró körül alakul. „Hogyan mondhatja bárki, hogy a 2200 eurós bírói nyugdíj alacsony, ha az az átlagnyugdíj négyszerese?” – teszi hozzá.

Számításai szerint a nyugdíjasok kb. 2 százaléka kap havi 1000 euró feletti nyugdíjat Romániában. Bogdan Bucur szerint a bírók nyugdíja még a speciális nyugdíjak között is a magasak közé tartoznak.

A szociológus később arról is ír, hogy szerinte miért jutott ebbe a helyzetbe az ország: egyrészt a politikai elit rossz minősége miatt, másrészt az erőközpontok elszakadása vezetett ide a társadalmi valóságtól. Szerinte az utóbbi időszak összes botránya – kezdve a Romsilva óriási fizetéseitől egészen a bírók nyugdíjazásáig – egy dolgot mutatnak: „a politikai hatalom csődjét. Egy olyan hatalomét, amely képtelen hatékonyan és kiegyensúlyozottan vezetni az országot.”

Elena Costache nyilatkozatára nemcsak Bogdan Bucur fakadt ki, hanem több fontos romániai véleményvezér is. Cristian Tudor Popescu azt írta, Costache nyilatkozatából azt derül ki, hogy „a demokráciában a függetlenség a CSM szemében azt jelenti, hogy bugja pénzt kapunk az államtól”.

„Asszonyom, ha 50 évesen nem elég a nyugdíja, nem tudom – menjen tehenet fejni, padlót mosni vagy eladónak a Megába” – akadt ki Facebookon Andrei Caramitru közgazdász.

Ilie Bolojan keddi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát 65 évre növelné, a nyugdíjukat pedig az utolsó bruttó bérük 80 százalékáról az utolsó nettó fizetésük 70 százalékára korlátozná.

A következő pár napban nyilatkozatháború indult az érintettek között. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) még aznap reagált, keddi közleménye szerint az intézkedéstervezetek nyilvánvaló módon sértik az alkotmányban és a nemzetközi szabályozásokban rögzített elveket, a szervezet ugyanakkor nehezményezte, hogy a kormány nem konzultált a bírák és ügyészek képviselőivel. Az egyik megszólaló bíró pedig mészároshoz hasonlította a miniszterelnököt.

Az igazságügyi miniszter azt mondta Bolojan bejelentéseiről, hogy azok csak kiindulópontot jelentenek a tárgyaláshoz, és hangsúlyozta, hogy az igazságügyi minisztérium nem dolgozott ki a különnyugdíjakra vonatkozó törvénytervezetet. A CSM másnap rögtön rá is tromfolt egy nyilatkozattal, miszerint a kormánytól kapott dokumentum nem törvénytervezet, mert nem az illetékes minisztérium kezdeményezte – ahogyan azt az eljárást szabályozó kormányhatározat előírja –, és a parlamenti jogalkotási eljárás követelményeinek sem tesz eleget.

Nicușor Dan államfő Bolojan oldalára állt, amikor szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az a jelenleg hatályos törvényi előírás, amely lehetővé teszi, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nagyobb legyen a korábban kapott fizetésüknél, „teljesen aberráns”.