Az AUR bejutott az ECR-be, a Fidesz nem, holott több a hasonlóság a két párt között, mint gondolnánk

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bejelentette, hogy az európai parlamenti választásokon mandátumot szerzett képviselői csatlakoznak az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) képviselőcsoportjához. Az alakulat szerdai közleménye szerint az ECR vezetősége egyöntetűen jóváhagyta az AUR képviselőinek csatlakozását.

„Bízom benne, hogy a többi konzervatív kormánnyal együtt biztosítani tudjuk az európai nemzetek jólétét, és elejét tudjuk venni egy európai szövetségi szuperállam létrehozásának” – idézte az AUR közleménye George Simion pártelnököt.

Az AUR színeiben Cristian Terheş, Claudiu Târziu, Gheorghe Piperea, Adrian Axinia, Georgiana Teodorescu és Sturdza Şerban Dimitrie szerzett EP-képviselői mandátumot.

A helyhatósági és EP-kampány során az RMDSZ elsősorban AUR- és Brüsszel-ellenes jelszavakkal kampányolt, azonban a választásokat követően maga Winkler Gyula, újraválasztott EP-képviselő jelentette ki, hogy elképzelhető az, hogy a román AUR és a magyar Fidesz ugyanabban a radikális jobboldali pártcsaládban, az ECR-ben kössön ki. Orbán Viktor korábban is jelezte, hogy a Néppártból való kilépése óta az Európai Parlamentben függetlenül politizáló Fidesz szívesen menne az ECR-be. A miniszterelnök még a hétfői EU-csúcs után is azt írta ki Facebookjára: „Egyesíteni fogjuk az európai jobboldal erőit.”

Ez mégsem következett be, bár Orbán és Meloni hétfőn egyeztettek Brüsszelben. Az EU-csúcs előtt az olasz miniszterelnök a brüsszeli Amigo szállodában fogadta Orbán Viktort, a két kormányfő közel egy órát tárgyalt arról, hogy a Fidesz belép-e az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládba. Orbán a találkozó után közölte, hogy a megbeszélés sikeres volt, és hozzátette, hogy „Olaszországgal általában minden és mindig jól megy.”

Azonban mégsem mehetett annyira jól, mert az olasz politikus keddi bejelentéséből, amikor beszámolt arról, hogy 11 új tagot vettek fel az ECR frakciójába, hiányzott a Fidesz. Úgy tűnik, Meloni döntése volt, hogy mégsem veszik fel a Fideszt, hiába akar csatlakozni. Erről már kedden írt az olasz sajtó.

Az ECR több tagpártja (vélhetően a Fidesz mély oroszbarátsága miatt) elutasítóan állt a kérdéshez, így például a Finn Párt, a belga Új Flamand Szövetség, a cseh Polgári Demokrata Párt (ODS) és a Svéd Demokraták is. Ezt is mérlegelve dönthetett úgy Meloni, hogy inkább nem veszik fel a Fideszt a csoportosulásba.

A magyar közvélemény felé azonban úgy tálalta a Fidesz a történetet, mintha ők álltak volna el szándékuktól amiatt, hogy az AUR bekerült az ECR-be. „A szélsőségesen magyarellenes román AUR-t felvették az ECR frakciójába. Szó sem lehet arról, hogy a Fidesz ilyen párttal üljön egy frakcióban az Európai Parlamentben! Kizárt!” – írta ki Facebook-oldalára Kocsis Máté.

A Transtelex választási kiértékelő műsorában a meghívott politológusok és közéleti újságírók azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ kampányüzenetével ellentétben az AUR nem magyarellenes. Toró Tibor politológus rámutatott, hogy az AUR egy radikális, populista retorikát követ, amely különösen a szuverenitásra és a gazdasági nacionalizmusra épít, nem a magyarellenességre. Az elemző szerint ez a fajta retorika sokkal inkább rezonál a romániai választókkal, mint az etnikai kérdések, amelyeket az RMDSZ hangsúlyozott, amikor az AUR-ral riogatta választóit.

Az AUR kampánya során nem a magyar kérdést helyezte előtérbe, hanem olyan témákat mint a korrupcióellenesség vagy akár a környezetvédelem, amelyeket nacionalista szempontból közelített meg.

A beszélők azt is kiemelték, hogy az AUR a polgárok mainstream politikai pártokkal szembeni frusztrációit is kihasználja, és így képes volt mobilizálni azokat a szavazókat, akik kiábrándultak a hagyományos pártokból. Szerintük az AUR előretörése komoly figyelmeztetés, és nem szabad alábecsülni a párt jelentette veszélyt a politikai stabilitásra és a demokratikus intézményekre nézve.

Annak ellenére, hogy az év eleji mérések az AUR-t a második befutóként pozicionálták, és sok esetben azt vetítették előre, hogy a Nemzeti Liberális Pártot is lekörözve fog 25 százaléknál is jobb eredményt elérni, végül a kormánykoalíciós nagy pártok stratégiája, hogy együtt indultak az EP-választásokon, és összevonták ezeket a helyhatóságiakkal, nem kedvezett az AUR-nak, amely mindössze 15 százalékos eredményt tudott produkálni. Cseke Péter, a Transtelex közéleti újságírója a választási elemzés során kiemelte, az AUR számára kedvezőtlen volt a választások összevonása, mivel ez a hagyományos pártok, különösen a PSD (Szociáldemokrata Párt) és a PNL (Nemzeti Liberális Párt) számára kedvezett, akik erős önkormányzati jelenléttel bírnak.

Az újságíró megjegyezte, hogy a PSD és a PNL közötti koalíció miatt az önkormányzati választások során a szavazók inkább a nagyobb pártok felé fordultak, ami csökkentette az AUR támogatottságát. Emellett az AUR eredményére hatással volt Diana Șoșoacă szenátor pártja is, az SOS, amely jelentős számú szavazatot vont el az AUR-tól, és sikerült elérnie az EP-be való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Borbáth Endre politológus szerint az AUR különösen veszélyes, mert nem csupán egy egyszerű szélsőjobboldali párt, hanem egy olyan szervezet, amely nyíltan támogatja a politikai erőszakot.

Az AUR nem az első euroszkeptikus párt Romániában, de jelenleg a legnagyobb. A párt elődjei között voltak a '90-es és 2000-es években aktív nacionalista mozgalmak, például a Nagy-Románia Párt (PRM), amely 2009-ben bekerült az Európai Parlamentbe. Emellett a jelenleg kormányon lévő Szociáldemokrata Párt, amikor Liviu Dragnea volt az elnöke, egyértelműen euroszkeptikus és nacionalista álláspontot képviselt; Dragnea jogerős elítélése után utóda, Marcel Ciolacu, aki pillanatnyilag miniszterelnök is, visszavezette a pártot a pro-európai irányba.

Az AUR abban különbözik a régió más euroszkeptikus nacionalista pártjaitól, mint a PiS Lengyelországban vagy a Fidesz Magyarországon, amelyek centrista-liberális, majd centrista-konzervatív irányból nyertek választásokat, és innen migráltak egyre jobban a szélsőjobboldal felé, hogy a romániai alakulat már eleve szélsőjobboldalinak számított.

Az AUR fő jellemzője a mainstream-ellenesség, elutasítja az együttműködést a PSD-vel, a PNL-vel, akik a román politikai establishmentet képviselik, de az USR-vel is, amely a nyugat-európai értékeket promotálja, és az RMDSZ-szel, amely etnikai és nacionalista ellenfélnek számít.

Az AUR 2020-as választásokon való berobbanása után George Simion többször hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor modellértékű számára, később meg azt is mondta, hogy tulajdonképpen ő maga a román Orbán Viktor. „Nekünk nem a magyarokkal, hanem a román rendszer régi pártjaival vannak problémáink” – jelentette ki egy interjúban Simion, aki szerint az elmúlt harminc év román vezetőire, politikusaira nem lehet büszke a nép. „Bárki a múltból jobb, mint az elmúlt harminc év politikusai. Én leginkább a két világháború közötti időszak Nemzeti Parasztpártjának politikusait mondanám. De hadd mondjam el: a kommentek alapján Orbán Viktor is nagy tiszteletnek örvend Romániában” – fogalmazott.

Az AUR kommunikációja emlékeztet a Fidesz módszereire, állapították meg a RISE Project újságírói, akik szerint mindkét alakulat a történelmet használja fel hangsúlyosan legitimációs eszközként.

Az AUR és a Fidesz párhuzama folytatódik az Ukrajna-ellenes és Oroszország-barát retorikában is. A RISE Project egy elemzésében rávilágított a két párt hasonló üzeneteire: „Ez nem a mi háborúnk”; „Ha fegyvereket szállítunk Ukrajnának, belesodródunk a háborúba”; „Ukrajna nem tiszteli a kisebbségeinket” – ezek az üzenetek lehet, hogy észszerűnek tűnnek, vagy legalábbis relevánsak a nyilvános vitákhoz, de a két párt pozíciója teljesen figyelmen kívül hagyja a geopolitikai kontextust és a történelmi valóságot. Természetesen a román és az európai polgárok többsége békét szeretne, de ennek feltételei összetettek. Az AUR és a Fidesz között az a különbség az oroszpárti retorikában, hogy míg előbbinél teljesen mellékszál a többi üzenet között, a Fidesz gyakorlatilag a béke versus háborúpártiságra építette fel kampányát, amibe bevonta az RMDSZ-t is, és a Kelemen Hunor által vezetett fideszes politikusokkal való kampánybeszélgetések egyik fő üzenete a békepártiság volt.

Az euroszkeptikus nacionalista pártok, köztük az AUR működése azon a mintán alapul, amit Ioan Stanomir politológus és történész leírt a G4Media számára: egyszerű megoldásokat kínálnak bonyolult problémákra.

Mit várhatunk az AUR-tól az Európai Parlamentben? Valószínűleg hasonló politikát és kommunikációt, mint a többi euroszkeptikus pártnál, amiknek célja az, hogy az Európai Parlamentet használják figyelem és népszerűség növelésére odahaza. Az EU-t „mumusként” tüntetik fel, félelmetes szuperállamként mutatják be, amely uralja az állampolgárok életét és korlátozza szabadságukat.

Tény, hogy az elsősorban euroszkeptikus jobboldali pártokat tömörítő Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója egyhangú szavazattal fogadta be az AUR-t, azonban a Fidesz nem került be, így marad a Le Pen körüli Identitás és Demokrácia mint B verzió, vagy a frakción kívüliség. Arról sincs semmi hír, hogy az öt százalékos küszöböt elérő másik szélsőséges román párt, az SOS két képviselője csatlakozna-e valahova vagy sem.