Nem lesz az RMDSZ EP-listáján női jelölt, Biró Rozália visszalépett, nem száll versenybe Winklerrel és Vincze Loránttal

Decemberben röppent fel a hír, hogy Biró Rozália fontolóra vette az EP-képviselői jelöltséget, azonban a jelöltek hivatalos kihirdetése előtt már arról értesültünk, hogy lemondott arról, hogy versenybe szálljon. A fejleményt egy érdekes posztban fogalmazták meg, amelyre az RMDSZ Bihari szervezetének Facebook oldalán figyeltünk fel, amely gyakorlatilag arról értesít, hogy Biró Rozália mégsem jelölteti magát az RMDSZ EP-képviselőjelöltjeként a belső választáson:

A szövegben szereplő indoklás szerint azért nem jelölik Birót, mert úgy érzik, egy belső megmérettetés feszültségeket keltene a szervezeten belül, és nem szeretnék „gyengíteni” a szervezetet egy olyan versennyel, ahol több jelölt közül kellene kiválasztani a legmegfelelőbbet.

Megkérdeztük Csoma Botondot, az RMDSZ szóvivőjét, hogy lehet-e pontosabbat tudni arról, kik lesznek az RMDSZ EP-képviselőjelöltjei. Csoma rövid válaszában közölte, hogy tudomása szerint marad Winkler Gyula és Vincze Loránt. Egyébként a Facebook-bejegyzésben is utalnak arra, hogy a két EP-képviselő folytatni szeretné a munkát.

Az RMDSZ bihari szervezetének indoklása több logikátlanságot is tartalmaz. Egyrészt egy belső verseny, amelyben a legjobbakat választják ki, az sohasem gyengíti, hanem erősíti a szervezetet, ráadásul a képviselt közösség is megnyugodhat, hogy a legjobb képviselőket küldi az RMDSZ Brüsszelbe. Az, hogy az eddigi két képviselő folytatni szeretné munkáját, nem olyan érv, amely ilyenkor számításba jöhet.

Ahogyan az sem érv, hogy egyébként is Biró Rozália az Európai Néppárt Nőszervezetének az elnöke, és mint ilyen már ott van a nemzetközi politikai életben. Ugyanezt az érvet föl lehetne hozni akkor Vincze Loránt esetében is, aki FUEN-elnökként koncentrálhatna az őshonos kisebbségek érdekképviseletére, és átadhatná EP-képviselői helyét egy másik politikusnak, így már nem három, hanem négy politikusa dolgozhatna az RMDSZ nemzetközi és európai érdekképviseletének érdekében.

Másrészt remek alkalom lett volna arra, hogy egy nőt jelöljön az RMDSZ, ráadásul egy olyat, akinek van valamelyes nemzetközi beágyazottsága.

Ugyanakkor ha megnézzük, hogy Biró Rozália képviselőként vagy az RMDSZ Nőszervezetének vezetőjeként milyen sikeres projektet tudhat maga mögött, akkor meg kell állapítanunk, hogy elég kevés az a jogszabályalkotó kezdeményezés vagy következetesen képviselt ügy, téma, amely a nagyváradi politikus nevéhez fűződik.

Az RMDSZ Nőszervezete egyébként sem szólalt meg olyan nagyon fontos kérdésekben, mint a Böjte-otthonokban feltárt abúzusok, a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban feltárt szexuális visszaélések ügye, hogy csak az elmúlt év legfontosabb témáit említsük, amelyben fontos lett volna a nőszervezet kiállása.

Biró Rozália az RMDSZ egyik legsikeresebb politikusa

Az, hogy Biró a Szövetség egyik legsikeresebb politikusa nemcsak a Bihar megyei szervezet szövegéből derül ki. A 2000 óta politizáló képviselő pályafutása gyakorlatilag folyamatos felfelé ívelést mutat, és a családjához köthető korrupciós ügyek sem tudták megakasztani az újabb és újabb tisztségek megszerzésében.

A RMDSZ honlapján elérhető önéletrajzi beszámolója is röviden összegzi, hogyan történt ez: „2000-ben a nagyváradi tanács tagjává, majd 2001 novemberében alpolgármesterré választottak az RMDSZ frakciójából. Tizenegy csodálatos év következett tele kihívásokkal, megvalósításokkal, kudarcokkal. Lelkem, tudásom legjavát nyújthattam és az RMDSZ csapatának tagjaként. Munkánk eredménye igen lényeges változásokat hozott közösségünk életébe” – írja Biró Rozália az önkormányzati tevékenységéről, amelynek eredményeképpen 2004 és 2012 között Nagyvárad alpolgármesteri tisztségét tölthette be.

A folytatásban arról ír, hogy „2012-ben politikai alkuk fintoraként nem folytathattam ezt a feladatkört, és a Bihar megyei RMDSZ szenátori tisztségbe javasolt, amelyet a közösség bizalmának köszönhetően elnyertem.”

A felsőházból Biró Rozália később átkerült a képviselőházba, jelenleg is Bihar megyei RMDSZ-es képviselő a parlamentben, ugyanakkor 2007 óta vezeti a Szövetségi Képviselők Tanácsát. Alapítója és elnöke 2013-tól az RMDSZ Nőszövetségének, 2014-től az Európai Néppárt Nőszövetségének alelnöke. Egyike tehát azoknak az RMDSZ-es politikusoknak, akik a legtöbb funkciót halmozták fel.

Mindezt úgy, hogy anyagilag egyáltalán nem volt rászorulva a politikára, közgazdászként ügyvezető volt, illetve társtulajdonos az azóta korrupcióért elítélt Kiss Sándorhoz köthető cégekben. Férje szintén vállalkozó, cégei jól jövedelmeznek.

Az Átlátszó Erdély a 2020-as parlamenti választásokkor összesítette mit lehet tudni Biró Rozália vagyoni helyzetéről. Ebből az derül ki, hogy éveken keresztül teljesen következetlenül tűntek el/tűntek fel a nullák Biró Rozália férjének a vagyonnyilatkozataiban, és a vagyonbevallásban leírtak nem egyeztek a cégadatbázisban szereplő adatokkal.

A jelenlegi EP-képviselők egyébként már az év elejétől bedurrantották kampányukat

Azt már az év elején a Kolozsváron összegyűlt Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén megfigyeltük, hogy az AUR-ral riogató RMDSZ az európai parlamenti választásokra Brüsszel-ellenes jelszavakkal gyúr.

A felszólaló Winkler Gyula elismerte ugyan, hogy az EU-nak nincs alternatívája, „létkérdés, hogy a mi képviselőink ott legyenek az EP-ben, egyébként ellenségeink fogják elmagyarázni, hogy milyen jól megy dolga Romániában az erdélyi magyaroknak”, azonban folyamatosan az elhibázott brüsszeli döntéseket emlegette. A Fidesz-diskurzust szóról szóra ismétlő Winkler elmondta, ő és Vincze Loránt sikeresen megvédték a közösség érdekeit, és nem szavazták meg a mélyzöld, baloldali uniós vezetés által szorgalmazott átállást. Egyébként is ezt a progresszív, balos vezetést le kell váltani, és ehhez a fordulathoz az RMDSZ-re is szükség van, hogy a keresztényközpontú, kiegyensúlyozott jobbközép nézőpont érvényesüljön majd az EU-ban.

Arról is már írtunk a Transtelexen, hogy többek között primitív zöldellenes hangulatkeltéssel futnak a jelenlegi EP-képviselők fizetett hirdetései a közösségi médiában. Winkler Gyula újrázni készülő EP-képviselőnek nyílt levelet is küldött ez ügyben a Pluralizmus Erdélyben kezdeményező csoport. A politikus még csak válaszra sem méltatta a levélírókat. A Transtelex Dialóg legutóbbi kiadásán meg is kérdeztük Csoma Botond képviselőt, hogy mi az oka annak, hogy az RMDSZ politikusa nem válaszol. Csoma szerint különbséget kell tenni az EU vezetőinek kritizálása és az EU-ellenesség között. „Ha valaki kritikát fogalmaz meg az unióval szemben, az nem azt jelenti, hogy ki akarna lépni az EU-ból vagy le akarná rombolni az EU-t” – mondta. Kijelentette azt is, hogy Winkler nem kapott ukázt Budapestről, az RMDSZ maradna az Európai Néppártban ezután is, illetve félig viccesen megígérte a jelenlévőknek, hogy szól a kollégáinak, hogy a pejoratív mélyzöld kifejezést ezután ne használják.

Vincze Lorántról legutóbb akkor írtunk a Transtelexen, amikor kiderült, hogy a lettországi orosz kisebbséget képviselő 73 éves Tatjana Ždanoka EP-képviselő az orosz hírszerzéssel állt kapcsolatban hosszú éveken keresztül. Ezt a The Insider című orosz oknyomozó újság tárta fel. Ždanoka szorosan együttműködött évek óta Vincze Lóránt RMDSZ-es EP-képviselővel. Egyrészt Tatjana Ždanoka volt az, aki a Minority Safe Pack kezdeményezésnél a lettországi orosz kisebbséget mozgósította. Vincze és Ždanoka nemcsak a kisebbségi kérdésekben dolgoztak össze: legutóbb az EP-ben közösen támogatták például a fideszes berkekből induló Erasmus+ programról szóló diákpetíciót.

Megkeresésünkre Vincze Loránt levélben válaszolt. „Elutasítom a kafkai kapcsolatot Tatjana Ždanoka képviselőnő feltételezett titkosszolgálati élete, valamint a kisebbségvédelem, a FUEN, a Minority SafePack vagy az én képviselői munkám összefüggéséről. Ilyen kapcsolat nem létezik” – írta az EP-képviselő.

EU-szkeptikusak az erdélyi magyarok

A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy a székelyföldi magyarok 73 százaléka szerint az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben is rossz irányba mennek a dolgok, 72 százalék szerint az EU jobban aggódik a bevándorlókért, mint a nemzeti kisebbségekért, míg 64 százalék elismeri, hogy az EU sok javulásban segített, és ugyanennyien gondolják úgy, hogy Románia tagsága az Európai Közösségben összességében jó dolog.

Barna Gergő szociológus szerint a háromszéki magyarok általában nagyon kritikusak az EU-val szemben, és ez a kisebbségi kérdésekben is megmutatkozik. 78 százalékuk viszont fontosnak tartja, hogy a magyar képviselők jelen legyenek az Európai Parlamentben.

Több kutatás mutatott rá, hogy a magyar kormány médiabefolyásának köszönhető az EU-szkeptikus, Brüsszel-ellenes nézetek elterjedése is, valamint az Ukrajna-ellenes propaganda felerősödése a székelyföldi magyarok körében. Ezeket a jelenségeket ebben a cikkben elemeztük részletesen. A kutatók véleménye szerint a határon túli magyar kisebbséghez szinte kizárólag az Orbán-propaganda jut el. Ennek súlyos következményei lehetnek biztonságpolitikai szempontból és a kisebbségek helyzetére nézve is, vélik a szociológusok.