A TikTok, az elhibázott brüsszeli döntések és a magyar érdek – így készül az RMDSZ a szuperválasztási évre

2024. január 19. – 18:33

A TikTok, az elhibázott brüsszeli döntések és a magyar érdek – így készül az RMDSZ a szuperválasztási évre
Szavaznak a szövetségi képviselők Kolozsváron, 2024. január 19-én – Fotó: Gönczy Tamás / RMDSZ

Másolás

Vágólapra másolva

Borboly Csaba a TikTokot dicsérte, Winkler és Vincze az EU-t szapulták a Fidesz idevonatkozó teljes szótárát bedobva, Kelemen Hunor pedig folyamatosan harcról és védelemről beszélt, amikor az RMDSZ idei feladatait próbálta körvonalazni, ennek is volt egy Orbán Viktoros beütése. Bő félórás késéssel indították Kolozsváron a Szövetségi Képviselők Tanácsának megbeszéléseit, amelynek fő napirendi pontjai között szerepelt Kelemen Hunor politikai beszámolója, az azt követő vita, amelyen felszólaltak a frakcióvezetők, majd a 2024-es európai parlamenti-, önkormányzati- és parlamenti választások jelöltállítási szabályzatának megvitatása és elfogadása következett. Valamikor a rendezvény második felében észbe kaptak Vass Levente figyelmeztetésére, hogy a székelyudvarhelyi tragédiáról egy szó sem volt. Gyors felállással megoldották ezt is, majd megegyeztek abban, hogy győzni fognak, és mindenki hazament.

Kelemen Hunor eleve a győzelemről szóló fejtegetéssel indította politikai beszámolóját. Elmagyarázta, az ő szemszögéből ez azt jelenti, hogy mindennek újnak és jobbnak kell lennie. Új és jobb elnököt, parlamentet, kormányt szeretne Kelemen, aki szerint ez az év a következő tízet fogja meghatározni.

Ebben a nagy bizonytalanságban a legfontosabb igazodási pont a magyar érdek. Jó hír az, hogy Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarok érdeke nem tér el a többi romániai polgár érdekétől.

Gyors történelemlecke után, amelyben azt hangsúlyozta, hogy hányszor próbálták „eltemetni” az erdélyi magyarokat Trianont követően, hol azzal, hogy elvették ingatlanjaikat, hol azzal, hogy felszámolták az önálló magyar oktatást, az RMDSZ elnöke a közelmúltat és a jelent kiértékelte, mondván, hogy az elmúlt 30 év a „feltámadás” évei voltak, most pedig a jövőt is fel kéne építeni, tette hozzá, amint a továbbiakból kiderült a négy választás képezi majd ennek az építkezésnek az alapját.

És ezzel a felütéssel rá is tért az EP-választásokon követendő RMDSZ-narratíva körvonalazására. „A mindennapi tapasztalat és a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy sokan az erdélyi magyarok közül EU-szkeptikusok, de nem EU-ellenesek. Az EU-val nincs semmi baj, mert az EU a ház. Lehet bővíteni, átfesteni, alakítani, de nem szabad lerombolni” – fogalmazta meg az alaptételt. Majd rátért a konkrét kritikára: az EU-vezetők azok, akik rossz döntéseket hoznak, ezért azonban nem a ház a hibás. És ha ott vannak az RMDSZ képviselői, ők meg fogják védeni az erdélyi magyarokat, jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Az orosz-ukrán háború árnyékában az EU vezetői megfeledkeztek a kisebbségi jogokról, ám az RMDSZ ezekért tovább fog harcolni. Olyan EU-ra van szükség, ami megvédi a polgárok jogait, mondta Kelemen.

A következő téma: a pénz. Több pénz kell az EU-tól. Azért kell harcolni, hogy megmaradjon a gazdatámogatás, de legyen költségvetési forrás például egy családtámogatási rendszerre is, sorolta a szövetségi elnök.

Egy sikeres EP-s választás biztosítja, hogy a helyhatósági választások sikerüljenek, megmaradjon a négy RMDSZ-es vezetésű megye, a 2020-ban megszerzett nagyvárosok, és 200 kisebb település vezetése is biztosított lesz, vélte Kelemen.

Szerinte a magyar emberek bíznak az RMDSZ-ben, mert a szövetség bebizonyította, hogy kiáll az erdélyi magyarok érdekeiért, és felsorolta, hogy mi mindent véd az RMDSZ, ezek között a legfontosabb természetesen a nemzeti identitás védelme volt.

Ha már két választást sikeresen zár a szövetség, a harmadik is az lesz, folytatta az RMDSZ elnöke a logikus következtetések sorát. Majd szerényen hozzátette, hogy a parlamenti választások után meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy ismét kormányra kerüljön az alakulat.

A mostani kormányzásból hiányzik a józan ész, a vízió és a bátorság. De ha az RMDSZ kormányon lesz, akkor ezeket rossz döntéseket meg tudja akadályozni. Kelemen szerint a kormány rosszul harcol az infláció és a gazdasági válság ellen, senki ne csodálkozzon azon, hogy a gazdák és a családorvosok az utcán vannak. Az RMDSZ szolidáris velük, jelentette ki a pártelnök.

Fotó: Gönczy Tamás / RMDSZ
Fotó: Gönczy Tamás / RMDSZ

A kormányzati szerepre való törekvés legfontosabb érvét a felsorolás végére tartogatva azzal zárta a gondolatot, hogy ha az RMDSZ kormányon van, akkor nem kerülhetnek kormányra azok, akik „dédapáink sírjain táncoltak”, majd kimondta konkrétan is, hogy az AUR-ra gondolt. Végül feltette a költői kérdést. „van-e olyan ember a teremben, aki azt hiszi, hogy nem kell kormányra kerülni”?

Természetesen nem jelezte senki, hogy a kormányzás ellen volna, ezért Kelemen Hunor gyorsan rátért az államelnöki választás tétjének az ecsetelésére. Reményét fejezte ki, hogy lesz olyan jelölt, akit a szövetség is támogatni tud, és nem olyan lesz, mint Iohannis, akiről többször kiderült, hogy a magyar közösséget nem támogatja.

Mondanivalójának végén az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy ismét lesz összefogás az erdélyi törpepártokkal, mert a „magyar érdek” ezt kívánja. 34 éven keresztül azért volt sikeres a szövetség, mert az erdélyi magyarság szavazatainak 90 százalékát meg tudta szerezni és ennek a 2024-es választásokon is így kell történnie – zárta politikai beszámolóját Kelemen Hunor.

A politikai vita felszólalói egy dologban megegyeztek: győzni fognak!

A Szórvány frakció nevében felszólaló Winkler Gyula szerint ki kell lépni a komfortzónából, hogy meg tudja szólítani a szövetség az erdélyi magyarokat. Az EU-nak nincs alternatívája, „létkérdés, hogy a mi képviselőink ott legyenek az EP-ben, egyébként ellenségeink fogják elmagyarázni, hogy milyen jól megy dolga Romániában az erdélyi magyaroknak.”

És ezzel a fordulattal, az RMDSZ EP-képviselője, aki valószínűleg újabb mandátumért jelentkezne, rátért az elhibázott brüsszeli döntésekre. A Fidesz-diskurzust szóról szóra ismétlő Winkler elmondta, ő és Vincze Loránt sikeresen megvédték a közösség érdekeit, és nem szavazták meg a mélyzöld, baloldali uniós vezetés által szorgalmazott átállást. Egyébként is ezt a progresszív, balos vezetést le kell váltani, és ehhez a fordulathoz az RMDSZ-re is szükség van, hogy a keresztényközpontú, kiegyensúlyozott jobbközép nézőpont érvényesüljön majd az EU-ban.

A Partium frakció részéről felszólaló Cseke Attila sokkal békésebb és szakszerűbb hangot ütött meg. Arról beszélt, hogy az elmúlt félévben a beruházások leálltak, az önkormányzatoktól elvették a pénzügyi forrásokat, az ellentmondó kormányzati intézkedések teljes káoszt okoztak, minden központi kontroll alá került, semmi sem működik úgy, mint akkor, amikor az RMDSZ kormányon volt. Cseke rámutatott, hogy az RMDSZ egy decentralizált rendszerben hisz, és nem a pénzügyminisztériumnak kellene diktálnia azt, hogy éppen mit kellene levágni.

Arra is figyelmeztetett a volt fejlesztési miniszter, hogy közigazgatási átszervezésre készül az ország, és ha a felvidéki átszervezés negatív példáját megnézzük, akkor tudjuk, hogy nagyon komolyan fel kell készülni arra, hogy ezt hogyan fogja kezelni a közösség. Ezért fontos, hogyan zajlanak a választások mert ismétlésre, újrajátszásra nincs lehetőség, zárta mondanivalóját.

Tornai Szilárd következett a TREND ifjúsági frakciótól, aki a MIÉRT-be tömörülő fiatal politikusokat ajánlotta az RMDSZ figyelmébe. Céljuk az, hogy munkát és partnerséget vállaljanak a szövetségben, növelni szeretnék a fiatal jelöltek számát, és ezek a jelöltek felkészültek, szakmailag kompetensek lesznek, ígérte Tornai. Hozzátette: országos ifjúsági kampányt szeretnének szervezni a parlamenti választásokra is. Nem tisztségekért, hanem a szövetséggel együtt kívánnak dolgozni a fiatalokért.

A Székelyföldi frakció nevében Tánczos Barna szólalt fel. A volt környezetvédelmi miniszter arról beszélt, hogy egyre többen sírják vissza az RMDSZ-t a kormányba, mert hiányolják a higgadtságot, megfontoltságot, amiről a szövetség szakpolitikusai bizonyságot tettek. Tánczos szerint Székelyföldön nem is kérdés, hogy 90 százalék feletti kell legyen az RMDSZ támogatottsága a választásokon.

A Novum Forum frakciót Péter Ferenc, a Maros megyei tanácselnök képviselte. Felemlegette a 4 évvel ezelőtti remek Maros megyei eredményeket, és elárulta, ezt szeretné megismételni 2024-ben is. A megyei szervezet fel van készülve, jelentette Péter, aki szerint nagyon fontos, hogy vannak olyan települések, ahol nincsenek többségben a magyarok, mégis sikerült megszerezni a polgármesteri tisztséget, ezt akarják idén is elérni.

A Kós Károly frakció nevében Borboly Csaba lépett a mikrofonhoz, akinek szórakoztató hozzászólását mindenképpen érdemes kiemelni. A Hargita megyei politikus régi vesszőparipájáról a kommunikációról osztotta meg gondolatait, és a TikTok fölöttébb hasznos voltáról értekezett, mert szerinte egy jó kis TikTok videóval azt a generációt kell megfogni, amely most fog először szavazni. Azt is megszakértette, hogy nem azért lesznek nehezek az idei választások, mert belefáradtak volna a régi motorosok, hanem azért, mert változtak a körülmények, és az ezekhez való felzárkózás sok nehézséggel jár. (Bármit is jelentsen ez.)

De mondott egy érdekeset is Borboly, ami már nem volt vicces: ami azzal kezdődött, hogy felemlegette a szövetség 2007-es bukását, akkor nagyot vesztett az RMDSZ, ezt sikerült visszaépíteni, most is arra kell törekedni a székelyföldi önkormányzati vezetőknek, hogy tudják megmozgatni a székelyeket, mert „amint látjuk, nálunk van a legnagyobb közömbösség a választások iránt”, figyelmeztette párttársait.

A Kereszténydemokrata frakció nevében Vincze Lóránd szólt hozzá a politikai vitához, és ismét előhúzta a gonosz Brüsszel kártyát, akárcsak Winkler. Sok helyen megszervezte az EU-t kibeszélő sorozatát, és a keresztény Európa ellen hozott döntéseket mindenhol kritizálják, de az RMDSZ EP-képviselői nem szavazták meg az elhibázott döntéseket, hangsúlyozta. Le kell cserélni azokat a vezetőket, akik nem megfelelők: von der Leyen, Jourová, sorolta Vincze. Európának vissza kell térni az észszerű döntésekhez és a keresztény gyökerekhez, mondta.

Csoma Botond – Fotó: Gönczy Tamás / RMDSZ
Csoma Botond – Fotó: Gönczy Tamás / RMDSZ

A Belső Erdély frakciót Csoma Botond képviselte, aki rövid felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetségnek etnikai politizálást kell folytatnia. Ez hozzásegíti ahhoz, hogy a pragmatikus politizálással az ideológiák elé helyezze a közösség érdekeit. A mélyzöld, balos, progresszív kifejezések szitokszóként való használata után, amit egymással versengve harsogott a két jelenlegi EP-képviselő, furán hangzott a pragmatikus, ideológiamentes politizálásra való felszólítása Csomának.

A Nők a pályán frakció nevében Lőrincz Helga szólt az SZKT-tagokhoz. Az elmúlt választásokon sok nő szerzett mandátumot, a nők is tudnak pragmatikusak lenni, de érzékenyek is, fontosak az idősök és a családok érdekeinek védelme szempontjából, többek között ezért volna ott a helyük a választási listákon.

A Nemzeti szabadelvű frakció felszólalója Budai Richárd volt, aki egy hardcore nacionalista szöveget nyomott arról, hogy valóságos népirtás zajlott az erdélyi magyarok ellen Romániában. És ha a két világháború között a zsidókat és a cigányokat üldözték, akkor 2025-ben a magyarokat fogják. Az RMDSZ bukaresti szervezetét vezető SZKT-tag felszólalását egyébként tapssal és nem szörnyülködéssel fogadták a teremben.

Balázs Attila ügyvezető elnök bemutatta a jelöltállítási szabályzatokat

A megyei szervezetek vezetőségével, SZKT-tagokkal konzultáltak miközben kidolgozták a bemutatásra és megszavazásra kerülő tervezetet, tudtuk meg az RMDSZ ügyvezető elnökétől. A Szövetségi Választási Bizottság kiválasztásának szabályozásáról is szavaztak,ez egy háromtagú testület, aminek a legfőbb feladata a jelöltállítási folyamatok ellenőrzése lesz.

Az EP-választások szabályozás kapcsán Balázs rámutatott, hogy itt a javaslat szerint február 26-ig kell elhelyezni az SZVB-nél a jelöléseket.

A helyhatósági választásoknál a szeptember 29-i dátumból indultak ki, és ehhez igazítják majd a határidőket. A MÁT (megyei állandó tanácsok) döntenek a jelöltek rangsorolásról június 10-16 között. A javaslatból kiderült, hogy az RMDSZ-nek polgármesterjelöltet kell állítania minden olyan településen, ahol a magyarság aránya eléri a 15 százalékot.

Az SZKT egyik legfontosabb döntését az ülés vége felé szavazták meg a képviselők, ez arról szólt, hogy befutó helyet biztosítanak a romáknak a helyi jelöltlistákon minden olyan településen, ahol fontos roma jelenlét van.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!