Az erdélyi magyarok szimpátiája változatlan: a magyar kormányban bízik a háromszékiek 83 százaléka

A háromszéki magyarok jobban bíznak a magyar kormányban, mint a román állami vagy európai uniós intézményekben – derül ki abból a felmérésből, amelyet csütörtökön ismertettek Sepsiszentgyörgyön. A felmérés nem mond újat, már évek óta nyilvánvaló, hogy míg a romániai közvéleményt a nyugatbarát attitűdök uralják, az erdélyi magyarok körében egyre nagyobb teret nyernek a populista üzenetek és a mesterségesen generált nyugatellenes tartalmak. A románok bíznak az EU-ban, a Nyugatban, az Egyesült Államokban; az erdélyi magyarok Orbán Viktorban és a Fidesz-kormányban.

Az RMDSZ háromszéki szervezete megrendelésére készített kutatást Tamás Sándor elnök valamint Barna Gergő szociológus mutatta be. Az adatokat szeptember 21. és október 13. között gyűjtötték Kovászna megyében, 1877 felnőtt magyar felnőtt reprezentatív mintáján, nagyobb számú almintával négy városra: Kézdivásárhelyre, Kovásznára, Barótra és Sepsiszentgyörgyre vonatkozóan. Utóbbi esetben a romániai lakosok véleményét is felmérték, derül ki az MTI híranyagából.

Az intézményekbe vetett bizalomra vonatkozó kérdésre a magyar kormányt választották a legtöbben, vagyis a Kovászna megyében élő magyarok 83 százaléka Magyarország kormányában bízik leginkább.

Ezt követi a helyi önkormányzat 73 százalékkal. Az Európai Unióban 31 százalék, a NATO-ban 27 százalék bízik meg, míg a román államfő a háromszéki magyarok mindössze 18 százalékának a bizalmát élvezi, a román kormányt 17 százalék, a román parlamentet pedig 15 százalék méltatja bizalomra.

A válaszadók 18 százaléka gondolja úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok Romániában, 78 százalék viszont ennek ellenkezőjét hiszi. Barna Gergő szerint a háromszéki magyarok általában pesszimisták Romániával kapcsolatban, de a jelenlegi arány magasabb az eddigi átlagnál.

Másrészt kétharmaduk elégedett a saját életkörülményeivel, 62 százalékuk pedig azt mondta, hogy jó irányba haladnak a dolgok, amikor a településük fejlődéséről kérdezték őket. „Most megfordult a tendencia” – hangsúlyozta a szociológus, aki rámutatott, hogy korábban ez az arány nem haladta meg az 50 százalékot.

Romániához hasonlóan a megkérdezettek 73 százaléka szerint az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben is rossz irányba mennek a dolgok, 72 százalék szerint az EU jobban aggódik a bevándorlókért, mint a nemzeti kisebbségekért, míg 64 százalék elismeri, hogy az EU sok javulásban segített, és ugyanennyien gondolják úgy, hogy Románia tagsága az Európai Közösségben összességében jó dolog.

Barna Gergő szerint a háromszéki magyarok általában nagyon kritikusak az EU-val szemben, és ez a kisebbségi kérdésekben is megmutatkozik. 78 százalékuk viszont fontosnak tartja, hogy a magyar képviselők jelen legyenek az Európai Parlamentben.

A felmérés központi kérdése az idei romániai választások megítélése volt. A helyhatósági választásokat a válaszadók 83 százaléka tartja fontosnak, a parlamenti választásokat 74 százalék, az államfőválasztást 73 százalék, az EP-választást pedig 67 százalék. Kovászna megyében, ahol általában alacsony a romániai választásokon való részvétel, a felmérés idején 56 százalék volt a biztos szavazók aránya.

A Kovászna megyei önkormányzati választások esetében a magabiztos magyar választók 82 százaléka szavazna az RMDSZ-re, 8 százaléka az Erdélyi Magyar Szövetségre (EMSZ) és 1,2 százaléka az újonnan alakult Magyar Polgári Erőre (MPE), az egyes román pártok támogatottsága még ez utóbbinál is alacsonyabb.

A közvéleménykutatást az RMDSZ háromszéki területi szervezete rendelte meg a közelgő választásokra való tekintettel, felmérni a választói kedvet, és valószínűleg azt is, hogy a különböző kampányokban milyen üzenetekkel tudnák a szavazatokat maximalizálni. Az a tény, hogy a székelyföldi magyarok leginkább a magyarországi politikusokban és Magyarország kormányában bíznak, nem újdonság, Orbán Viktor évek óta vezet pozíciót foglal el az erdélyi magyarok szimpátialistáján. A 2020-as választások előtt is készített hasonló felmérést a háromszéki RMDSZ, és kiderült, Magyarország miniszterelnökének bizalmi indexe a Kovászna megyei magyarság körében 92 százalékos volt, Magyarország kormányában pedig akkor a háromszéki magyarok 82 százaléka bízott meg, vagyis az eltelt három év alatt gyakorlatilag semmiféle változás nem következett be.

A Bálványos Intézet kutatói 2021-ben készítettek egy felmérést, amiben szintén megmérték azt, hogy mi jellemzi az erdélyi magyaroknak a Magyarországhoz való viszonyát. Kiss Tamás És Toró Tibor akkor arra a következtetésre jutottak, hogy az erdélyi magyaroknak a politikáról és politikusokról alkotott elképzeléseik 2013 óta alig változtak.

A társadalomkutatók ezt azzal a befolyásépítéssel magyarázták, ami a Fidesz újbóli kormányra kerülésével kezdődött el 2010 után a határon túli magyar közösségekben. A 2010-es évek eleje óta hatalmas összegek vándoroltak Magyarországról Erdélybe elsődlegesen helyi magyar szervezetek támogatására, valamint sport- és médiatámogatásokra mentek, de sokat fordítottak épületvásárlásokra és mezőgazdasági támogatásokra is. A befektetések céljai között szerepelt a határon túli kettős állampolgárok szavazatának megszerzésén kívül a Fidesz üzeneteinek eljuttatása a határon túli magyarokhoz és a helyi viszonyok befolyásolása a helyi magyar szervezetek és a helyi magyar pártok kontrollján keresztül.

A 2020-as évek elejére az Orbán-rezsim szinte teljesen kontroll alá vonta a határon túli magyar nyelvű médiateret, ezzel magyarázható, hogy a székelyföldi magyarok elsősorban a magyarországi kormánypárti médiából, vagy a fidesz hatáskörébe tartozó sajtóorgánumokból informálódnak. Kiss és Toró felmérései azt mutatják például, hogy a székelyföldi magyarok körében annak ellenére, hogy a magyar kormányban bíznak a legjobban, a magyar politikát tekintve évről évre radikálisan csökken az informáltság. Míg 2013-ban 28 százalék nem tudott egyetlen kérdésre sem helyesen válaszolni, addig ez az arány 2021-re 60 százalékra nőtt. A megkérdezettek mindössze 10 százaléka tudta 2021-ben, hogy akkor a legnagyobb ellenzéki párt a magyar parlamentben a Jobbik volt és alig 16 százalék volt tisztában a köztársasági elnök mandátumának hosszával.

A magyar kormány médiabefolyásának köszönhető az EU-szkeptikus, Brüsszell-ellenes nézetek elterjedése is, valamint az Ukrajna-ellenes propaganda felerősödése a székeltföldi magyarok körében. Ezeket a jelenségeket ebben a cikkben elemeztük részletesen. A kutatók véleménye szerint a határon túli magyar kisebbséghez szinte kizárólag az Orbán-propaganda jut el. Ennek súlyos következményei lehetnek biztonságpolitikai szempontból és a kisebbségek helyzetére nézve is, vélik a szociológusok.