Kihirdeti az államfő az új romániai oktatási törvényeket

Kedden kihirdeti Klaus Iohannis államfő az új oktatási törvényeket, írta az Agerpres az elnöki hivatal közleménye alapján.

Az államfő a Cotroceni-palotában kedden 17 órától kezdődő ceremónia keretében írja alá a közoktatást, illetve a felsőoktatást szabályozó új törvényeket, amelyeket a szenátus döntő házként május 22-én fogadott el.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje megtámadta a törvényeket az alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy azok korlátozzák a gyermekek oktatáshoz való jogát és sértik a jogegyenlőség elvét. Június 21-én az alkotmánybíróság elutasította a két ellenzéki párt beadványát.

Később több diák- és egyetemistaszervezet, valamint az ellenzék képviselői is kérték az államfőtől, hogy küldje vissza a törvényeket a parlamentnek újbóli megfontolásra, Klaus Iohannis azonban most bejelentette, hogy kihirdeti őket.

A közoktatási törvényben újdonság a líceumi felvételi lehetősége, a vezetőtanácsi döntések folyamatának megváltoztatása, a mobiltelefon-használat tiltása a tanórák alatt vagy a diákok kicsapásának lehetősége. Az új jogszabály ellentmondásosságáról itt írtunk korábban, itt pedig a tanítóképzőket érintő változásokról.

A felsőoktatási törvény többek között eltörli a rektorhelyettesek, dékánok, dékánhelyettesek, igazgatók mandátumaira vonatkozó időkorlátokat, ugyanakkor az új törvény hatályba lépésekor hivatalban lévő rektorok még egy évtizedig az egyetemek élén maradhatnak.

Amint az Edupedu.ro oktatási szakportál korábbi összefoglalója emlékeztet, az oktatási reform már 2014, majd 2015-ben is szóba került, Sorin Cîmpeanu első tanügyminiszteri mandátuma alatt, annak ellenére, hogy ugyanez a Ponta-kormány a 49/2014-es sürgősségi rendelettel jelentősen módosította az oktatási törvényt. Cîmpeanu arra hivatkozott, hogy a törvényt koherenssé kell tenni, és össze kell hangolni a diákok, tanárok, munkaadók és tanügyi szakszervezetek igényeivel.

2021-ben mutatta be Klaus Iohannis a Képzett Románia projektet, amely az oktatási reform alapelveit tartalmazta. Egy évvel később bocsátotta közvitára az új oktatási törvénytervezeteket Sorin Cîmpeanu, miután azonban plágiumvád miatt lemondott, Ligia Deca korábbi elnöki tanácsadó vitte tovább tanügyminiszterként a sokat vitatott projektet. Deca „történelmi pillanatnak” nevezte a törvénytervezetek parlamenti elfogadását, ezek szerinte visszaszorítják az iskolaelhagyást, a funkcionális analfabetizmust, az iskolai szegregációt és hozzájárulnak a tanulóközpontú oktatáshoz.