Ellentmondásos a közoktatási törvény, és csak komoly költségvetéssel együtt jelenthetne előrelépést

A sokat vitatott közoktatási törvénytervezetet éppen a tanárok általános sztrájkjának első napján fogadta el döntő házként a szenátus, miközben meghirdetése óta a pedagógusok részéről többször megfogalmazódott az a vád, hogy az ő kéréseiket, szempontjaikat nem vették figyelembe a tervezet összeállításakor. Az alkotmánybíróság még visszaküldheti a parlamentbe a jogszabályt, amellyel kapcsolatban két ellenzéki párt már meg is fogalmazta az alkotmányossági kifogásait. Amennyiben érvénybe lép az új közoktatási törvény, a módosítások elsőként a 2023/2024-es tanévben ötödik osztályba lépő generációt érintenék.

Középiskolai felvételi: ugyanazokat a kompetenciákat kétszer mérik fel

A kihirdetés előtt álló új közoktatási törvény egyik fontos változtatása, hogy a líceumoknak jogukban áll felvételit hirdetni a helyeik 50 százalékára, amennyiben azokra túljelentkezés van. A felvételire olyan diákok jelentkezhetnek, akik már átmentek a nyolcadikos képességvizsgán. A helyek fennmaradó 50 százalékára a nyolcadikos képességvizsga pontszámai alapján, az eddig ismert számítógépes elosztás rendszere szerint jutnának be a diákok. „Tulajdonképpen ugyanazokat a kompetenciákat mérjük fel két alkalommal” – mondta Váradi Izabella, hozzátéve, hogy az ellenzéki politikai pártok, de diákegyesületek is kérték ennek a módosításnak a mellőzését.

A szakember szerint ez az intézkedés pontosan azért rossz, amiért jó is. „A gyermek szempontjából jó, hogy több lehetősége van bizonyítani, de kénytelen lesz két vizsgát abszolválni, ha szeretne egy jobb osztályba bejutni. Nyilvánvalóan az elitoktatás biztosítását szolgálja ez az intézkedés, de mivel helyben javítják a dolgozatokat és mivel ennek még nincs kidolgozott procedúrája, kérdéses, hogy miben áll majd, mennyire lesz ellenőrizhető, tiszta vizsga” – magyarázta.

„Az megnyugtató, hogy központi, egységes tételek lesznek, ezekről nem az illető iskolában döntenek, és vélhetően szakemberek fogják megírni őket. Viszont helyben javítanak, és – fontos hangsúlyozni –, középiskolai tanárok fognak javítani általános iskolai kompetenciákra épülő dolgozatokat. Annak, hogy ez jól működjön, az a feltétele, hogy a pedagógusok tájékozódjanak vagy részt vegyenek olyan programokon, amelyek felkészítik őket erre a helyzetre. Volt már hasonló kezdeményezés a javítótanárok továbbképzésére, de ha tömegeket akarunk képezni, az sosem tud száz százalékosan eredményes lenni” – tette hozzá Váradi Izabella.

Kevesebb gyermekkel is indulhat osztály

Az óvodákban és az elemi osztályokban is csökkentenék a minimális szükséges létszámot 12-ről 10-re, az alsó tagozaton pedig 30-ról 26-ra csökkenne a maximális létszám is. „Ez különösen a szórványban érdekes, hogy mennyi az a minimális létszám, amivel már osztályokat lehet létesíteni” – magyarázta Váradi Izabella. „Az is változás, hogy az új törvény szerint miniszteri engedéllyel lehet csak létszámon aluli osztályokat létrehozni, míg korábban ehhez minisztériumi engedély volt szükséges, de volt, hogy a kisebbségi oktatásért felelős államtitkár vagy az iskolahálózattal foglalkozó igazgatóság hagyhatta jóvá, tehát volt egy zavarosság ebben. Az, hogy nem kisebbségi kézben van a kisebbségi osztályok jóváhagyása, nem feltétlenül jó. Benne maradt a törvényben viszont az, hogy ezeket az osztályokat nem lehet megszüntetni a kisebbséget a parlamentben képviselő szervezet – tehát a magyar osztályok esetében az RMDSZ – jóváhagyása nélkül” – mondta.

A szórványt érinti az is, hogy az elfogadott tervezet előírja, hogy ott, ahol a diáklétszám 300 fő alatt van, kötelező lesz biztosítani a működéshez szükséges teljes forrást. Váradi Izabella szerint bizonyos esetekben eddig is működhettek kisebbségi intézmények kevesebb mint 300 diákkal, a fejkvóta alapú finanszírozás kereteibe azonban ezek nem fértek bele. „Tehát ha ezeknek az intézményeknek anyagi támogatás is jár majd, az valóban egy előrelépés lesz” – mondta.

Nem számolták fel a szimultán osztályokat

A szakember szerint aggasztó, hogy nem tettek lépéseket a szimultán osztályok felszámolására. „Továbbra is fenntartják a szimultán oktatás lehetőségét, ott, ahol nem megvalósítható az utaztatás. Ez az az oktatási forma, ahol sajnos a legalacsonyabb minőséget tudjuk biztosítani, hiszen ugyanazon a tanórán egy pedagógus – általában elemi osztályokban, de 5-8-ban is jellemző – több generációval foglalkozik egyszerre. A szimultán oktatásból érkező gyerekek nem csak beilleszkedési problémákkal, hanem önértékelési problémákkal is küszködnek, és nagyon komoly lemaradásaik vannak a kortársaikhoz viszonyítva” – mondta Váradi Izabella.

A szakember szerint a megoldás az lenne, hogy beutaztassák a gyerekeket a legközelebbi iskolába, ahol osztott osztályokban tanulhatnak, mindenki a maga korosztályának megfelelően. „Itt tulajdonképpen az iskolák kivéreztetése történik azáltal, hogy ezt a lehetőséget meghagyjuk, mert minden iskola vezetősége elsősorban arra fog gondolni, hogy a pedagógusainak meg tudja tartani a katedráit, nem arra, hogy mi jelentene minőségi oktatást a gyerekeknek” – tette hozzá.

„Deklaratív szinten ott van, hogy az iskolában kell lennie egy minőség-ellenőrző bizottságnak – ezek a korábbi CEAC-ok – amelyek ki kell dolgozzanak egy stratégiát a funkcionális analfabetizmus megállítására, de ettől még ezt a jelenség nem fog felszámolódni, különösen nem úgy, hogy eközben fenntartjuk még a szimultán oktatást” – hangsúlyozta Váradi Izabella.

„A szimultán iskolák fenntartása egyben a szegregálásnak is a melegágya, akárcsak a középiskolai felvételi bevezetése. Ellentmondásos a törvény, mert kimondja, hogy az iskolai eredmények alapján sem lehet szegregálni, miközben felvételi vizsgát tesz lehetővé a középiskolákban. Nyilván szükség van arra, hogy a jó képességű gyermekek jó képességű gyermekekkel járjanak egy osztályba és meglegyen az a húzóerő, ami előreviszi őket, és tudjuk, hogy ettől eredmények az oktatásuk, de így pontosan a pozitív irányú szegregálást tesszük lehetővé” – fűzte hozzá.

A vidéki tanulók számára előnyös változás lehet, hogy ezentúl forrást különítenének el a diákok utaztatására, illetve az, hogy nem csak az iskolák saját bentlakásait, hanem az iskolákat kiszolgáló más bentlakásokat is finanszíroznának, de minden azon fog múlni, hogy ezt fenn tudják-e tartani anyagilag, mutatott rá Váradi Izabella.

Az új törvény nem tiltja az iskolaigazgatók politikai kinevezését

Az iskolák vezetésén is változtat az új törvény, például a vezetőtanácsban nem vehet részt olyan pedagógus, akinek a gyermeke abba az iskolába jár, és a szülők képviselője sem lehet olyan, aki abban az iskolában tanít. „Ez korrekt, hiszen rengeteg olyan döntés születhet egy vezetőségi tanácsban, amely a résztvevők elfogultságából fakad” – jegyezte meg Váradi Izabella. A vezetőtanács ugyanakkor az új törvény szerint egyszerű többséggel dönthet a korábbi kétharmados többség helyett.

Az is újdonság, hogy az igazgatói kinevezéshez már nem kell kettes fokozat, ami eddig kritérium volt.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az új törvény nem szabályozza azt, hogy a kisebbségi oktatási intézmények igazgatóinak kinevezéséhez szükséges-e ajánlólevél az adott kisebbséget képviselő politikai alakulattól. Mint ismert, 2021-ben az RMDSZ támogatásával lépett érvénybe egy olyan törvénymódosítás, miszerint a kisebbségi érdekképviseletek beleszólhatnak a kisebbségi iskolák igazgatóinak kinevezésébe, ez tette lehetővé például a brassói Áprily Lajos Főgimnázium igazgatójának leváltását 2021 augusztusában. Mivel az új törvény nem tiltja, a kidolgozandó módszertanban lehetőség lesz a kisebbségi igazgatók kinevezését továbbra is politikai ajánlólevélhez kötni, hívta fel a figyelmet Váradi Izabella.

Ha politikai kinevezése van egy iskolaigazgatónak és a vezetőségi tanács már nem csak kétharmados, hanem egyszerű többséggel is tud határozatokat hozni, akkor kérdés, hogy például egy felvételi vizsga megszervezése, ami eddig nagyon komolyan le volt szabályozva, mennyire lesz transzparens, vetette fel a szakember.

Az új törvény szerint megvalósul a tanfelügyelőségek felszámolása, Váradi Izabella szerint ezzel többek között a szakinspekciók háttérbe szorulása az egyik nagy gond. Mint mondta, a tanfelügyelőségek helyett létrejön két új intézmény, az adminisztratív feladatokat átvállaló megyei igazgatóság, és az ARACIIP (közoktatás minőségét biztosító országos ügynökség) új megyei kirendeltségei.

„A törvény pontosítja, hogy kik fognak tematikus és általános inspekciókat végezni, a szakellenőrzésekről azonban nem beszél. Az a fajta inspekció, amikor egy magyar szakos tanfelügyelő bemegy egy magyar szakos tanárhoz, és a tantárgyról beszélgetnek, a gyakorlatban már korábban is kiveszőben volt, de úgy tűnik, hogy ez most hivatalosan is tematikus inspekcióvá szelídül, ami ugyan lehet a tantárgyhoz kapcsolódó inspekció is, de jellemzően inkább azt jelenti, hogy például egy matematika szakos inspektor bemegy és ellenőrzi, hogy hogyan biztosítják a gyerekek részvételét az órákon. A szakinspekció nem kap kellő hangsúlyt” – figyelmeztetett Váradi Izabella.

A szakember szerint a szakinspekcióval sokkal inkább lehetne tenni a funkcionális analfabetizmus felszámolásáért, mint a különböző iskolai stratégiák kidolgozásával. „Meg kellene nézni, hogy mi történik a tanórán. Jelen pillanatban, amikor a tanár bezárja maga mögött az ajtót, akkor nagyjából azt tesz, amit szeretne” – mondta.

Fejleszthetők-e a digitális kompetenciák ha betiltják az okostelefonokat az iskolában?

A megszavazott közoktatási törvényben szerepel az is, hogy az általános iskolában tanórák közben tilos az okostelefonok vagy más elektronikus kommunikációs eszközök használata, kivéve, ha oktatási tevékenységhez van szükség rájuk. A középiskolákban az intézmény dönthet az eszközök használatának tiltásáról.

„Tulajdonképpen a törvény azt mondja ki, hogy a tanári társadalom tehetetlen a gyermekek telefonhasználatával szemben, sőt, azt is feltételezi, hogy a gyermekekben kialakult egy függőség, és hogy ezek ördögtől való eszközök, miközben fennen hirdeti a nyolc fejlesztendő kulcskompetenciát, amit az Európai Unió előír, és ezek között hangsúlyos helyen szerepel a digitális kompetencia fejlesztése” – kommentálta ezt a kitételt Váradi Izabella.

„Tanári karrierem során soha nem tanítottam meg semmit tiltással. Valószínű, hogy a telefonhasználat illemszabályait, és azt, hogy mire alkalmas az eszköz azon kívül, amire a gyermek használni szeretné, azt úgy lehetne megtanítani neki, hogy ott van nála” – fűzte hozzá.

A szakember szerint az is fontos szempont, hogy a telefon a gyermek biztonságát szolgálja, ha bajba kerül, segítséget kérhet a telefonján. A tiltás bevezetése mögött állhat az a félelem is, hogy a telefonnal rögzíthető a tanóra. „Sok olyan felvétel került nyilvánosságra, amikor tanárokat videóztak le a gyermekek. Ha nem történnek kirívó esetek az iskolában, akkor a gyermekeknek nincs mit levideózniuk. Nem hiszem, hogy ez a megoldás erre a problémára” – mondta Váradi Izabella, aki úgy véli, a tanári magyarázatot természetesen követhetné az, hogy a tanuló rákeres bizonyos fogalmakra a telefonján. „Nagy az elvárás a társadalomban, hogy a gyermek az órán a tanárra figyeljen, hogy a tudását a tanártól szerezze meg, és ne máshonnan. Ez egy nagyon ellentmondásos döntés és olyasmire vonatkozik, ami általában nem egy tanügyi törvénynek a tárgya” – tette hozzá.

Felvetésünkre, hogy mennyire része a tanárok képzésének a digitális eszközök beépítése az oktatásba, Váradi Izabella azt mondta, az iskolák felszereltsége ilyen téren egyre jobb, a pandémia alatti online oktatás pedig megváltoztatta ilyen irányba a jelenléti oktatást is, a tanárok pedig elsősorban a szaktantárgyukkal kapcsolatos tartalmi továbbképzéseket hiányolják.

A költségvetés és a módszertan lehet a törvény buktatója

A megszavazott, de még alkotmányossági vizsgálat előtt álló közoktatási törvényről általánosságban elmondható, hogy számos már létező programot, intézkedést integrált, mint például a Meleg Ebéd programot, az after-school programot vagy a különböző felzárkóztató programokat. A buktatója azonban az anyagi háttér lehet. „Ha emögött állna egy komoly költségvetés, akkor ez valóban egy koherens elképzelés lenne arra, hogy hogyan lehetne a minőséget növelni az oktatásban” – mondta Váradi Izabella.

A törvény csak deklaratív szinten tartalmaz lehetőségeket és korlátozásokat, az, hogy mi történik majd az iskolákban, a különböző metodológiák, szabályzatok, rendeletek tartalmán múlik, illetve azon, hogy lesz-e pénz, amiből gyakorlatba lehet ültetni ezeket, összegzett a szakember.

Amint az Edupedu.ro oktatási szakportál összefoglalója emlékeztet, az oktatási reform már 2014, majd 2015-ben is szóba került, Sorin Cîmpeanu első tanügyminiszteri mandátuma alatt, annak ellenére, hogy ugyanez a Ponta-kormány a 49/2014-es sürgősségi rendelettel jelentősen módosította az oktatási törvényt. Cîmpeanu arra hivatkozott, hogy a törvényt koherenssé kell tenni, és össze kell hangolni a diákok, tanárok, munkaadók és tanügyi szakszervezetek igényeivel. 2021-ben mutatta be Klaus Iohannis a Képzett Románia projektet, amely az oktatási reform alapelveit tartalmazta. Egy évvel később bocsátotta közvitára az új oktatási törvénytervezeteket Sorin Cîmpeanu, miután azonban plágiumvád miatt lemondott, Ligia Deca korábbi elnöki tanácsadó vitte tovább tanügyminiszterként a sokat vitatott projektet. Deca „történelmi pillanatnak” nevezte a törvénytervezetek elfogadását, ezek szerinte visszaszorítják az iskolaelhagyást, a funkcionális analfabetizmust, az iskolai szegregációt és hozzájárulnak a tanulóközpontú oktatáshoz.