Nem csak szakmailag, hanem a közösségépítés miatt is indokolt a pedagógiai líceumok fenntartása

2023. június 27. – 19:18

Nem csak szakmailag, hanem a közösségépítés miatt is indokolt a pedagógiai líceumok fenntartása
Diákok a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben – Fotó: Bod Péter Tanítóképző Kézdivásárhely

Másolás

Vágólapra másolva

Előkészítő osztályt és idősgondozói posztliceális képzést indít ősztől a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző. Deák Magdolna igazgató a generációk találkozására és az elfogadásra épülő nevelési központ kialakításán dolgozik, szerinte a középiskolai pedagógiai képzés nem csak szakmai tudást ad, hanem személyiségfejlesztő hatása miatt is nagyon fontos. Mint mondta, jelenleg kevés a címzetes tanítói állás, a bölcsődeépítési programnak köszönhetően és a várható generációváltás miatt azonban igény lesz tanítókra. Az intézményvezetőt a kihirdetés előtt álló közoktatási törvény tanítóképzőket érintő változtatásairól kérdeztük, miután a törvény egy korábbi tervezete kizárólag egyetemi hatáskörbe sorolta volna a tanítók képzését, a Pedagógiai Líceumok és Kollégiumok Országos Egyesületének határozott tiltakozását kiváltva. Az új törvény előnyeiről és hátrányairól ebben a cikkben írtunk még.

Az új közoktatási törvény egyik vitatott pontja a középiskolai tanítóképzés korlátozása volt. Hogy értékeli a parlament által elfogadott változatot?

Mindannyian örülünk, hogy az ANCLP (Pedagógiai Líceumok és Kollégiumok Országos Egyesülete) kérését, érveit, elemzéseit figyelembe véve újratárgyalta, s megtartotta a kormány az új közoktatási törvényben középiskolai szinten is a csecsemő- és kisgyermeknevelői osztály (educator-puericultor) mellett – melynek szükségességéről nem volt vita – az óvó- és tanítóképző szakot is, ugyan az utóbbit módosított formában, különválasztva. A pedagógiai középiskolák elismert hagyományokkal, igazolt minőséggel rendelkeznek és sok hozzáadott értékeket képviselnek a pedagógusképzés területén.

Vegyük sorra, mi változott, s milyen következményekkel jár, ugyanis a változtatások csak részben jelentenek „korlátozást”. Az új törvény egyrészt átcsoportosítja és bővíti az osztályokat és szakokat, másrészt a címzetes tanítói állás elfoglalásának feltételévé teszi az egyetemi végzettséget.

A kisgyermeknevelő és óvodapedagógusi szakokat egyesítették koragyermekkori nevelés szak megnevezés alatt („educație timpurie”), amely ezáltal célirányosan az óvodapedagógusi szerepkörre készíti fel a tanulót. E szak elvégzése után az elhelyezkedésnek, címzetes állás megszerzésének nem feltétele az egyetemi végzettség. Ez a rendelkezés a pedagógiai líceumok és gyakorló óvodák, mentorok szerepét még inkább felértékeli, a felelősségét emeli. Hátránya lehet, hogy korán szakosodásra készteti a tanulót, aki ugyanakkor el is mélyülhet egy szakterületen, több ideig fog gyakorlatozni egy intézményben. Ez az, amit kiegészíthet egyetemi tanulmányai alatt. Mi mindenképpen javasoljuk, hogy végezzenek egyetemet is.

A tanítóképző szak („pedagogia învățământului primar”) különvált az óvodapedagógusétól, így az ide felvételizők csak iskolában fognak gyakorlatot végezni, s ezáltal tantervükben, tantárgyaikban is lesz némi módosítás. Ugyanakkor ahhoz, hogy címzetes állást kapjon a végzett diák, 5 éven belül meg kell szereznie a felsőfokú végzettséget is. Az egyetemi tanulmányok szakirányú folytatásának követelménye, valamint a középiskolai végzettséggel történő meghatározott idejű alkalmazás lehetősége az ANCLP képviselőinek javaslataként kerültek be a törvény szövegébe. Ezzel mi is teljes mértékben egyetértünk, hiszen a középiskolai évek – mint bármilyen más szakterületen – csupán előkészítik, megalapozzák a szaktudást. Életkori sajátosságukból adódóan is szükségük van a diákoknak arra, hogy bővítsék elméleti és gyakorlati tudásukat egyetemeken is. A pedagógusi pálya önmagában is folyamatos önképzést igényel.

Az általános pedagógia osztály („pedagogie generală”) új a szakok kínálatában, ugyanis eddig középiskolai osztályként nem szerepelt. Kíváncsian várjuk a curriculumát, mely kijelöli, milyen területek, kompetenciák fejlesztése lesz a cél, s hol, milyen feltételekkel helyezkedhet el az itt végzett diák.

Az iskolai mediátor/mediáció szak („mediere școlară”) eddig is szerepelt, de tudomásom szerint, legalábbis magyar líceumokban, ilyen középiskolai osztály nincs, pedig nagy szükség lenne konfliktuskezelő, a tanulás nehézségeiben segítő szakemberekre mind óvodában, mind pedig iskolában. Addig egyelőre nem indíthatunk, amíg erre állásajánlat nem érkezik a munkaerőpiacon.

Mennyire volt eddig jellemző gyakorlat, hogy aki tanítónő akart lenni, az a tanítóképző után egyetemi diplomát is szerzett?

Nemrég fogadtam az iskolában a 25 éve végzett véndiákokat, s három párhuzamos tanító-óvodapedagógus osztályból kb. 80-90% a pedagógiai pályát választotta. Közülük többnyire igyekezett mindenki elvégezni a középiskola után a Tanítóképző Főiskolát/Egyetemet (itt, Kézdivásárhelyen is volt kihelyezett tagozata a Babeș-Bolyai Tudományegyetemnek, 2022-ben szűnt meg), ugyanis fizetésben is más besorolás alá került. Még a gyakorló pedagógusok is felnőttként beiratkoztak és elvégezték. Ez az idők során természetesen változott, a munkaerőpiacnak megfelelően csökkent a pedagógiai osztályok száma is az iskolában, sőt, volt néhány év, amikor nem is indult.

Manapság nemigen van olyan pedagógiai líceumban, osztályban végzett diák, aki ne akarna továbbtanulni. Mi is biztatjuk, ösztönözzük erre a diákjainkat. 2022-ben a tanító-óvóképző osztály kb. 70%-a ment egyetemre, s vette fel a pedagógiai modult is, ebből 22% ment óvó-tanítóképző szakra. Elhelyezkedésük szempontjából még vannak nehézségek: kevés a címzetes hely, emiatt évről évre meg kell küzdeniük a versenyvizsgán a diákjainknak. Ez néhány év múlva változni fog: a bölcsődeépítési program nagyban fog segíteni ebben, valamint a tanítók, óvónők között is egyszerre lesz generációváltás.

Miért fontos a tanító- és óvónőképzés lehetőségének megtartása középiskolai szinten is?

Nagyon fontosnak látom, hogy megmaradjon töretlenül középiskolai szinten is, hiszen egészen más élettapasztalattal, világra nyitottsággal, gyerekekre való szakszerű odafigyeléssel, sokszínű tudással, céltudatos magabiztossággal érkezik az egyetemre, aki pedagógiai líceumban végez. Nemcsak a tanterv értő olvasójaként, értelmezőjeként érkezik az egyetemre, s tud annak alapján megírni egy óravázlatot, hanem azt is jobban látja, milyen összefüggés van a tervezés és a megvalósuló óra között. Önreflexív képessége is fejlettebbé válik. Aki pedig nem folytatja pedagógusi pályán (ne felejtsük el, 4 év alatt van ideje felmérni és eldönteni), az is gazdagodik: a családi életre való felkészülésben is segíti ez a képzés. Olyan tantárgyakat tanul is, amit máshol nem: pl. önismeretet, anya/szülő-gyermek kapcsolatot, pedagógiai kommunikációt, neveléselméletet, konfliktuskezelést, pályaorientációt és rengeteg módszertant, mely segíti a kooperativitási készségének gyakorlásában minden területen.

Deák Magdolna igazgató – Fotó: Tofán Levente / Bod Péter Tanítóképző Kézdivásárhely
Deák Magdolna igazgató – Fotó: Tofán Levente / Bod Péter Tanítóképző Kézdivásárhely

S ezekről a szakokról is, ugyanúgy, mint más osztályokból, bármilyen szakterületen elhelyezkedhet, bármilyen állást választhat. 25 éves pályafutásomból immár 18 éve vagyok a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző magyar szakos tanára, módszertanosa, mentora, s ebből 3 éve igazgatója. Ezalatt nemcsak tapasztaltam, hanem meggyőződésemmé vált, hogy a pedagógiai líceumok diákjainak nemcsak szakmai tudása bővül, hanem környezetükre, közösségükre jobban figyelő, segítő szándékú, szeretettel telibb személyiségekké válnak.

Miközben év elején még kérdés volt, hogy az új közoktatási törvény a továbbiakban lehetővé teszi-e a középiskolai tanítóképzést, a Bod Péter Tanítóképző éppen ezt a vonalat erősíti, építi azzal, hogy a 2023/2024-es tanévben előkészítő osztályt is indít az iskolában, ami a tanítóképzősök gyakorlóosztályaként is szolgál majd. Hogy látja ezt a folyamatot? Miért előnyös az, ha saját elemi osztályai vannak egy pedagógiai líceumnak?

A pedagógiai líceumok számára a tanítóképzősök megfelelő szakmai felkészítése, valamint a mentorok finanszírozásának szempontjából is létszükséglet, hogy legyenek jogilag is hozzá tartozó gyakorló intézményeik: bölcsőde, óvoda, valamint elemi iskola. Ezek közül egyelőre csupán egyik teljesült, amikor 2014-ben a Vackor Napközi Otthont hozzánk csatolták. A pedagógiai iskolák működését szabályozó 2020-ban kiadott 4812-es miniszteri rendelet 19-es cikkelye kimondja, hogy ha nincs gyakorló intézménye az iskolának, az igazgatónak meg kell tennie a szükséges lépéseket a létrehozásuk érdekében. Már tavaly kértük az Országos Közoktatási Minőségbiztosító Hatóság (ARACIP), majd a tanfelügyelőség és az önkormányzat jóváhagyását az elemi tagozat indításához, amit meg is kaptunk.

Az elemi tagozat kiépülésével a pedagógiai gyakorlatunk is más szakmai alapokra helyeződik: nem kell évente más-más iskolába mennünk. Nyilván ez öt év alatt fog megvalósulni, addig más iskolákban is gyakorlatozunk. A pedagógiai gyakorlat, tapasztalatszerzés ugyanakkor több irányúvá is válhat. Egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki: az elemisták számára is mentorokat kívánunk kinevezni, akik nemcsak beilleszkedésükben, hanem tanulási nehézségeik leküzdésében is tudnak segíteni a gyerekeknek, játszva tanulnak. Ugyanakkor tudjuk azt, hogy a középiskolások számára a kisgyerek jelenléte terápiás, viselkedésformáló, problémamegoldó tényező is lehet akár. Délutáni (12-15/16 óra közötti) felügyelet biztosítására is be tudjuk osztani a középiskolásokat. Játszódélutánokat is fogunk szervezni, ezáltal a szülőket is tehermentesíteni fogjuk, ha igénylik.

A Vackor óvodásai az udvaron felépült új épületben kezdenek szeptemberben. Ezáltal a folytonosságot is kívánjuk biztosítani, ugyanakkor az intézmény területén egy olyan nevelési központot szeretnénk kialakítani, mely generációk találkozásának, együttlétének, elfogadó tiszteletének és egymás szeretetnyelvének tanulási színtere lenne. Ehhez járul hozzá az idősgondozói posztliceális képzés beindítása is, amelyet szintén meghirdettünk, s mely szintén egyedülálló kezdeményezés vidékünkön.

Milyen fogadtatása volt az előkészítő osztály indításának, mekkora volt a jelentkezés?

Komoly vitasorozat és ellenállás előzte meg e kezdeményezést igazgatókollégáim körében, akik azon félelmüket, aggodalmukat fejezték ki, mivel csökkenőben a gyereklétszám, hogy valahol egy osztály megszűnik. Nem szeretnénk sehol ily módon befolyásolni az iskolák meglévő struktúráját. A neveléstudomány szakértői is megerősítenek abban: mindenki számára jó megoldás lenne az, ha létszámon felül nem iskoláznánk be diákokat. Ezt a szülőknek is érdemes tudni: nagyobb létszámú osztályban a tanítónő sem tud megfelelő módon figyelni minden diák egyéni igényeire, képességeik fejlesztésére, a diákok lemaradásának, tanulási nehézségeinek, motiválatlanságának oka gyakran ez a probléma. Természetesen ebbe a tanfelügyelőségnek is bele kell egyeznie. Egyre inkább e felismerés felé tartunk a tanügyben is: minőségi nevelői munkát, kiegyensúlyozott személyiséget nem lehet nagy tömegben végezni és formálni.

52 végzős diák ballagott el a Bod Péter Tanítóképzőből, 2023. júniusában – Fotó: Bod Péter Tanítóképző Kézdivásárhely
52 végzős diák ballagott el a Bod Péter Tanítóképzőből, 2023. júniusában – Fotó: Bod Péter Tanítóképző Kézdivásárhely

Egyelőre csak a minimális létszámú jelentkezésről számolhatok be, tízen iratkoztak be, bízunk benne, hogy ez szeptemberben még változni fog. Ennek több oka van: objektív és szubjektív egyaránt. Nem könnyű egy teljesen új tagozatot elindítani; különösen akkor, ha sok előítélet is körülveszi. Például a pedagógiai gyakorlatok, pedagógushallgatók jelenléte körül az a szülői félelem és félreértés is megfogalmazódott, hogy folyamatosan jelen lesznek a gyerekek hétköznapjaiban. Ez természetesen nincs így, hiszen a középiskolásoknak is megvan a maguk órarendje, saját élete. A fokozatosság elvét betartva kezdjük el őket is beavatni, hogy fogadják el a nagyok jelenlétét, s fordítva is: a nagyok is meg kell szokják a kicsikét. Ez majdnem úgy működik, akárcsak egy nagy családban, csak itt tudatosabban szervezzük meg: egy héten egyetlen egy nap egy csoport lesz jelen órákon, tevékenységeken. Ezen kívül délutáni foglalkozásokon, jászódélutánokon, valamint szüneteken fognak velük találkozni – egyáltalán nem erőltetve az együttlétet, figyelve érzékenységükre. Inkább előny lesz a gyerekek számára, hogy nemcsak a tanítónő, hanem a kijelölt középiskolás mentorok is segítenek nekik tájékozódni az iskola világában.

A Bod Péter Tanítóképzőben jelenleg három osztály működik egy évfolyamon, óvó- és tanítóképző, kisgyermeknevelő, illetve filológia profillal. Fenntartható-e ez a három vonal akkor is, ha életbe lép az új tanügyi törvény?

Igen, sőt szeretnénk bővíteni is, újabb osztályokat beiskolázni, amit az új tanügyi törvény felkínál számunkra.

A két pedagógiai osztály szükségszerűen meg kell maradjon a törvény értelmében annak érdekében, hogy pedagógiai líceumként működjünk.

A filológia osztályt pedig 2-3 évente szintén szeretnénk indítani. Eddig létszámon felül sikerült beiskoláznunk, a speciális helyek is beteltek. Egy-egy osztályban 26-28 diák van. Iskolánk a humán műveltség közvetítője elsősorban, azé, melyről már a régi görögök is tudták, hogy „az egyetemes emberi értékfelfogásokhoz a lelkünk számára utat nyit”, valamint „az emberi életformák megértésének és kifejezésének legalkalmasabb eszköze;” s aki ebben kiműveli magát, a közügyek intézésére, gyakorlati tevékenység elvégzésére is képessé válik, ahogy Kornis Gyula fogalmazott. Éppen emiatt mindig szükség lesz rá.

Melyik profil iránt van egyébként a legnagyobb érdeklődés a diákok részéről és mennyire jellemző az, hogy más településekről is érkeznének jelentkezők ezek miatt? Mennyire segíti a vidéki diákok Kézdivásárhelyre csábítását az új tanügyi törvény?

Az óvó-tanítóképző szak iránt még mindig nagyobb az érdeklődés, ide a környező városokból, például Sepsiszentgyörgyről, Kovásznáról, Brassóból, valamint falvakból is vannak jelentkezők. Kevesen vannak viszont azok, akik nem vállalják a kisgyermeknevelői osztályban való tanulást, ha nem jutnak be a tanítóképző osztályba. Érkeznek Brassó és Hargita megyéből is diákok, a bentlakási körülményeket is vállalva. A filológia osztály sem veszített népszerűségéből. Az idén nagyon sokan szerették volna, ha indítunk.

Kézdivásárhely olyan iskolaközpont, ahova a vidéki diákok is szívesen érkeznek középiskolai tanulmányaik folytatására – természetesen nemcsak nálunk, hanem még két elméleti líceumban, s két szakközépiskolában. Az ingázási pénz, meg a számtalan ösztöndíj-lehetőség lehetővé teszik, megkönnyítik számukra a továbbtanulást. Nagyon fontos, ezt iskolanépszerűsítési alkalmakkor is szoktam mondani mostanában egyre gyakrabban – egy kicsit Tamási közismert szállóigéjét is tovább gondolva – , olyan iskolát válasszon minden diák, amelyben egyrészt fizikai és szellemi otthonra talál, otthon érzi magát benne, másrészt ahol olyan tudás birtokába jut, mely segíti őt élete során a boldog otthonteremtésben.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!