Lázár János az erdélyi támogatásokról: Ha voltak visszaélések, azokat fel kell tárni, a magyar közpénz elköltéséről van szó

2023. március 03. – 21:34

Lázár János az erdélyi támogatásokról: Ha voltak visszaélések, azokat fel kell tárni, a magyar közpénz elköltéséről van szó
Lázár János a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szervezett beszélgetésen – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Erdélybe látogatott Lázár János építési és közlekedési miniszter, szatmárnémeti, szilágysági és kolozsvári politikusokkal találkozott, illetve posztolt fotói szerint Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével ebédelt. A körút végén arra is volt energiája, hogy a BBTE-n egy sajtónyilvános beszélgetésen vegyen részt, ahol Rácz Béla Gergely közgazdász, az egyetem adjunktusa kérdezte. A hallgatóság zömét a diákok alkották, de az első sorokat a kolozsvári RMDSZ-esek foglalták el, a leghátsó sorban pedig felfedeztük Porcsalmi Bálintot is, akinek tanácsaira a jelek szerint Lázár a magyarországi választások után is számít.

Több érdekes témát érintettek a beszélgetésen, sőt a moderátor a Transtelexen megjelent Salat Levente-interjúra utalva kérdezett rá a Fidesz támogatáspolitikájára, de a találkozó végén saját kérdéseink is voltak a miniszterhez. Újdonságok hangzottak el és érdekesen keretezte a fideszes politikus:

  • a Fidesz-RMDSZ viszony alakulását;
  • bejelentette a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút projektjének leporolását;
  • szó esett a magyarországi támogatások átláthatóságáról és célszerűségéről;
  • a szatmárnémeti Pannónia szálló felújításának elkezdését is megerősítette;
  • és megígérte a Transtelexnek, hogy választ ad arra a kérdésre, hány ingatlant tulajdonol Erdélyben a Manevi Zrt.

Románia és Magyarország gazdasági stratégiájának összehasonlítása

A témát Rácz Béla Gergely vetette fel, és elhangzott, hogy a két ország külön utat választott, de az eredmények nem sokban különböznek, bár az utóbbi időszakban Románia gazdasági növekedése számottevőbb volt.

Lázár elmondta, Magyarország 2010-ben változtatott a kezdeti stratégián, Románia konzekvensebb irányt járt be, Magyarországon most is nagy irányváltások zajlanak. A 2008-2009-es világgazdasági válság volt az a fordulópont, amikor kiderült, hogy a gazdasági-társadalmi kereteket újra kell gondolni, az állam szerepe felértékelődött, és a szuverenista álláspont egyre inkább teret nyert, fejtette ki a miniszter.

Szerinte Románia jobban járt el, mint Magyarország, mert bizonyos stratégiai gazdasági ágazatokban megtartotta a szuverenista álláspontot, miközben a 90-es években és a 2000-es évek elején Magyarország mindent leprivatizált. A 2008-as válság döbbentette rá a politikumot, hogy mennyire magas a külföldi tőke aránya az országban. Holott vannak olyan stratégiai ágazatok – bankszektor, energetika, az élelmiszer-kiskereskedelem – ahol, kulcsfontosságú az állami befolyás.

Jelenleg ennek a megerősítése zajlik, jelentette ki a miniszter, aki szerint kérdés, hogy 10,20,30 év múlva sikeresnek bizonyul-e ez a stratégia. Ennek köszönhető az is, fejtegette Lázár, hogy Magyarország kilépett a liberális-neoliberális mainstreamből, ami sok kellemetlenséggel jár, viszont van ennek sikeres oldala is, pl. hogy a Fidesz sorozatban nyeri meg a választásokat.

A Romániába érkező támogatások

Nagyobbak voltak az elmúlt 10 évben, mint azelőtt bármikor, jelentette ki Rácz Béla, aki szerint kétségtelen, hogy ez a támogatáspolitika az erdélyi magyarság jólétét növelte. Viszont van egy olyan társadalmi vita, amelynek nemrég Salat Levente adott hangot a Transtelexen (itt és itt), emelte ki Rácz, és Salatot idézve rákérdezett, mennyire érik el ezek a támogatások azt a célt, hogy az erdélyi magyarok itthon maradjanak és szülőföldjükön boldoguljanak, illetve milyen mértékben okozhatnak függőséget, önállótlanságot.

Messziről indult Lázár válasza, kitért arra, hogy a magyar nemzetstratégiai gondolkodás alapja a magyar befolyás növelése a Kárpátoktól délre fekvő régióban. A Fidesz politikai establishmentjének ez az egyik alapgondolata, és ebbe az irányba mutat például az OTP terjeszkedése is, amely 2016 óta 11 bankot vásárolt fel, és le fogja körözni az Erste bankot, állította a miniszter.

Olyan klímát akarunk, amelyben Magyarország sikeres országként jelent vonzó stratégiai partnerséget a szomszédok számára, és ennek a vonzáserőnek köszönhetően az évszázados traumákat is le lehet tudni – jelentette ki Lázár János.

A határ menti magyarság vagy a szórványban élő magyarság Magyarországnak demográfiai tartalék, mondta a miniszter, de szerinte semmiféle érdek nem fűződik ahhoz, hogy a magyarság áttelepüljön. Többféle kisebbségpolitika létezik, a Fidesz stratégiája a párhuzamos társadalom kiépítése és megerősítése, az óvoda, iskola, felsőfokú oktatás hálózatának a fejlesztése Erdélyben, illetve az intézményépítés.

Hogy lehet helyben tartani a lakosságot? – tette fel saját magának a kérdést a vendég. „Semmilyen válasz nincs rá, csak ha a boldogulás esélyét helyben javítjuk, és jó hír, hogy ma már világszínvonalú szolgáltatásokat is be lehet vinni kis településekre is” – válaszolta, hozzátéve, hogy azokra a fejlesztésekre a legbüszkébb, amelyek a helyben maradást erősítik. Ilyen szempontból a falusi életforma a legveszélyeztetettebb, de ez globális probléma, szögezte le.

Nem tudja felmérni mennyire erősítette a helyben maradást a támogatási rendszer, ismerte be Lázár János, azonban azt is hangsúlyozta, hogy a cél ez volt. Az egyetlen lehetséges válasz szerinte: még több pénzt kell beletenni a határon túli magyarok támogatásába.

Az egyházi intézményrendszer függetlenségére, az önfenntartás képességére kell koncentrálni a meglátása szerint, mert ha lesz erős magyar középosztály, az itt élők számarányainak megfelelő súlyú és erejű – akkor megszűnik a kiszolgáltatottság. Ha van működő vagyon, amely működtetni képes – akkor erősödik a közösség, vázolta fel a jövőképet.

Fidesz és az RMDSZ viszonya

A hallgatóságból érkezett a kérdés, nem is épp ebben a formában, de Lázár belemelegedett, és kis körképet adott múltról és jelenről is. Romániában vannak olyan magyar politikusok, akik részei a romániai politikai elitnek, tudnak boldogulni a saját lábukon, és ezt a Fidesz értékeli – mondta el.

Ilyen elitre van szükség, mint az RMDSZ, részletezte a miniszter, mert a szövetség elért egy olyan szintre, ahol belakja a számára elérhető teret. Nem volt szükség az RMDSZ kormányzati jelenlétére, de igényt tartanak rá, Kelemen Hunor és miniszterei Bukarestben erős embernek számítanak – sorolta Lázár, és külön megemlítette Cseke Attilát.

Lázár János és Rácz Béla Gergely – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Lázár János és Rácz Béla Gergely – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Aztán szóba került múltbéli viszonyuk, és elismerte, hogy az RMDSZ-Fidesz reláció nem egy organikus fejlődés eredménye, hanem be kellett látnia mindkét alakulatnak, hogy csak együttműködéssel lehet eredményeket elérni. Orbán Viktor képes volt a Fidesz álláspontot meghaladni az RMDSZ tekintetében és ezt érvényesítette a párton belül, utalt vissza a 2011 utáni közeledésre a két alakulat között.

„Létezik olyan geopolitikai helyzet, amely ad egy együttműködési esélyt. Van egy észszerű pragmatikus együttműködés, mert erő csak egységben van, ezt tudomásul kellett vennie a Fidesznek és az RMDSZ-nek is.”

Visszatérve a jelenre, Lázár János nem felejtette el megemlíteni, hogy jövőre négy választás lesz, és ez komoly kihívást jelent a pártnak. Ezt kívülről nem lehet megoldani, figyelmeztetett a fideszes politikus, hanem itt helyben kell. Ugyanakkor úgy értékelte, hogy az RMDSZ nagyjából kimaxolta a lehetőségeit, nincs hova fejlődnie.

De van mit tanulni a Fidesztől, jelentette ki, mert kevés az olyan jó politikus, mint Orbán, aki megérti az idők szavát és a választókat. A Fidesz jobban érti Magyarországot, mint az ellenzék, ezért nyeri meg a választásokat. Az RMDSZ azt tanulhatja meg tőlük, hogy választók nélkül nem lehet messzire jutni. Ha elveszíti az érzékenységét, és belesimul az unalmas nyugati trendekbe, akkor nem lehet megnyerni a választásokat.

Hatalmas médiatúlsúllyal és korlátlan anyagi forrásokkal rendelkezve történt ez, hívta fel a figyelmet Rácz Béla, mint moderátor. Ebből kisebb vita kerekedett, amelyet Lázár úgy próbált lekerekíteni, hogy az emberek befolyásolásáért globális harc zajlik, és amelyik politikai erő lemarad, az veszít.

Nincs román engedély a gazdaságfejlesztési programra

Fölvetődött a magyar sajtóban elsőként a Transtelex által megírt ügy is, miszerint Románia semmilyen szinten nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben.

A gazdaságfejlesztési programot nem lehet úgy elkezdeni, hogy Románia nem ért vele egyet, szögezte le Lázár.

Meglátása szerint a sok negatívum mellett a háború lehetőséget is ad az együttműködésre, mind a két ország szomszédos a háborús zónával, van egy pragmatikus egymásrautaltság. Schengen kapcsán jó volt az együttműködés, Magyarország pedig jövőre lesz soros az EU-elnökségben, és ha addig nem rendeződik Románia helyzete, akkor újra lesz tárgyalási alap.

Itt említette először a miniszter a Kolozsvár-Budapest gyorsvasút témáját, amelyről megtudtuk, hogy Magyarország mindenféleképpen szeretne egy kötöttpályás nagyberuházást indítani a Budapest-Belgrád vasútvonal befejezésével párhuzamosan, ami 2024-25-re meg fog épülni. Ezzel párhuzamosan új gyorsvasúti programot indítanának, ez volna a Budapest-Kolozsvár.

„Ez részben azon múlik, hogy a két vasúti infrastruktúra hogyan egyeztethető össze. Részben pedig azon, hogy milyen közlekedési együttműködést tudunk kialakítani a Román Közlekedési Minisztériummal. Ha 3 óra 45 perc alatt meg lehetne tenni a Budapest-Kolozsvár távolságot a mostani időigénnyel szemben, akkor ez egy érdemi minőségi javulás lenne Magyarország és Románia együttműködésében. Jó lenne Magyarországnak, és jó lenne Kolozsvárnak is” – részletezte Lázár.

Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a romániai magyar lakosságnak nagy szüksége volna a támogatásokra, mert a közösség hatékonyságát növelné. Meglátása szerint kispénzek kellenek, nem nagybefektetések. Szerbiában ezt úgy oldották meg, hogy szerb és magyar gazdák egyformán fértek hozzá a forrásokhoz, magyarázta.

Befejezi a magyar kormány az elkezdett beruházásokat

Újságírói kérdésre az építési és közlekedési miniszter tisztázta, hogy a miniszterelnök megbízásából jött Szatmárnémetibe, Szilágyságba, illetve Kolozsvárra, hogy számba vegye és fölmérje azokat a beruházásokat, amelyek jelen pillanatban folyamatban vannak.

Számos elrendezetlen ügy van, ismerte be Lázár, amelyek szerinte az infláció és a háború miatt jelentős mértékben áremelkedésen mentek keresztül, ezért kompenzálnia kell a kormánynak a hiányzó részeket.

„Erdély-szerte vannak olyan folyamatban lévő beruházások, amelyeket a magyar kormány támogatott, de forráshiányosak jelen pillanatban. Vagy olyan beruházásról van szó, amely konkrét ígéret volt, és nem került megvalósításra az elmúlt négy esztendőben. Nekem most miniszterként, építési és közlekedési miniszterként részben az a dolgom a kormányban, hogy döntésre előkészítsem ezeket az ügyeket, számot adjak a miniszterelnöknek és a kormánynak arról, hogy milyen ügyek vannak rendezetlenül és ezeket rendezzük. Amíg ezeket nem tudjuk rendezni, addig nem tudunk továbblépni” – jelentette ki.

A múltat le kell zárni, minden folyamatban lévő beruházást be kell fejezni, hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette: ami létrejött, szervezetek, struktúrák, intézmények, azoknak a folyamatos működéséről gondoskodni kell. Nem csak építeni kell, hanem a működtetéshez is tartósan hozzá kell járulni annak érdekében, hogy ezek az intézmények a küldetésüket be tudják tölteni, mondta.

Tisztázta azt is, Magyarország 2023-as költségvetése nem olyan, hogy jelentős új beruházásokat kezdjen. Elég a folyamatban lévő beruházásoknak a befejezése. Az építési tárcához tartozó magyarországi és nem magyarországi beruházások összessége 5000 milliárd forint, részletezte a miniszter, kiszámolva, hogy azok befejezéséhez, ha csak 10 százalék kell, az is 500 milliárd forintot tesz ki. Amíg ezekkel nem végeznek, addig nem lehet tervezni, zárta a válaszát.

A szatmárnémeti Pannónia szálló

Lázár elmondta azt is, találkozott Kereskényi Gáborral, Szatmárnémeti polgármesterével, és áttekintették a Pannónia szállót érintő beruházásokat. A Transtelex már korábban értesült magától Kereskényitől, hogy a sok szűk esztendő után megváltozik a trend, és elkezdődik a szálló felújítása. Lázár azt tisztázta, hogy miért pont most: mert a szatmárnémeti polgármesternek meg kell nyernie a 2024-es választásokat is, és ebben segíteni fog neki a Fidesz.

„Nyilvánvaló, hogy nekünk, a Kárpát-medencei összmagyarságnak a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti választási győzelem az önkormányzati választásokon legutóbb szimbolikus jelentőséggel bírt. Mi szeretnénk ahhoz segítséget nyújtani, hogy ez a választási győzelem jövőre is megismétlődjön. Tehát nekünk, magyaroknak nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti polgármester meg tudja tartani a közösség, a román választópolgárok bizalmát is” – magyarázta.

Hozzáfűzte: a Pannónia szállóval kapcsolatban született egy kormányhatározat, amely első lépésben 14 millió eurót és jövőre még egy ugyanekkora összeget biztosít a felújításhoz. Ez egy két-három éves felújítási munka lesz, és az üzemeltetőt is meg kell találni.

Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

A Transtelex beszélgetése Lázár János építési és közlekedési miniszterrel

Mintegy 3-4 percben saját kérdéseket is föltehettünk, ezért megkérdeztük a tárcavezetőt, hogy látja a támogatások az átláthatóságát.

Hogyan kommentálja azokat az ügyeket, amelyekről a sajtó az elmúlt években többször cikkezett, hogy dedikált személyek jutottak nagy összegekhez a meghirdetett pályázatokon.

Kétfajta támogatás van. Vannak egyedi döntések és egyedi támogatások, amikor különböző kezdeményezéseket, ötleteket támogat a budapesti magyar kormány. Erre megvan a joga, legitimációja és felhatalmazása. Én jobban szeretem, ha rendszerszintű támogatások vannak, akár az oktatásban, akár a gazdaságban. Most egy olyan gazdaságfejlesztési programot szeretnénk részben tovább vinni, részben pedig a Partiumban elkezdeni, ami azt gondolom, mindenki számára egyenlő és egyforma hozzáférést biztosít. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minden magyar boldoguljon, nem akarunk semmiféle különbséget tenni.

Vannak olyan magyarok, akik jobban boldogulnak, és kimondottan olyan üzletemberek, akiket konkrét szálak kötnek a Fideszhez, akik olyan cégekre kaptak támogatást a Pro Economica Alapítványtól, amelyek nem működnek vagy frissen alapították.

Ha voltak ilyen hiányosságok vagy hibák, vagy visszaélések, azokat mind föl kell deríteni.

Földerítette már a sajtó.

Nem csak a sajtónak kell, hiszen a magyar közpénznek az elköltéséről van szó, és az átláthatóság és a törvényességi szabályok itt is kell, hogy érvényesüljenek. Az, hogy a magyar üzleti elit hogyan fektet be itt, vagy egyáltalán vannak-e befektetések és kik fektetnek be, ez nyilvánvalóan egy fontos és izgalmas kérdés, de azt gondolom, hogy ezt az üzletemberekre kell bízni. A politikának szerintem nem sok szerepe és helye van ebben.

Én cáfolnám azt, hogy csak a Fideszhez kötődő gazdasági csoportok, vagy Fidesszel szimpatizáló üzletemberek kaptak támogatást, és nagyon sok mindenkivel találkoztam, akinek nem sok köze van a Fideszhez, és mégis komoly támogatásban részesült Szerbiában vagy éppen Romániában. És nekünk nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy a magyar gazdasági elit és a román gazdasági elit között egy észszerű együttműködés létrejöjjön. Szerintem ebben van még kihasználatlan lehetőség.

És én nem csak azokban az üzletemberekben gondolkodom, akik valamilyen oknál fogva a Fideszhez közel állnak, vagy közel érzik magukhoz a Fideszt, hanem azokban is, akik más értékrendet képviselnek, vagy más gondolkodásmódot vallanak. Mi minden üzletember számára szeretnénk lehetőséget teremteni, hogy itt befektessen, minden ötletet és gondolkodást támogatunk ez ügyben, és nem csak Budapestről. Nagyon nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy ne kormányzati támogatás legyen, hanem üzleti alapú transzparens együttműködés alakuljon ki, és mindenki megtalálja a számítását. Win-win szituációt szeretnénk létrehozni. Abban van az érdekünk, hogy erős vállalkozói réteg jöjjön létre itt, és ehhez megpróbáljunk támogatásokat biztosítani, és nem azt keressük, hogy most éppen ki mit gondol a politikáról, ezt meg kell cáfoljam.

Említette a Pannónia szállót. Tudjuk azt, hogy a Manevi Zrt. az, aki fölvásárolja ezeket a műemlékvédelmi szempontból értékes épületeket. Érdekes azonban, hogy nemcsak műemléképületeket vásároltak föl, és nagyon sok esetben túlárazott áron vették meg ezeket. Miért?

Én azt tanultam, hogy mindennek annyi az értéke, amennyit adnak érte.

Miért kínálnának érte többet, mint amennyi az értéke?

Nehéz megmondani, minek mi az értéke, mert ráadásul történelmi épületekről van szó.

De szállodákat is vásároltak a Székelyföldön, amelyeket túlárazott árban vettek meg.

Nagyon határozottan állítja ezt, irigylem ezt a határozottságát. Én inkább azt mondanám, hogy nyilvánvaló, hogy ezekre a szervezetekre is, akár részvénytársaságokról van szó, akár közpénzzel működő alapítványokról, vonatkoznak szabályok, értékbecsléseket kell készíteni. Ez szerintem összetettebb annál, mint ahogy sokan próbálják leegyszerűsíteni.

Nyilván nekünk vannak stratégiai céljaink, a korábban magyar érdekkörben lévő szimbolikus jelentőségű épületek szerintem helyes, hogyha magyar érdekkörben maradnak. Ez a magyar állam feladata és küldetése. Nyilván nekünk, a mostani kormányzatnak van egy érzelmi elköteleződésünk ezek iránt az épületek iránt, és szeretnénk ezt magyar érdekkörben tartani, de kétségtelen tény, hogy nem elég ezeket az épületeket tömegesen megvásárolni. Ezeknek az épületeknek meg kell találni a funkcióját, meg kell találni a hasznosítás módját. Szatmárnémetiben azon dolgozunk, hogy a Pannónia Szálló üzemeltetve legyen, egy szállodalánccal zajlanak a tárgyalások ennek érdekében.

És minden épületet, amit megvásároltunk és üresen áll, számunkra sikertelenség. Azzal, ami nem nyerünk, hogyha megvesszük az épületeket és romhalmazként a kezünkben marad. Nyilvánvaló, hogy ez egy nagyon hosszú munka, hiszen itt már jó néhány ingatlanról van szó.

Pontosan hányról?

Ezt most nem tudom önnek fejben megmondani, de a kollégáim megkérdezik önnek.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!